Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Gyurgyalag — A tarkabarka repülő akrobata

Gyurgyalag — A tarkabarka repülő akrobata

Gyurgyalag — A tarkabarka repülő akrobata

Az Ébredjetek! spanyolországi írójától

KÉPZELJ EL egy madarat, melynek tollazatában a szivárványnak szinte minden színe fellelhető. Olyan ügyes a levegőben, hogy még a leggyorsabb rovarok némelyikét is felülmúlja. Egyes fajai azon ritka madarak közt vannak, amelyek nagycsaládokban élnek, és a rokonok segítenek egymásnak a fiókák felnevelésében. Itt csak hármat soroltunk fel a gyurgyalag számos lenyűgöző tulajdonsága közül.

Amivel a gyurgyalagok legelőször magukra vonják a madármegfigyelők tekintetét, az a színük. Sok rovarevő madárnak fakó a tollazata, és nehéz észrevenni őket. A gyurgyalagok viszont kivételesek a színeikkel és a légi bemutatóikkal, felejthetetlen élményt nyújtva vele a madármegfigyelőknek. Tollazatuk ragyogó zöld, kék, piros és sárga színekben pompázik. Néhány fajon, mint például az Európában is honos gyurgyalagon az összes itt említett szín megtalálható, sőt még több is! Egy ausztráliai faj, a feketefarkú gyurgyalag olyan sokszínű, hogy néhány országban „szivárvány gyurgyalagnak” nevezik.

Gyurgyalagot Afrika, Ázsia, Ausztrália és Dél-Európa sok részén látni. Mivel fogságban ritkán találkozni velük, csak a természetben élvezhetjük a látványt. „Roppant szórakoztató megfigyelni ezeket a vakmerő és energikus madarakat — jegyzi meg a Wildwatch című internetes kiadvány. — Sok fajt nem zavarja az ember jelenléte, ezért jó lehetőségek kínálkoznak a fényképezésre.”

Hihetetlen repülőattrakció

A gyurgyalagok specialitása a rovarfogás repülés közben. És mivel a nagy, gyors röptű rovarokat, mint például a méheket, a darazsakat és a lódarazsakat kedvelik, fürgének kell lenniük. Na meg az éles látásuk is jól jön. Az európai gyurgyalagok 100 méterről is képesek észrevenni egy méhet vagy egy darazsat. *

Néhány gyurgyalag zuhanórepüléssel vadászik, felülről csapva le az áldozatára. De az gyakoribb, hogy kiülnek egy feltűnő helyen lévő ágra, és onnan vetik magukat egy arra repülő rovar után. Más fajok egy ennél még nehezebb technikát alkalmaznak. Először a rovar mögé kerülnek, és alacsonyabban repülnek nála, a látószögén kívül; sokszor már-már a földet súrolják. Majd egy kicsit felgyorsítanak, felemelik a fejüket, és hosszú csőrükkel röptében kapják el a rovart.

Egyes afrikai gyurgyalagok mások segítségét is igénybe veszik a táplálékuk felkutatásakor. Nagy testű állatok, más madarak, sőt van, hogy járművek mellett repülnek, melyek felzavarják a rovarokat, amelyeket a gyurgyalagok aztán elfogdosnak. A merész kármin gyurgyalag még azt is megteszi, hogy ráül egy strucc, kecske vagy zebra hátára. Ezzel nemcsak jó kis pihenőhelyre tesz szert, de az állat még fel is veri a sáskákat és a szöcskéket, amelyekből ő falatozhat. A bozóttüzek is csapatostul vonzzák a kármin gyurgyalagokat, mert a tűz elől menekülő szöcskékkel degeszre ehetik magukat. *

Sütkérezés, tollászkodás és fürdés

A gyors repüléshez kitűnő állapotban lévő tollak kellenek, és a gyurgyalagnak egy sor módszere van az élősködők eltávolítására és a tollazatának tisztán tartására. Ez egyáltalán nem jelentéktelen dolog. Egy átlagos gyurgyalag a nap 10 százalékát tölti olyan tevékenységekkel, melyekkel karbantartja a tollazatát.

Reggel a nap sugaraival melegítteti fel magát, és a sütkérezéshez gyakran tollászkodás is társul. A nap melege nyilván mozgolódásra készteti az élősködőket, így könnyebben el lehet őket távolítani. Néhány gyurgyalagfaj szívesebben sütkérezik csoportosan. Ilyenkor a sok madár mind hasonló pózban helyezkedik el. Hátukkal a nap felé, kiterített szárnnyal úgy festenek, mint egy csapat lustálkodó turista a tengerparton.

Fürdeni nem olyan sűrűn szoktak, akkor is csak gyorsan megmártóznak repülés közben a vízben. A száraz vidékeken kénytelenek porfürdővel beérni. A fürdő után jön az elmaradhatatlan tollászkodás és vakarózás. Ez a mindennapos munkamenet a legfőbb módszerük arra, hogy megszabaduljanak az élősködőiktől, ami állandó gondot jelent a földön lyukakban fészkelő állatoknak, amilyen a gyurgyalag is.

