Gazdagok és szegények közötti szakadék

FÜGGETLENÜL attól, hogy milyen kifejezéseket használunk, az egészen fejlett, ipari és gazdasági szempontból vezető országok dúskálnak az anyagiakban, miközben azok az országok, melyeknek kevésbé fejlett az iparuk, és éppen ezért gazdaságilag is el vannak maradva, kénytelenek alacsonyabb életszínvonalon tengődni. Olyan, mintha két különböző világról lenne szó.

Természetesen ez a két világ még egy országon belül is létezhet. Gondoljunk csak az előző cikkben említett viszonylag gazdag országokra. Ott is élnek szegények, nem csak gazdagok. Az Egyesült Államokban például az ország összes bevételének körülbelül a 30 százaléka azoknak a családoknak a zsebébe vándorol, akik a leggazdagabb 10 százalékot képviselik. Ugyanakkor a legalsó 20 százaléknak be kell érnie az összes bevétel 5 százalékával. Valószínűleg ilyen vagy ehhez hasonló helyzet van abban az országban  is, ahol élsz, különösen akkor, ha kevesen tartoznak a középosztályhoz. De még azoknak az országoknak a kormányai is, ahol viszonylag széles a középosztály, egyszerűen képtelenek áthidalni a dúsgazdagok és a nincstelenek között tátongó szakadékot.

Egyik világ sem ideális

Egyik világot sem nevezhetjük tökéletesnek. Gondolj bele, mennyire egyértelműen hátrányos helyzetben vannak a szegényebb országokban élők. Az egészségügyi ellátásban óriási gondok vannak. Míg a fenti táblázatban felsorolt 9 leggazdagabb országban 242—539 lakos jut egy orvosra, a 18 legszegényebb országban ez az arány sokkal rosszabb, az egy orvosra jutó lakosok száma 3707—49 118. Érthető tehát, hogy a várt élettartam a gazdagabb országokban 73 év vagy e feletti, míg a legszegényebb országoknak több mint a felében ez jóval 50 év alatt van.

 A szegény országokban a tanulási lehetőségek nagyon elenyészők, így a gyermekek gyakran arra vannak ítélve, hogy életük végéig nincstelenségben éljenek. Az oktatás hiányát tükrözik az írni-olvasni tudást mutató adatok. Míg a 9 leggazdagabb országból 7-ben 100 százalékos az írni-olvasni tudók aránya (a másik két országban pedig 96 és 97 százalékos), addig a 18 legszegényebb országban a 81 százalék a legmagasabb és a 16 a legkevesebb, és 10 országban ez az arány 50 százalék alatt van.

Bizonyos szempontokból azonban a gazdag országokban élők is hátrányban vannak. Míg a szegény országokban élők az élelmiszerhiány miatt szenvednek, a bőségben élők közül egyre többen halálra eszik magukat. Egy könyv megjegyzi, hogy „a világ első számú problémája az élelemmel kapcsolatban már nem az alultápláltság, hanem a túlzásba vitt evés-ivás” (Food Fight). Egy folyóirat kijelenti: „Csaknem kilencmillió amerikai »nagyon súlyos elhízásban« szenved, ami azt jelenti, hogy legalább 45 kilogramm súlyfeleslege van, és a túlsúllyal összefüggő egészségi gondok évente körülbelül 300 000 ember korai halálához vezetnek ebben az országban” (The Atlantic Monthly). Ugyanez a cikk hozzáteszi: „Az elhízás mint a világ legégetőbb népegészségügyi problémája rövidesen megelőzheti az éhezést és a járványos betegségeket.” *

Tény, hogy a gazdagabb országok lakosai magasabb életszínvonalon élnek, ugyanakkor több jelentőséget tulajdonítanak az anyagi javaknak, mint az emberi kapcsolatoknak, így inkább az számít nekik, amijük van, és nem az, ahogyan élnek. Azt, hogy milyen fontos és értékes egy ember, a munkája, a fizetése és a javai alapján ítélik meg. A tudás, a bölcsesség, a képességek és a jó tulajdonságok kevésbé számítanak.

Egy hetente megjelenő német hírmagazin cikkének a címe, mely azt hangsúlyozta, hogy az egyszerű élet hoz boldogságot, a következő kérdés volt: „Mit szólna hozzá, ha kevesebb vagyona lenne?” A cikk ezt írta: „A nyugati világban élő legtöbb ember nem boldogabb most, mint amilyen évtizedekkel ezelőtt volt, noha óriási fellendülés tapasztalható . . . Ha valaki a tárgyak megszerzéséért él, inkább az a valószínű, hogy boldogtalan lesz” (Focus).

A tökéletes egyensúly megvalósítása

Igen, a tények azt bizonyítják, hogy mind a szegények, mind a gazdagok világának megvannak a maga pozitív vonásai, de az árnyoldalai is. Míg a szegények világa talán túlontúl egyszerű, addig a gazdagok világa túlságosan bonyolult. Milyen jó lenne, ha ez a két világ tanulna egymástól! Vajon ésszerű abban bízni, hogy egyszer tökéletes egyensúly lesz köztük?

Emberi szemszögből nézve a dolgokat talán úgy érzed, hogy ennek a célnak az elérése jóval meghaladja az emberek képességét, bár szépen hangzik. A történelem is azt jelzi, hogy helyesen gondolod. Mégis, a helyzet egyáltalán nem reménytelen. Talán nem gondoltál a leglogikusabb megoldásra. Mi lehet ez?

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 6. oldalon]

„Az elhízás mint a világ legégetőbb népegészségügyi problémája rövidesen megelőzheti az éhezést és a járványos betegségeket” (The Atlantic Monthly)

[Grafikon az 5. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az országokat betűrendbe szedtük

A kilenc leggazdagabb ország

A férfiak várható élettartama (években) Írni-olvasni tudók aránya (százalékban)

Belgium

75,1 100

Dánia

74,9 100

Izland

78,4 100

Japán

78,4 100

Kanada

76,4 96,6

Luxemburg

74,9 100

Norvégia

76,5 100

Svájc

77,7 100

USA

74,4 95,5

A tizennyolc legszegényebb ország

A férfiak várható élettartama (években) Írni-olvasni tudók aránya (százalékban)

Benin

50,4 37,5

Bissau-Guinea

45,1 36,8

Burkina Faso

43 23

Burundi

42,5 48,1

Csád

47 53,6

Etiópia

47,3 38,7

Jemen

59,2 46,4

Kongói közt.

49 80,7

Madagaszkár

53,8 80,2

Malawi

37,6 60,3

Mali

44,7 40,3

Mozambik

38,9 43,8

Niger

42,3 15,7

Nigéria

50,9 64,1

Ruanda

45,3 67

Sierra Leone

40,3 36,3

Tanzánia

43,3 75,2

Zambia

35,3 78

[Forrásjelzés]

Forrás: 2005 Britannica Book of the Year.

[Kép forrásának jelzése a 4. oldalon]

© Mark Henley/Panos Pictures