Figyeljük a világot

▪ 2000-ben a becslések szerint világszerte 8,3 millió új tuberkulózisos (tbc-s) esetet regisztráltak. Közel kétmillió tbc-s beteg halt meg, és szinte mindegyikük szegény országban élt (MEDICAL JOURNAL OF AUSTRALIA).

▪ „Jelenleg tízmillió HIV-vírus-hordozó fiatal él, és a világszerte egy év alatt újonnan megfertőződő 4,9 millió embernek több mint a fele 15 és 24 év közötti” (EGYESÜLT NEMZETEK NÉPESEDÉSI ALAPJA).

▪ Egy műholdas nyomon követő felvette a vándoralbatroszok világ körüli útját. A leggyorsabb közülük mindössze 46 nap alatt repülte körbe a földet (SCIENCE, USA).

▪ „Minden egyes napnak minden órájában a világ több mint 100 millió dollárt költ katonákra, fegyverekre és lőszerekre” (VITAL SIGNS 2005, WORLDWATCH INSTITUTE).

Növekszik a papokkal szembeni erőszak?

Nagy-Britanniában „az egyik legveszélyesebb munkakör a papi hivatás” — tudósított 2005-ben a londoni The Daily Telegraph. Egy a kormány által indítványozott 2001-es felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett papoknak majdnem a háromnegyede élt már át kegyetlenkedést vagy testi bántalmazást az azt megelőző két évben. 1996 óta legalább hét papot gyilkoltak meg. A Merseyside nevű nagyvárosi területen „átlagosan naponta történik meg, hogy az ott lévő 1400 imádati hely valamelyikébe betörnek vagy kirabolják, illetve felgyújtják”.

Rendkívüli biológiai sokféleség

Az esőerdők pusztítása ellenére „Borneó szigetének központi részén továbbra is rendkívüli biológiai sokféleség tapasztalható” — jelenti a The New York Times. A Természetvédelmi Világalap szerint 1994 és 2004 között a biológusok 361 új növény- és állatfajt fedeztek fel a szigeten, amelyen Brunei, Indonézia és Malajzia osztozik. Az újonnan felfedezett fajok között 260 rovar, 50 növény, 30 hal, 8 béka, 6 gyík, 5 rák és 2 kígyó volt. A trópusi keményfa, gumi és pálmaolaj iránti kereslet miatt végzett, növekvő erdőirtás azonban veszélybe sodorhatja a központi részen lévő esőerdőket.

Hódít a babona

„A babona még ma, a technika és a tudomány világában sem veszített a meggyőzőerejéből” — számol be a német Allensbach közvélemény-kutató intézet. Egy hosszú távú vizsgálatból kiderült, hogy „az emberek még mindig hisznek a jó vagy rossz előjelekben, noha ennek semmi ésszerű alapja sincsen, sőt ez a fajta gondolkodás népszerűbb manapság, mint negyed évszázaddal ezelőtt”. Az 1970-es években az emberek 22 százaléka tekintette fontosnak a hullócsillagokat az életében, most 40 százalékuk. Ma 3 felnőttből csupán 1 utasítja el a babona minden formáját. Egy másik vizsgálat, melyet 1000 német egyetemi hallgató bevonásával végeztek, azt tárta fel, hogy egyharmaduk bízik a talizmánokban, melyeket az autójukban vagy a kulcskarikájukon hordanak magukkal.

Zsugorodó antarktiszi gleccserek

Amint az a Buenos Aires-i Clarin című újságban olvasható, „az elmúlt 50 évben az Antarktiszi-félszigeten lévő 244 gleccsernek a 87 százaléka zsugorodott össze”, méghozzá gyorsabban, mint ahogy azt a szakemberek korábban gondolták. A térségben található gleccserekről készült első, átfogó elemzésből az is kiderült, hogy az utóbbi 50 évben a levegő hőmérséklete több mint 2,5 Celsius-fokkal emelkedett. Az egyre kiterjedtebb területen megfigyelhető zsugorodás nagyrészt az éghajlatváltozás következménye, jegyezte meg David Vaughan, a Brit Antarktiszi Szolgálat munkatársa. „Hogy az emberek felelősek-e ezért? — teszi fel a kérdést. — Nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, de egy lépéssel mindenképpen közelebb kerültünk ennek a fontos kérdésnek a megválaszolásához.”