Társas lények

A legtöbb gyurgyalag nagyon szereti a társaságot. Számos faj népes kolóniákban költ, melyek némelyikébe akár 25 000 madár is tartozhat. A költéshez gyakran nagy, homokos folyópartokat választanak, ahol könnyű maguknak lyukat vájni a partfalba. A csoportos költés több védelmet nyújt a ragadozók ellen, és mivel szoros együttműködésben dolgoznak, gyorsan megtalálják azt a helyet, ahol enni is van bőven. A társaságkedvelő gyurgyalagok még élelem után is együtt kutatnak, ilyenkor éles kiáltásukkal tartják egymással a kapcsolatot.

Néhány fajon belül a nagycsalád közreműködik a fiókák felnevelésében. Ilyen a fehérhomlokú gyurgyalag is. * A segítség általában a szülők utódaitól jön, és az együttműködésüknek köszönhetően kétszer annyi fióka éri el a felnőttkort. „A segítők minden költéssel járó feladatban segédkeznek: segítenek kiásni a fészket, kikelteni a tojásokat, és ami a legfontosabb, etetni a fiókákat” — írja a Kingfishers, Bee-Eaters and Rollers című könyv.

A gyurgyalagok különösen szeretnek a családjukkal együtt gubbasztani. Minden madár olyan szorosan simul a mellette ülőhöz, hogy azt a látszatot keltik, mintha mindnyájan próbálnának ráférni ugyanarra a fényképre. Van, hogy jó néhány madár bújik össze ugyanazon a gallyon. Ez a szokásuk biztos, hogy segít nekik a hideg éjszakákon megtartani a testmelegüket.

Gyönyörűek, de van egy gyengéjük

Mostanában a gyurgyalagok nagyon rákaptak a sáskákra, különösen Nyugat-Afrikában, ahol tömérdek mennyiségű káros vándorsáska él. A kármin gyurgyalag még a fészkelési és vándorlási viselkedésén is módosított, hogy kiaknázza ezt a bőséges táplálékforrást. Elkezdte követni a Niger folyó mentén vonuló sáskákat.

Ám a gyurgyalagoknak van egy gyengéjük: a méhek. Ez a kedvenc csemegéjük. Hát az biztos, hogy nem ők a méhészek kedvenc madarai. A dolgok jó oldalát nézve el kell ismerni, hogy a darazsakat és a lódarazsakat is megeszik, amelyek méhekre vadásznak; ősszel pedig az öreg méheket kapják el, melyek gyakrabban visznek betegséget a kaptárba, megfertőzve vele a többi méhet.

„A gyurgyalagokat ma minden madármegfigyelő csodálja színpompás, gyönyörű tollazatukért” — írja a Handbook of the Birds of the World. Néhány nagy költőhely emlékezetes állomása az afrikai szafarikra látogató turisták utazásának.

Ha tehát olyan helyen élsz, ahol a gyurgyalagok is szívesen megfordulnak, miért ne állnál meg egy kicsit, és csodálnád meg ezeket az egyedülálló látványt nyújtó, tarkabarka, repülő akrobatákat?

[Lábjegyzetek]

^ 7. bek. Amikor a gyurgyalagok olyan rovart fognak, amelyiknek fullánkja van, például méhet vagy darazsat, vigyáznak, hogy addig ne nyeljék le a zsákmányt, amíg el nem távolították a mérgét. Ehhez általában egy kényelmes ágra telepednek, és finoman az ághoz dörzsölik a rovar potrohát, hogy kiürüljön belőle a méreg. Még a szemüket is becsukják egy pillanatra, így a méreg nem spriccelődik bele.

^ 9. bek. Nyugat-Afrikában a helyiek „a tűz unokatestvére” néven is emlegetik a kármin gyurgyalagot e miatt a szokása miatt.

^ 16. bek. Az egyik, körülbelül 400 fehérhomlokú gyurgyalagból álló kenyai kolóniát például 60 nagycsalád alkotta. A kutatók azt mondják, hogy az eddig tanulmányozott madarak közül a fehérhomlokú gyurgyalag kolóniái a legbonyolultabb felépítésűek között vannak.

[Kép a 23. oldalon]

Törpe gyurgyalag, Kelet-Afrika

[Kép a 23. oldalon]

Feketefarkú gyurgyalag, Ausztrália

[Kép a 23. oldalon]

Szomáli gyurgyalag, Kenya

[Kép a 23. oldalon]

Fehérhomlokú gyurgyalag, Afrika

[Kép a 24. oldalon]

Gyurgyalagok, Spanyolország

Udvarlási jelenet: a hím egy lószúnyoggal kedveskedik a nősténynek

[Kép a 24. oldalon]

Gyurgyalagok, Izrael

[Kép a 24. oldalon]

Kármin gyurgyalagok, Botswana

[Kép a 25. oldalon]

Kármin gyurgyalagok, Botswana

[Forrásjelzés]

©kevinschafer.com

[Kép a 25. oldalon]

Kármin gyurgyalagok, Szingapúr