Hogyan teheted kellemesebbé a közlekedést?

AZ ÉBREDJETEK! FÜLÖP-SZIGETEKI ÍRÓJÁTÓL

FIGYELEM! Sok nagyvárost csapás sújt. Nem fertőző betegségről van szó, nem is falánk rovarok pusztító özönéről. Mégis, embermilliók egészségét fenyegeti. Mi ez? A gépkocsik okozta forgalmi torlódás!

A kutatók szerint, ha gyakran kerülünk forgalmi dugóba, az káros lehet az egészségünkre. Egy nem régi kutatás még azt is valószínűsíti, hogy ha az ember megreked a forgalomban, akkor utána még egy órán át nagyobb a szívroham kockázata. Egy újságban azt olvashatjuk, hogy „elsősorban a kipufogógáz kiáramlása, a zaj, valamint a stressz növelhetik meg hirtelen a kockázatot” (The New Zealand Herald).

Légszennyezés

A legtöbb gépkocsi nitrogén-oxidokat és bizonyos rákkeltő anyagokat bocsát ki. Sok jármű, különösen a dízelmotorosak, rengeteg apró részecskét juttat a levegőbe. Mindez komoly veszélyt jelent az emberek egészségére. Becslések szerint mintegy hárommillió ember hal meg évente a légszennyezés miatt, melynek nagy részét a gépjárművek okozzák. Egy beszámoló feltárja, hogy az európai gyermekeknél az apró részecskék okozta légszennyezés felelős a légúti fertőzések 10 százalékáért, és ez az arány még magasabb azokban a városokban, ahol gyakoriak a forgalmi dugók.

Gondoljunk azokra a veszélyekre is, melyek a földet fenyegetik. Részben a gépkocsikból származó kén-dioxid és nitrogén-oxidok okozzák a savas esőt, mely beszennyezi a vizeket, kárt tesz az élővilágukban, és rengeteg növényre is csapást mér. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a kocsik rengeteg szén-dioxidot is kibocsátanak. Elsősorban ez a gáz felelős a globális felmelegedésért, amely más veszélyekkel is fenyegeti a földet.

Egyre több baleset

Amint nő a forgalom, az emberek élete egyre inkább veszélyben van. Több mint egymillió ember hal meg évente közlekedési balesetekben, és ez a szám folyamatosan növekszik. Bizonyos helyeken különösen nagy a veszély. Például az Európai Bizottság kutatói kiszámolták, hogy „egymillió lakosból 690-en halnak meg az utakon Görögországban, míg Svédországban csak 120-an”.

Az utóbbi években több figyelmet kapott egy kellemetlen jelenség, mégpedig az utakon való dühöngés. Egyre többször hallunk olyan vezetőkről, akik más sofőrökön töltik ki a mérgüket. Az Egyesült Államok Országos Autópályaforgalom-biztonsági Igazgatósága készített egy felmérést. Ebből kiderül, hogy a sofőrök szerint „a megnövekedett forgalom vagy a torlódás” az egyik oka annak, hogy a vezetők agresszívebbek.

Gazdasági csapás

A közlekedési dugók pénzbe is kerülnek. Egy tanulmány rámutatott, hogy egyedül Los Angelesben (Kalifornia) 4 milliárd liter üzemanyag megy kárba évente  a torlódások miatt. Vannak közvetett veszteségek is, például füstbe ment üzleti lehetőségek, a szennyezés miatti plusz egészségügyi kiadások és az egyre több közlekedési balesetben keletkező károk.

Összegezve elmondhatjuk, hogy ezek a veszteségek gyengítik az országok gazdaságát. Egy vizsgálat feltárta, hogy ha csak az elveszített időt és üzemanyagot nézzük is, a dugók 68 milliárd dollárba kerülnek az amerikaiaknak minden évben. Egy távol-keleti újságban ezt a beszámolót olvashatjuk: „Mint ahogy a taxióra is folyamatosan ketyeg, az ország több milliárd pesót veszít évente a közlekedési dugók miatt” (Philippine Star). Európában a becslések szerint 250 milliárd euró a veszteség.

