A történelem legszörnyűbb járványa

A VILÁG 1918 októberében még mindig az I. világháborúban küzdött. Noha a viszálykodás már a végéhez közeledett, a híreket még mindig cenzúrázták. Így egyedül Spanyolország, mely nem vett részt a harcokban, tájékoztatott arról, hogy a civilek közül számos helyen ijesztően sokan megbetegszenek és meghalnak. Ilyen körülmények között született a név, amely örökre ismertté tett egy betegséget: a spanyolnáthát.

A pandémia * 1918 márciusában kezdődött. Sok kutató szerint Kansas államból (USA) indult ki. Onnan valószínűleg az amerikai katonák magukkal vitték Franciaországba. Az influenza halálos áldozatainak a száma először ugrásszerűen nőtt, majd ugyanabban az évben, júliusban úgy tűnt, hogy a járvány enyhülni fog. Az orvosok akkor még nem is sejtették, hogy a pandémia csupán erőt gyűjtött, hogy még több áldozatot szedhessen.

Amikor 1918. november 11-én véget ért az I. világháború, az emberek ujjongtak. Ironikus, hogy szinte majdnem ezzel egy időben tört ki a járvány világszerte. Egy szörnyetegről volt szó, melyből ekkor már világhír lett. Kevesen vészelték át úgy azt az időszakot, hogy nem is érintette őket a járvány, olyan pedig nem is akadt, aki ne rettegett volna tőle. Egy influenzával foglalkozó elismert szaktekintély megjegyezte: „Az Egyesült Államokban a várható élettartam több mint 10 évvel visszaesett 1918-ban.” De miben különbözött ez a járvány a többitől?

 Egy különleges járvány

Egy igen ijesztő különbség az volt, hogy ez az influenza hirtelen csapott le. Mennyire hirtelen? John M. Barry, egy nemrég megjelent könyvében ennek az eseménynek az egyik lejegyzett beszámolójából idéz: „Rio de Janeiróban egy férfi teljesen szokásos hangon információt kért Ciro Viera Da Cunha orvostanhallgatótól, aki éppen villamosra várt. A férfi hirtelen összeesett és meghalt. Dél-Afrikában, Fokvárosban Charles Lewis éppen felszállt egy villamosra, mely az öt kilométerrel távolabbi otthonába vitte volna, amikor is a kalauz összecsuklott és meghalt. Az öt kilométeres út során még hatan haltak meg a villamoson, köztük a vezető is” (The Great Influenza). Mindannyian elkapták a spanyolnáthát.

Aztán ott volt még a félelem — félelem az ismeretlentől. A tudomány nem tudta, hogy mi okozza a betegséget, vagy hogy pontosan miként terjed. Közegészségügyi intézkedések történtek: a kikötőket karantén alá vették; a mozikat, templomokat és a többi forgalmas helyet mind bezárták. San Franciscóban (Kalifornia, USA) például a hivatalnokok elrendelték, hogy mindenki viseljen gézből készült maszkot. Ha valakit rajtakaptak, hogy nem visel maszkot, az bírságra vagy börtönbüntetésre számíthatott. Ám semmi nem használt. Ezek az intézkedések nem voltak elég hatékonyak, és el is késtek velük.

Az is félelmet keltett, hogy az influenza véletlenszerűen csapott le. Az okok máig sem világosak, de az 1919-es pandémia elsősorban nem az  időseket sújtotta, hanem az egészséges fiatalokat támadta és ölte meg. A spanyolnátha áldozatainak a többsége 20 és 40 év közötti volt.

Továbbá ez valóban egy világméretű járványnak számított. Még a trópusi szigetek sem voltak kivételek. Nyugat-Szamoára (ma Szamoa) 1918. november 7-én jutott el hajóval. Két hónapon belül a 38 302 fős lakosságnak körülbelül a 20 százaléka életét vesztette. A világ minden nagyobb országát súlyosan érintette a kór.

