Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Hajléktalanság — Mi a megoldás?

Hajléktalanság — Mi a megoldás?

Hajléktalanság — Mi a megoldás?

„NE HALAT adj az éhezőnek, hanem tanítsd meg halászni.” Ez a mondás azt az igazságot tükrözi, miszerint ha valakinek csak a pillanatnyi fizikai szükségleteit elégítjük ki, annak talán csekély haszna lesz. Sokkal jobb, ha az emberek megtanulják megoldani a gondjaikat, és kielégíteni a saját szükségleteiket. Sokakat meg kell tanítani az élet dolgaira, vagy talán még arra is, hogy teljesen átformálják a szemléletmódjukat.

Jehova Tanúi meg vannak győződve róla, hogy úgy lehet a leghatékonyabban segíteni a hajléktalanokon, ha megtanítják nekik, hogyan élhetik a legkielégítőbb módon az életüket. Ez azt jelenti, hogy alkalmazzák a lehető legjobb tanácsokat, vagyis azokat, amelyeket az ember Teremtője ad. Vajon ki lehetne alkalmasabb arra, hogy ilyen tanácsokkal lásson el minket? Útmutatása segít az embereknek, hogy sok olyan gondtól megóvják magukat, melyek hajléktalansághoz vezetnek. Tanácsai segítenek azoknak az őszinte szívűeknek is, akik szeretnék leküzdeni ezt a nehézséget. Természetesen a Biblia olvasása önmagában nem fogja megszüntetni az összes gondunkat. A Biblia azonban segíthet az embereknek leküzdeniük a költséges, káros szenvedélyeiket, visszanyerni az önbecsülésüket, és sokkal méltóságteljesebb életet élni.

Sokan azért veszítették el az otthonukat, mert függőségekbe, bűncselekményekbe vagy anyagi gondokba keveredtek, esetleg felbomlott a családjuk. A Biblia gyakorlatias útmutatást nyújt ezekben. Ezen tanácsok alkalmazása már több millió embernek segített jó irányba megváltoztatnia az életfelfogását, és ezzel együtt az egész egyéniségét. A Szentírás tanácsainak az alkalmazása önmagában természetesen nem fogja megoldani a hajléktalansággal összefüggő összes nehézséget. A természeti katasztrófák, a betegségek, a széles körben elterjedt szegénység, a függőségek és az ehhez hasonló gondok gyakran másféle ideiglenes segítséget is igényelnek. Noha Jehova Tanúi minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy segítsenek azoknak az embereknek, akik ilyen nehézségeket élnek át, elismerik, hogy egyedül az emberiség Alkotója képes véglegesen megszüntetni ezeket a gondokat. Vajon Ő meg fogja ezt tenni?

Isten eredeti szándéka

Nyomós okunk van abban reménykedni, hogy a hajléktalanság hamarosan megszűnik. Mi ez az ok? Gondold át: Jehova Isten kitűnő otthonról gondoskodott az első emberpárnak. Paradicsomba helyezte őket, ahol mindenük megvolt, amire szükségük volt. Ha követik Alkotójuk vezetését, az egész földre kiterjeszthették volna a Paradicsomot. Az utódaik bőségben, kényelmes otthonokban élhettek volna. Az emberi család minden egyes tagja bízhatott volna abban, hogy a többiek szeretni fogják, és együttműködnek majd vele. Ez volt Isten eredeti szándéka, és ő még mindig nem gondolta meg magát (Zsoltárok 37:9–11, 29).

Bármi, amit Isten meg akar valósítani, az egészen biztosan úgy is lesz (Ézsaiás 55:10, 11). A Biblia egy olyan időről jövendöl, amikor mindenkinek lesz saját otthona, és bőségesen ki lesz elégítve minden fizikai szükséglete. Igaz, mielőtt ez lehetővé válna, a ma ismert összes emberi társadalomnak gyökeresen meg kell változnia. Ez a változás úgy fog megvalósulni, hogy Isten beavatkozik az emberek ügyeibe. Erre gondolt Jézus, amikor a tanítványait így tanította imádkozni: „Jöjjön el a királyságod. Legyen meg az akaratod, mint az égben, úgy a földön is” (Máté 6:9, 10).