Mire számíthatunk?

Bár sok erőfeszítést tettek már, hogy a közlekedésben felmerülő nehézségeket megoldják, a helyzet csak romlott. A Texasi Közlekedésügyi Intézetnek az Egyesült Államok 75 városában készített országos felméréséből kiderül, hogy a közlekedési torlódások miatt elvesztegetett idő az 1982-ben megállapított 16 órás éves átlagról 2000-re 62 órára növekedett. Az az idő, amit az utazók a nap folyamán valószínűleg dugóban fognak eltölteni, 4 és fél óráról 7 órára emelkedett. A beszámoló megjegyzi, hogy „a torlódások mindenütt tovább növekedtek, mialatt a vizsgálat elkészült. A dugók egyre több ideig tartanak, és több utat, valamint járművet érintenek, mint régebben.”

Hasonló beszámolók érkeznek más országokból is. Az Európai Bizottság felügyelete alatt dolgozó kutatók így összegezték a helyzetet: „Ha nem változtatunk gyökeresen a közlekedésünk módján, a következő évtizedben a dugók egész városokat fognak megbénítani.”

Az ázsiai országoknak jóformán ugyanilyen gondjaik vannak. Tokió közismerten hírhedt a közlekedési dugókról, és szerte Japánban egyre nagyobb a forgalom más városokban is. A Fülöp-szigeteken mindennaposak az olyan beszámolók, mint amilyet például a Manila Bulletin című újságban olvashatunk: „Az utcák zsúfolásig megteltek, az autók szinte mozdulni sem tudnak. Ingázók ezrei várják, hogy hazajuthassanak az egyre hosszabb csúcsforgalmi időszakban.”

Reálisan nézve a helyzetet, azt kell mondanunk, hogy jelenleg nincs semmilyen végleges megoldás a közlekedési nehézségekre. Anthony Downs, egy közlekedési dugókról szóló könyv írója erre a következtetésre jutott: „Függetlenül attól, hogy milyen szabályokat vezetnek be a dugók ellen a jövőben, valószínű, hogy a helyzet csak súlyosbodni fog a világ szinte minden részén. Tehát csak annyit tudok tanácsolni, hogy mindenki szokjon hozzá.”

Mit tehetünk?

Mindezt figyelembe véve, hogyan lehetünk úrrá ezen a bosszantó helyzeten? Te is azokhoz a milliókhoz tartozol, akik gyakran megrekednek a forgalomban?  Ha igen, van egy-két dolog, amit megtehetsz, hogy megóvd a fizikai és elmebeli egészségedet.

▪ KÉSZÜLJ FEL! Sokan már akkor idegesek, amikor még nem is vesztegelnek dugóban. Túl későn kelnek fel, és ezért kutyafuttában zuhanyoznak, öltözködnek és esznek. Ha arra gondolnak, hogy késni fognak a munkából, már idegesek lesznek. A torlódás csak fokozza az idegességüket. Ha várhatóan dugóba kerülsz, hagyj több időt az utazásra. Ha időben elindulsz, talán még meg is előzöd a csúcsforgalmat. Egy könyv szerint „a kevesebb stresszel járó utazást már előző nap vagy este kell megalapozni” (Commuting Stress​—Causes, Effects, and Methods of Coping). Hozzáteszi: „Az ingázóknak vagy a gyerekeknek  a családban a ruhákat, táskákat és a szendvicseket este el kell készíteni, hogy reggel ne kelljen kapkodni.” Természetesen az elegendő éjszakai alvás létfontosságú. Hogy reggel korán tudj kezdeni, időben kell lefeküdnöd.

A korán kelésnek vannak más előnyei is. Például ha a forgalom miatt sokat kell folyamatosan ülnöd, az izmaid megfeszülhetnek, és elveszíthetik a rugalmasságukat. Ha a körülményeid lehetővé teszik, miért ne tornáznál reggelente? A rendszeres torna javíthatja az állóképességedet, és segít megbirkóznod a fizikai megterheléssel, ha dugóba kerülsz. És ha korábban ébredsz, akkor tápláló reggelit fogyaszthatsz el. Ha megrekedsz a forgalomban, és silány étel vagy éppenséggel semmi sincs a gyomrodban, akkor lehet, hogy még feszültebb leszel.