Aztán ott volt még a csapás intenzitása. Például a betegség korán és rendkívül erősen csapott le Philadelphiára (Pennsylvania, USA). 1918 októberének közepére komoly koporsóhiány alakult ki. „Egy koporsókészítő elmondta, hogy két óra alatt 5000 érckoporsót adhatna el, ha lenne neki annyi. Időnként a városi hullaházban tízszer annyi holttest volt, mint amennyi koporsó” — mondja Alfred W. Crosby történész.

Viszonylag rövid idő alatt az influenza több emberrel végzett, mint bármilyen más hasonló pandémia a történelem folyamán. Általános becslés szerint világszerte 21 millióan haltak meg, ám néhány szakértő úgy véli, hogy ennél is többen. Egyes járványügyi szakértők mai becslése szerint valószínűbb, hogy 50 millió áldozat volt, de az is lehet, hogy 100 millió! John M. Barry, akit már korábban is idéztünk, megjegyzi: „Az influenza több embert ölt meg egy év alatt, mint amennyit a középkori fekete halál egy évszázad alatt; több embert ölt meg 24 hét alatt, mint az AIDS 24 év alatt.”

Hihetetlen, de tény, hogy a spanyolnátha több amerikaival végzett egy év alatt, mint amennyien a két világháború ütközeteiben összesen meghaltak. Gina Kolata író kifejti: „Ha egy ilyen járvány napjainkban felütné a fejét, és hasonló arányban pusztítana az amerikai lakosság körében, akkor 1,5 millió amerikai halna meg, vagyis többen, mint amennyien egy év alatt halnak meg szívbetegség, rák, stroke, krónikus tüdőbaj, AIDS és Alzheimer-kór miatt együttvéve.”

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy a spanyolnátha a legnagyobb pusztítást végző pandémia volt az emberiség történelmében. De hogyan segített a tudomány?

A tudomány tehetetlensége

Az I. világháború kezdetére a tudomány látszólag rengeteget fejlődött a betegségek leküzdésében. Az orvosok még a háború alatt is büszkék voltak a sikereikre, hiszen el tudták érni, hogy a fertőző betegségek tünetei enyhébbek legyenek. A The Ladies Home Journal című lap akkoriban kijelentette, hogy az amerikai otthonokban többé nincs szükség olyan szobára, ahol a halottakat felravatalozhatják. A folyóirat ezért azt javasolta, hogy az ilyen fogadószobát, nappalit, nevezzék el „living room”-nak, vagyis ’élő szobának’. Jött azonban a spanyolnátha, és az orvostudomány szinte teljesen tehetetlen volt.

A történész Crosby ezt írja: „1918-ban minden orvosnak része volt az orvostudomány huszadik századi legnagyobb kudarcában, az összes halott számát tekintve pedig minden idők legnagyobb kudarcában.” Ám hogy ne csak az orvosokat hibáztassa mindenért, John M. Barry megjegyzi: „A tudósok már akkor is tisztában voltak a helyzet súlyával, tudták, hogyan lehet kezelni a másodlagos bakteriális tüdőgyulladást, és közegészségügyi tanácsokat is adtak, melyek több tízezer amerikai életét megmenthették volna. A politikusok azonban nem törődtek ezekkel a figyelmeztetésekkel.”

Tehát most, úgy 85 év elteltével, mennyivel tudunk többet erről a szörnyű pandémiáról? Mi okozta? Újra előfordulhat? Ha igen, meg tudnánk birkózni vele? Elképzelhető, hogy a válaszok némelyike meglep majd.

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 6. oldalon]

A spanyolnátha áldozatainak a többsége 20 és 40 év közötti volt

[Kép a 4. oldalon]

Egy iskolai osztály 1919-ben Canon Cityben (Colorado, USA)

[Forrásjelzés]

Courtesy, Colorado Historical Society, 10026787

[Kép a 4–5. oldalon]

Egy rendőr

[Forrásjelzés]

Photo by Topical Press Agency/Getty Images

[Kép az 5. oldalon]

Baseballjátékosok védőmaszkban

[Forrásjelzés]

© Underwood & Underwood/CORBIS