Ha elfogy az élelmiszer

A VILÁG néhány részén a városokban magától értetődőnek veszik az emberek, hogy ha elmennek a boltba vagy a piacra, lesz elég élelmiszer a pultokon, megfizethető áron. Ilyenkor a fogyasztók nem gondolkodnak azon, hogy honnan jön az élelmiszer, és hogyan osztják szét. Válság idején azonban felmerül bennük, hogy vajon mi kell ahhoz, hogy legyen élelmiszer, amit a bevásárlókosarukba tehetnek. Ha valamilyen oknál fogva kétségessé válik az élelmiszer-utánpótlás, annak katasztrofálisak lehetnek a következményei.

Figyeld meg, mi történt egy gazdasági problémákkal sújtott észak-afrikai országban. Miután megszűnt a termelőknek folyósított anyagi támogatás, a kenyér ára egyik napról a másikra megduplázódott. Tiltakozásképpen dühös csoportok zajongva járták az utcákat, betörték az üzletek ablakait, és megtámadták a bankokat meg a postákat. Az egész országban zavargások kezdődtek, és szükségállapotot rendeltek el. Amikor a lázongások elfojtása érdekében a biztonsági erők tüzet nyitottak a tömegre, a jelentések szerint 120-an vesztették életüket, és sokan megsebesültek.

Hogy még gazdaságilag stabil országokban is gondot jelenthet az élelmiszer-ellátás, azt a Nagy-Britanniában 2000 szeptemberében lezajlott események bizonyítják. A magas üzemanyagárak ellen tiltakozók blokádot alkottak az olajfinomító üzemek kapuinál, így nem lehetett kiszállítani a benzint. A benzinkutak napokon belül kiürültek, a kocsik és teherautók nem jutottak üzemanyaghoz, és az élelmiszer-utánpótlás leállt. Az üzletek és a szupermarketek, melyeknek rendszerint csak annyi árut szállítanak ki egyszerre, amennyire szükségük van, országszerte üresen álltak.

A fejlődő országokban számos probléma nehezíti meg az élelmiszer-szétosztást. Több okból, így például szárazság, gazdasági válságok, polgári zavargások és háborúk miatt „nagyon gyakori, hogy a szolgáltatás szervezetlen vagy szünetel — jelenti ki a Feeding the Cities, az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) kiadványa. — Bár ez az állapot talán csak egy-egy közösséget érint, vagy csak átmeneti, a szegények azok, akik szenvednek.”

Az elemzőknek az a meglátásuk, hogy a városok gyors növekedése „roppant nagy feladatokat” fog állítani az élelmiszer-termelők és -szállítók elé. Becslések szerint 2007-re a világ lakosságának több mint a fele városokban fog élni. A FAO azt mondja, hogy „egészséges és megfizethető élelmiszerről gondoskodni [a városi lakosságnak], a végsőkig ki fogja meríteni a termelői és szállítói hálózatot”.

Az, hogy legyen élelmiszer a bevásárlókosarunkban és az asztalunkon, égetően fontos kérdés. Pontosan mennyire megbízható hát az élelmiszer-ellátás? Miért aggasztja a szakembereket, hogy a szolgáltatás túl van terhelve? És eljön-e valaha az a nap, amikor senkinek sem kell majd aggódnia, hogy mit fog enni?

[Kép a 3. oldalon]

Fosztogatás élelmiszerhiány miatt

[Forrásjelzés]

BETAH/SIPA