Figyeljük a világot

A fiatalok és a mobiltelefon

„A brit fiatalok képtelenek megszervezni az életüket, ha meg vannak fosztva a mobiltelefonjuktól” — írja a londoni The Daily Telegraph. A kutatók két hétre elvették a mobiltelefont egy csoport 15—24 évestől. „Egészen különös tapasztalatban volt részünk — mondja a beszámoló. — A fiatalok meglehetősen újszerű élményeket voltak kénytelenek elviselni, például azt, hogy beszélgetniük kellett a szüleikkel, vagy hogy be kellett kopogtatniuk a barátjukhoz, és találkozniuk kellett az ő szüleivel.” Michael Hulme, az angliai Lancasteri Egyetem professzora azt mondja a fiatal telefontulajdonosok szokványos mobiltelefon-beszélgetéseiről, hogy így próbálnak „biztonságérzetet önteni magukba, és saját egyéniséget ölteni”. Az egyik tizenéves lány „zaklatottnak és feszültnek” érezte magát a telefonja nélkül, írja az újság, egy másik fiatal pedig úgy érezte, hogy el van szigetelődve, és „előre be kellett terveznie, hogy pontosan mikor, kivel találkozzon”, ahelyett hogy „akkor beszélgethetett volna a barátaival, amikor csak akar”.

 Túl takarékosak a németek a vízzel?

Németországban gond van a vízkészletek tárolására és a szennyvízelvezetésre épített csatornarendszerrel, mert a fogyasztók túl takarékosak a vízzel, számol be a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung. Annak idején több vízfogyasztásra számítottak, és a csatornarendszert ehhez mérten alakították ki. Ugyanakkor az embereket elkezdték takarékosságra inteni, merthogy ezáltal is sokat tehetnek a környezet és az erőforrások megóvásáért. Emiatt a fogyasztás csökkent. Ám most az a baj, hogy „sok helyen az ivóvizünk áll a vezetékekben — mondja Ulrich Oemichen, a német Gáz- és Vízgazdálkodási Szövetség munkatársa. — Ha sokáig nincs mozgás, a csövek elkezdenek rozsdásodni, és a vízbe fémek kerülnek.” Ami a szennyvizet illeti, ha nincs elég víz a csatornákban, a szilárd anyagok felhalmozódnak, és rothadásnak indulnak. Az egyetlen megoldás az, hogy értékes ivóvízzel kell átmosni a tiszta víz tárolására, illetve a szennyvíz elvezetésére használt csatornákat.

A császármetszés és az allergiák

„Lehet, hogy a császármetszésnek olyan, hosszú távú következményei is vannak, amelyekre eddig nem gondoltunk — jelenti ki Sibylle Koletzko, a Müncheni Lajos Miksa Egyetem munkatársa. — Én minden esetben lebeszélném [róla] a nőket, hacsak nem egészségi okokból van rá szükség.” A kutatók azt mondják, hogy elképzelhető, hogy a császármetszés is hozzájárul az asztmás és az allergiás esetek szaporodásához. Egy vizsgálat, melyet 865 csecsemőn végeztek, akik kizárólag anyatejet kaptak életük első négy hónapjában, kimutatta, hogy azoknak a kisbabáknak, akik császármetszéssel jöttek világra, több emésztési problémájuk volt, és nagyobb valószínűséggel alakult ki náluk ételallergia. A New Scientist szerint „a magyarázat az lehet, hogy a császármetszéssel világra hozott gyermekeknek nincs lehetőségük jótékony baktériumokat nyelni a születés közben. A bélben megtelepedő baktériumoknak kulcsszerepük van az immunrendszer fejlődésében.”

„A legdivatosabb lakberendezési tárgy”?

„Azok a nyugati turisták és üzletemberek, akik illegálisan vásárolnak tigrisbőrt Kínában, a világ egyik legveszélyeztetettebb fajának a legyilkolásáért felelősek” — írja a londoni The Sunday Telegraph. A vadon élő tigrisek száma egy évszázaddal ezelőtt körülbelül 100 000 volt, ma azonban kevesebb mint 5000. A legtöbb tigris Indiában található, de él néhány Dél-Ázsia más részein és a Távol-Keleten is. A Környezeti Nyomozóhivatal, egy londoni jótékonysági szervezet azt mondja, hogy a vevők szerint a tigrisbőr „a legdivatosabb lakberendezési tárgy, ám kipusztulás fenyegeti miattuk a tigrist . . . Ezeknek az állatoknak a veszélyeztetettsége olyan nagyfokú, hogy minden egyedre szükség van a faj fennmaradásához.” 1994 és 2003 között 684 tigrisbőrt koboztak el, de azt mondják, hogy ez csupán töredéke a becsempészett áruknak.

Beültethető személyazonosító csip

„Az USA Élelmezési és Gyógyszerellenőrzési Hivatala jóváhagyta a beültethető személyazonosító mikrocsipet”, amely által hozzá lehet férni a páciensek orvosi nyilvántartásához, számol be a The Journal of the American Medical Association (JAMA). A gyártók azt javasolják, hogy a rizsszem nagyságú csipet a tricepsnél helyezzék a páciensek bőre alá. Az egészségügyi személyzet úgy juthat hozzá a személyazonosító számhoz, hogy egy leolvasó készüléket húz el a csip előtt. Majd a számmal egy biztonságos internet-összeköttetésen keresztül lekérheti az információt, amely előzőleg be lett táplálva egy adatbázisba. Az új módszerrel „remélhetőleg gyorsabban hozzá lehet majd jutni a létfontosságú egészségi adatokhoz, ha a beteg nincs eszméleténél, vagy nem tud beszélni” — jelenti ki a JAMA. Ezenkívül a találmányt „biztonsági, pénzügyi és személyazonosítási céllal is fel lehet majd használni”.

Együttélés házasság nélkül

„A kanadaiak közt egyre gyakoribb a házasság előtti együttélés” — jelenti a The Vancouver Sun című újság. Alan Mirabelli, az ottawai Vanier Családintézet vezérigazgatója kijelenti: „A mostani nemzedék, a 35 éven aluli kanadaiak minden eddigi nemzedéknél több válásnak és különélésnek lehettek szemtanúi a szüleik közt, ezért óvatosak a házassággal.” Egy országos felmérésből, melyet közel 2100 18—34 éves kanadaival végeztek, kiderült, hogy „a 22 százalékuk . . . csak együtt él a partnerével, míg a 27 százalékuk házasságot is kötött — írja a beszámoló. — Egy korábbi Vanier-felmérés szerint 1975-ben a 61 százalék élt házasságban, és csak 1 százaléknak volt élettársa.”

A szélsőséges időjárás éve

„Négy rendkívüli erősségű hurrikánnal a Karib-térségben és gyilkos tájfunokkal Ázsiában 2004 minden idők negyedik legmelegebb éveként zárult. Ez folytatása egy 1990 óta tartó időszaknak, amelyben a 10 legmelegebb évet mérték” — szól az Associated Press egyik tudósítása. A tavalyi év az időjárás okozta károk szempontjából az eddigi legköltségesebb is volt egyben. Egyedül az Egyesült Államokban és a Karib-térségben több mint 43 milliárd dollárra becsülik a hurrikánok okozta károkat. Míg egyes helyeket viharok és hőség sújtott, addig máshol szokatlanul zord volt a tél. Például Dél-Argentínában, Chilében és Peruban rendkívül hideg volt június/júliusban, és esett a hó. A tudósítás szerint „a tudósok azt mondják, hogy a szüntelen felmelegedés valószínűleg további zavarokat fog előidézni a föld klímájában”.