Részben azzal is elkerülheted az idegeskedést, ha megbizonyosodsz róla, hogy az autód jó állapotban van. Kevés bosszantóbb dolog van annál, mint amikor egy dugó kellős közepén lerobbansz, főleg rossz időben. Éppen ezért megfelelően tartsd karban a fékeket, a gumikat, a légkondicionálót, a fűtést, az ablaktörlőket, az ablakmelegítőket és más fontos részeket. A dugóban még egy apró kellemetlenség is nagyban fokozhatja az idegességünket. És természetesen mindig figyeld, hogy van-e elég üzemanyag a tankban.

▪ LÉGY JÓL TÁJÉKOZOTT! Mielőtt kocsival útnak indulsz, hasznos lehet, ha tájékozódsz a különleges körülményekről, például a rossz időjárásról, az útépítésekről, az ideiglenes útlezárásokról, balesetekről és más közlekedési feltételekről, melyek az adott napon érvényesek. Ezekhez az információkhoz hozzájuthatsz, ha hallgatod a híreket, vagy újságot olvasol. Szerezz be egy térképet is. Ha felfedezel más útvonalakat is, akkor talán elkerülheted a problémás csomópontokat.

▪ TEDD KELLEMESSÉ AZ UTAZÁST! Állítsd be a szellőztetést és az ülést, hogy a lehető legnagyobb kényelemben utazhass. Ha van rádió, illetve magnó vagy CD-lejátszó, akkor hallgathatod a kedvenc zenédet. Vannak nyugtató hatású zenék, melyek csökkenthetik a feszültséget. Ha így teszel, talán még a közlekedési dugó kellemetlen zajától is megkímélheted magad. *

▪ TÖLTSD HASZNOSAN AZ IDŐT! Ha megrekedsz a forgalomban, akkor az az egyik leghasznosabb, ha pozitív gondolatokon időzöl el. Ahelyett, hogy azon rágódnál, hogy milyen elviselhetetlen a közlekedés, próbálj meg a napi teendőidre gondolni. Ha egyedül vagy, akkor a dugóban töltött idő kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy végiggondolj fontosabb dolgokat, és döntést hozz anélkül, hogy bármi megzavarna.

Ha utas vagy, talán csak még idegesebb leszel, ha az előtted álló hosszú kocsisorra szegezed a tekinteted. Inkább előre tervezd meg, hogy hasznosan fogod tölteni az időt. Magaddal viheted például a kedvenc könyvedet vagy újságodat, esetleg átnézheted az előző napi postádat. Mások szeretnek levelet írni, vagy egy hordozható számítógépen dolgozni valamit.

▪ LÉGY REÁLIS! Ha olyan környéken élsz, ahol a közlekedési torlódások gondot jelentenek, számíts rá, hogy dugóba fogsz kerülni, és ennek megfelelően tervezz. A legtöbb városban ezután is lesznek torlódások. Egy könyv ezt írja: „A csúcsforgalmi dugók jelentős hányada szinte biztosan megmarad a közeljövőben mindazokban a nagyvárosokban, ahol már most is léteznek” (Stuck in Traffic​—Coping With Peak-Hour Traffic Congestion). Tehát próbáld meg a forgalmat úgy elfogadni, mint ami az élet velejárója, és tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy a legjobbat hozd ki az adott helyzetből!

[Lábjegyzet]

[Kép a 26. oldalon]

Tervezz előre, hogy elkerülhesd a csúcsforgalmat!

[Kép a 26. oldalon]

Mielőtt útnak indulsz, válassz egy jó kazettát vagy CD-t!

[Kép a 26. oldalon]

Ha utas vagy, igyekezz hasznosan tölteni az időt!

[Kép a 26. oldalon]

Ne idegeskedj olyan dolgokon, melyeken úgysem tudsz változtatni!