Influenza — Amit jelenleg tudunk róla

EGY tudós Brevig kis eszkimó falujában üldögél az alaszkai Seward-félsziget fagyott tundráján. Előtte egy fiatal nő kihantolt teste, melyet négy eszkimó társával ásott ki az állandóan fagyott talajból. A nő a hajdani 1918-as influenza áldozata, és azóta ott feküdt megfagyva. Most pedig már 1997-et írunk.

De miért fontos megvizsgálni ezt a holttestet? A tudós azt reméli, hogy az influenzát okozó anyag még mindig ott van a tüdejében, és hogy fejlett genetikai módszerekkel el lehet különíteni, és aztán azonosítani tudják. Miért van szükség minderre? Hogy választ kaphassunk, tekintsünk egy kicsit bele, hogy miként működnek a vírusok, és mitől olyan veszélyesek.

Egy vírus, mely halálos is lehet

Ma már tudjuk, hogy az influenzát egy vírus okozza, és azt is, hogy emberről emberre terjedhet cseppfertőzéssel, vagyis köhögés, tüsszentés és beszélgetés által. * Mindenütt jelen van, még a trópusokon is, ahol egész évben felütheti a fejét. Az északi féltekén az influenza november és március között a leggyakoribb, a déli féltekén pedig áprilistól szeptemberig.

Az influenzavírus A típusa, mely a legveszélyesebb, sok más vírussal összehasonlítva elég kicsi. Rendszerint gömbölyű, és nyúlványok vannak a felszínén. Amikor a vírus megtámad egy emberi sejtet, olyan gyorsan sokszorosítja magát, hogy gyakran úgy 10 órán belül 100 000-1 000 000 új „influenzavírus-másolat” özönlik ki a sejtből.

Ez az egyszerű organizmus azért félelmetes, mert gyorsan meg tud változni. Mivel a vírus ilyen rövid idő alatt képes magát megsokszorozni (sokkal gyorsabban, mint a HIV-vírus), számtalan „másolata” nem pontos. Némelyik annyiban különbözik, ami elegendő ahhoz, hogy kijátssza az immunrendszert. Ezért van az, hogy minden évben más-más influenzavírussal van dolgunk, melyek új antigéneket tartalmaznak, és így próbára teszik az immunrendszerünket. Ha az antigén jelentősen megváltozik, az immunrendszerünk szinte egyáltalán nem tud védekezni ellene, és ilyenkor pandémia fenyeget.

Továbbá az influenzavírusok az állatokat is megfertőzik, és ez az, ami gondot okozhat az embereknek. Úgy vélik, hogy a sertés olyan vírusokat hordozhat, melyek megfertőzik a háziszárnyasokat.  Ugyanakkor olyan vírusok is lehetnek benne, melyek az embereket támadják meg.

Ha mondjuk egy sertés megfertőződik mindkét vírustörzzsel, tehát egy állatokra és egy emberekre jellemző vírussal is, akkor a kétféle vírustörzs génjei összekeveredhetnek. Így egy merőben más influenzatípus keletkezhet, egy olyan, amely ellen az emberek nem tudnak védekezni. Egyesek szerint valószínűleg a gazdálkodó közösségekben bukkannak fel az újabb influenzatípusok, vagyis ott, ahol szárnyasok, sertések és emberek nagyon közel élnek egymáshoz, ami például Ázsiában megszokott dolog.

Hogyan lett ennyire fertőzőképes?

A kérdés az, hogy az 1918—19-es influenzavírus hogyan fajult fiatalokkal végző, tüdőgyulladást okozó gyilkossá. Noha akkoriból egyetlen vírus sem maradt életben, a tudósok már régóta úgy gondolták, hogy ha megtalálnák a vírusnak egy megfagyott példányát, talán sértetlenül el tudnák különíteni a RNS-ét, és rájöhetnének, hogy miért volt ez a vírustörzs annyira pusztító. Nos, részben sikerrel jártak.

A bevezetőben már említett alaszkai megfagyott példánynak köszönhetően egy kutatócsoport azonosítani tudta az 1918—19-es influenzavírus génjeinek a java részét, és a sorrendjüket is megállapította. Ám arra még mindig nem jöttek rá, hogy mitől lett ez az influenza annyira pusztító. Valószínű azonban, hogy ez a vírustörzs rokona volt egy olyan influenzavírusnak, mely sertéseket és szárnyasokat is megtámad.

Visszatérhet?

