Figyeljük a világot

A barátság jót tesz a szívnek

„Összefüggést fedeztek fel a barátságok és a jó családi kapcsolatok ápolása meg a szívroham és a stroke kockázatának a csökkenése között” — jelenti ki a Diario Médico című spanyol újság. Az orvosok már régóta tudják, hogy a koleszterinszint, a vérnyomás és a testsúly jelentősen befolyásolják a szív állapotát. De egy nem régi vizsgálat szerint, melyet 500 nőn végeztek el, akik mellkasi fájdalomra panaszkodtak, a beteg baráti és családi kapcsolatainak a számát és minőségét is figyelembe kell venni. Az új vizsgálat kimutatta, hogy „azok a nők, akiknek rosszak a kapcsolataik, kétszer akkora valószínűséggel halnak meg [idő előtt], mint a jó társas kapcsolatokat ápoló nők”. Carl J. Pepine, a vizsgálat egyik indítványozója hozzáteszi, hogy már „egy vagy két szoros baráti kapcsolat is csökkentette [a stroke vagy a szívroham] kockázatát”.

 Meglepő szivacs

A Stuttgarti Egyetem kutatói a közelmúltban felfedeztek egy fehér, gömb alakú szivacsfélét, amely meglepő képességekről árulkodik, számol be a Die Welt című német újság. A szivacs nagyon kicsi, de naponta több centiméternyi távolságot képes előrehaladni, így az eddig ismert szivacsok közül ez a leggyorsabb. Testének ritmikus összehúzódásakor kipréseli magából a vizet; ilyenkor van, hogy 70 százalékkal is csökken a térfogata. Amikor felszívja a vizet, tápanyagokat és oldható oxigént vesz magához. A kutatók észrevették, hogy a szivacs összehúzódása sokkal erőteljesebb, amikor az akváriumába apró rákféléket tesznek. „Ez rendkívül szokatlan” — mondja Michael Nickel kutató. A szivacsnak ugyanis „nincs idegrendszere”. Hogyan irányítja a mozgását, vagy érzékeli más élőlények jelenlétét idegrendszer nélkül? A kutatók behatóan tanulmányozzák a szivacsot, abban a reményben, hogy majd rájönnek, hogyan képes minderre.

Kevesebb az antarktiszi krill

David Adamnek a The Guardian című londoni újságban közölt szavai szerint az 1970-es évek óta 80 százalékkal csökkent a Déli-sarkvidéken a pompás világítórákok, azaz a krillek száma. Ez egy garnélához hasonló rákféle, és létfontosságú része a tengeri táplálékláncnak. Algákkal táplálkozik, melyek a jégtakaró alatt élnek, ám az Antarktiszi-félszigetnél a levegő átlaghőmérséklete az 1950-es évek óta 2,5 Celsius-fokot emelkedett, így a jég olvadásnak indult. Angus Atkinson, a Brit Antarktiszi Kutatócsoport tagja kijelenti: „Azt még nem értjük, hogy pontosan milyen kapcsolat van a csökkenő jégtakaró és a felmelegedés között az Antarktiszon, azt viszont elképzelhetőnek tartjuk, hogy ez lehet az oka a krillállomány fogyatkozásának.” A kutatócsoport kilenc ország tudományos céllal végzett hálókivetéseinek az eredményeit vizsgálta meg, melyeket 1926 és 1939, valamint 1976 és 2003 között végeztek a Déli-sarkon. A kutatók megállapították, hogy most mindössze ötödannyi krill található az Antarktiszon, mint három évtizeddel ezelőtt.