Isten Királyságának igazságos uralma alatt az engedelmes emberiség látni fogja ennek a reményt keltő próféciának a beteljesedését: „Házakat építenek majd, és bennük laknak . . . Nem úgy építenek, hogy más lakjon ott, nem úgy ültetnek, hogy más egye azt . . . kezük munkáját teljesen javukra fordítják választottaim” (Ézsaiás 65:21, 22). Magyarán senki sem lesz hajléktalan.

Jehova Tanúi törekszenek felkínálni az embereknek azt a szellemi segítséget, melyre mindenkinek sürgősen szüksége van. Arra vágynak, hogy szeretettel törődjenek másokkal, mint ahogyan erre Jézus is buzdított (Máté 22:36–39). Ez az, ami arra indítja őket, hogy segítsenek azoknak, akik természeti katasztrófa miatt veszítették el az otthonaikat. *

A Tanúk természetesen tisztában vannak vele, hogy nem tudnak mindenkinek segíteni. Jacek, aki Lengyelországban egy hajléktalanszállón él, a hajléktalanokkal kapcsolatban elismeri: „Egyesek agresszívek vagy kábítószer hatása alatt vannak. Mások nem szeretik a vallásos témákat, úgy gondolják, hogy Isten nem törődik velük. De vannak olyanok is, akik kedvezően reagálnak Isten Szavára.” Maga Jacek is közéjük tartozik, hiszen ő is igyekszik többet megtudni arról, hogy mit tanít a Biblia.

Egy másik hajléktalan férfi, Roman szintén érdeklődött. Ő AIDS-beteg, és egészen az utóbbi időkig az utcán élt. „Amikor megérkeztem a szociális gondozóba, nem tudtam, hogy Jehova Tanúi a közelben tartják az összejövetelüket — emlékszik vissza. — Hamarosan beszélgetni kezdtek velem az utcán, és elmondták, hogy a hajléktalanok segélykiáltásai nem kerülik el Isten figyelmét. Még az egyik összejövetelükre is meghívtak” (Zsoltárok 72:12, 13).

Hogyan érintették őt az ott hallottak? „Megtudtam, hogy örökké élhetek Paradicsomban a földön, és hogy értékes vagyok Isten szemében. Az új, törődő barátok között már nem a bajaimra összpontosítottam, és kezdtem megváltoztatni az egyéniségemet. Isten iránt érzett szeretetből leszoktam a dohányzásról, és imában megígértem neki, hogy az igazságosság ösvényén fogok járni.”

Roman nagyon szépen előrehaladt szellemileg, és hamarosan megkeresztelkedett mint Jehova Tanúja. A hívőtársai és a hatóságok segítségével talált egy megfelelő szállást. Roman örömmel újságolja: „Leírhatatlan boldogságot érzek. Közeledtem egy szerető Istenhez, és ő célt adott az életemnek. Csodálatos testvéreket, testvérnőket kaptam tőle, és ráadásul még otthonom is lett!”

Jövő a hajléktalanoknak

Jehova Tanúi igyekszenek együtt érzően bánni minden felebarátjukkal, így a hajléktalanokkal is. Buzgón megosztják másokkal a jobb jövőről szóló bibliai igazságot, azt az igazságot, amely már most is megváltoztathatja az emberek életét (János 8:32).

„Ami elgörbült, az ki nem egyenesíthető” — mondja a Biblia (Prédikátor 1:15). Igen, az önkéntesek és a hatóságok legjobb szándéka ellenére nem könnyű véget vetni az olyan mélyen gyökerező társadalmi nehézségeknek, mint például a hajléktalanság vagy a szegénység. A Biblia azonban arról biztosít minket, hogy Isten Királyságának uralma alatt hamarosan minden engedelmes ember tökéletes körülmények között fog örvendeni az életnek.

[Lábjegyzet]

^ 9. bek. Ilyen esetekről olvashatsz az Ébredjetek! 1993. január 8-ai számának a 14—21. oldalán; a 2001. október 22-ei számának a 23—7. oldalán és a 2003. augusztus 8-ai számának a 10—5. oldalán.

[Kép a 8. oldalon]

Egy szomáliai menekült anya ételjegyet tart a kezében

[Forrásjelzés]

© Trygve Bolstad/Panos Pictures

[Kép a 9. oldalon]

A hajléktalanoknak elsősorban reményre van szükségük

[Képek a 10. oldalon]

Isten Királyságának uralma alatt senki sem lesz hajléktalan