Sok szakértő szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e újra ilyen pusztító influenzavírus, hanem az, hogy mikor és hogyan fog visszatérni. Egyesek úgy minden 11. évben számítanak egy jelentős új influenzajárványra, és körülbelül minden 30. évben egy rendkívül súlyosra. Az ilyen előrejelzések arra mutatnak, hogy az emberiséget hamarosan egy újabb pandémia fogja sújtani.

Egy orvosi folyóirat a következőkről számolt be 2003-ban: „35 év telt el az utolsó influenzapandémia óta, és megbízható feljegyzések szerint az eddigi leghosszabb idő két ilyen járvány között 39 év volt.” A cikk így folytatja: „A világjárványt okozó vírus talán Kínában fog feltűnni, vagy egy hozzá közeli országban. És talán olyan felszíni  antigéneket, vagyis fertőző géneket fog tartalmazni, melyek állatokat támadó influenzavírusokból származnak” (Vaccine).

A cikk előrejelzése szerint a vírus „nagyon gyorsan el fog terjedni az egész világon. Több fertőzéshullám lesz. A megbetegedések minden korosztályt érinteni fognak, és óriási törést fog okozni minden ország társadalmi és gazdasági életében. A legtöbb korosztályból, hacsak nem az összesből, rengetegen vesztik majd életüket. Nem valószínű — még a gazdaságilag legfejlettebb országokban sem —, hogy az egészségügyi rendszerek képesek lesznek rá, hogy mindenkit megfelelő ellátásban részesítsenek.”

Vajon mennyire nyugtalanítja az embereket egy ilyen lehetséges eseménysorozat? John M. Barry, a The Great Influenza című könyv írója a következőképpen értékeli a helyzetet: „Egy terrorista, akinél atomfegyver van, minden ország politikusának a rémálma. Egy új influenzapandémia már nem annyira, pedig ezt is komolyan kellene venni.”

Milyen gyógykezelések elérhetőek?

„De ma már léteznek hatásos gyógymódok, nem?” — vetődhet fel benned a kérdés. Nos, a válaszban van egy jó, és egy rossz hír is. A másodlagos bakteriális tüdőgyulladás halálos áldozatainak számát antibiotikumokkal csökkenteni lehet, és egyes influenzavírusok ellen is hatásosak lehetnek bizonyos gyógyszerek. Vannak oltóanyagok, melyek segíthetnek legyőzni az influenzavírust, feltéve, hogy pontosan azonosították a vírustörzset, és az oltóanyagokat idejében elő tudták állítani. Ez volt a jó hír. Hogy mi a rossz?

Az influenza-oltóanyagok történetére több minden árnyékot vet, egészen az 1976-os végzetes sertésinfluenzától a 2004-es vakcinahiányig. Noha az orvostudomány óriási fejlődésen ment keresztül az I. világháború óta, az orvosok még ma sem ismernek olyan hatékony ellenszert, mellyel egy súlyos vírust meg lehetne állítani.

Akkor hát marad a nyugtalanító kérdés: „Megismétlődhet az, ami 1918—19-ben történt?” A londoni Egészségügyi Kutatások Országos Intézete által kiadott egyik tanulmány megjegyzi: „Bizonyos szempontból a körülmények most is adottak, akárcsak 1918-ban: a közlekedés fejlődése miatt rengetegen utaznak egyik országból a másikba; sok helyen háború folyik, ami együtt jár az alultápláltsággal és a szegényes higiéniával; a világ lakossága elérte a hat és fél milliárd főt, és az emberiség nagyobb része városokban él, ahol sokszor hiányos az infrastruktúra, különösen a hulladék eltávolítása.”

Egy elismert amerikai szaktekintély így összegzi a helyzetet: „Egyszerűen szólva minden évben közelebb kerülünk egy új pandémiához.” Akkor vajon ez azt jelenti, hogy sötét, sőt reménytelen a jövőnk? Egyáltalán nem!

[Lábjegyzet]

[Kép a 8. oldalon]

Valószínűleg a gazdálkodó közösségekben bukkannak fel az újabb influenzavírusok

[Forrásjelzés]

BAY ISMOYO/AFP/Getty Images

[Kép a 8–9. oldalon]

Az influenzavírus A típusa

[Forrásjelzés]

© Science Source/ Photo Researchers, Inc

[Kép a 9. oldalon]

A kutatók megvizsgáltak néhányat az 1918—19-es vírus példányai közül

[Forrásjelzés]

© TOUHIG SION/CORBIS SYGMA