Beszélgetés füttyszóval

A Kanári-szigetek Gomera nevű szigetének pásztorai egy silbo nevezetű nyelven beszélgetnek, amely füttynyelv. Olyan jelrendszert használnak, amely két magánhangzóból és négy mássalhangzóból áll, melyeket különböző hangmagasságokban fütyülnek el. Ezzel a módszerrel nagy távolságról is tudnak beszélgetni egymással. A közelmúltban a kutatók mágnesesrezonancia-vizsgálattal összehasonlították öt spanyolul beszélő ember agytevékenységét öt pásztoréval, akik spanyolul és silbo nyelven is tudnak. Megállapították, hogy amikor a pásztorok füttyel kommunikálnak, „az agyuk ugyanolyan jeleket bocsát ki, mintha beszélnének” — jelenti ki az El País című spanyol újság. A cikk az egyik kutatót idézve ezt írja: „Az eredmények további bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy az emberi agy a nyelvi kifejezésmód többféle változatához képes alkalmazkodni.”

Nő a fordítási munkára kiadott összeg

Az Európai Unió 2004 májusában 10 új tagállammal bővült, így most összesen 25 ország tartozik hozzá. A növekedés azonban nyelvi problémákkal, és ebből kifolyólag több költséggel jár. A 25 ország által használt 20 nyelv mind hivatalosnak számít. Ezért a dokumentumokat mindegyik nyelvre le kell fordítani. „A bővülést megelőzően, 2003-ban az Európai Bizottság 1 416 817 oldalnyi [szöveget] fordított” — írja a Valeurs Actuelles című francia hírmagazin. Ám a lefordítandó oldalak száma most nagyon meg fog nőni. Kilenc új nyelv az Unióban azt jelenti, hogy a lehetséges fordítási kombinációk (például máltairól finnre vagy észtről görögre) 110-ről 380-ra emelkednek. Nehéz képesített fordítókat és tolmácsokat találni. A fordítási költségvetés — jelenleg 550 millió euró — hamarosan hatalmas összegre fog rúgni. „Akár a 808 millió eurót is elérheti” — mondja Robert Rowe, az Európai Bizottság fordítói szolgálatának egyik tagja.

„Gonosz” füst

Az égő gyertyákból és a tömjénből felszálló parányi koromszemcsék kárt tehetnek azoknak a papoknak és hívőknek az egészségében, akik sok időt töltenek rosszul szellőző templomokban, jelenti a The Sydney Morning Herald. Egy vizsgálat kimutatta, hogy két templomban „mintegy 20-szor nagyobb volt a levegőben a szemcsék mennyisége, mint amit Európában még ártalmatlannak tartanak” — mondja az újság. A beszámoló szerint a légszennyeződés szintje akkora, „mint egy olyan út mentén, amelyen naponta 45 000 kocsi halad el”. A vizsgálat egyik indítványozója figyelmeztet, hogy aki rendszeresen tartózkodik légszennyezett helyiségben, annál megnövekedhet a tüdőrák és más tüdőbetegségek kialakulásának a kockázata.

Emlékmű a háborúkban bevetett állatoknak

London központjában „nemzeti emlékművet emeltek azoknak az állatoknak, amelyek az évszázadok során a brit és a szövetséges haderők szolgálatában harcoltak, szenvedtek és pusztultak el” — jelenti a The Times. Az emlékművet egy ló, egy kutya és két megrakott öszvér bronzszobra alkotja, körülötte kőfallal, amelyen más, háborúban bevetett állatok vésett alakja látható. Az I. világháborúban például körülbelül nyolcmillió ló és számtalan öszvér meg szamár pusztult el. A The Guardian című újság azt írja, hogy az I. világháborúban a katonák szentjánosbogarak segítségével világítottak, hogy lássák éjszaka a térképet. Rob, az „ejtőernyős kutya” rendkívüli állat volt. Több mint 20 ejtőernyős ugrást hajtott végre Észak-Afrika és Olaszország felett. Az I. világháborúban pedig egy Cher Ami nevű galamb „nem kevesebb mint 12 üzenetet kézbesített, mindig sikeresen” — jelenti ki a The Times. De egy forrás szerint úgy 20 000 galamb odaveszett ebben a háborúban.