Merre tart a világ?

MIT fog hozni az elkövetkező 10, 20 vagy 30 év? Talán ijesztő a jövőre gondolni most, a terrorizmus korában. A technika rohamosan fejlődik. A globalizáció miatt sok ország kölcsönösen függ egymástól. Összefognak majd a világ vezetői, hogy utat nyissanak egy szebb jövő előtt? Néhányan ezt mondják. Arra számítanak, hogy 2015-re a vezetők meg tudják majd állítani a szegénységet és az éhezést, javítanak az AIDS-helyzeten, és felére csökkentik az arányát azoknak, akik nem jutnak tiszta ivóvízhez és egészségtelen környezetben élnek. (Lásd az „ Optimizmus és a valóság” című részt.)

Ám az emberek jövőről alkotott elképzelései gyakran illúziónak bizonyultak. Például néhány évtizede egy szakember azt mondta, hogy 1984-re a földművesek az óceán fenekén is szántani fognak víz alatti traktorokkal; egy másik azt mondta, hogy 1995-re a gépjárművekbe olyan számítógépes rendszer lesz beépítve, amellyel meg lehet majd előzni az ütközéseket; és valaki azt jósolta, hogy 2000-re mintegy 50 000 ember fog a világűrben élni és dolgozni. Persze azok, akik ilyen jóslatokba bocsátkoztak, most biztosan bánják, hogy nem maradtak csendben. Egy újságíró ezt írta: „Semmi sem tudja annyira lejáratni még a világ legokosabb embereit is, mint a múló idő.”

„Térkép” a tájékozódáshoz

Az ember folyton próbálja kitalálni, mit hoz a jövő, de az elképzelései néha közelebb állnak a meséhez, mint a valósághoz. Hol kaphatunk megbízható képet arról, hogy mi vár ránk?

Nézzünk egy szemléltetést. Képzeld el, hogy egy idegen országon utazol keresztül busszal. Mivel nem ismered a helyet, kezdesz idegeskedni. „Mégis hol vagyok? — nyugtalankodsz. — Jó irányba megy ez a busz? Milyen messze vagyunk még?” Egy pontos térképből tájékozódva és az ablakon kinézve, a jelzéseket figyelve választ kaphatsz a kérdéseidre.

Hasonló helyzetben van ma sok ember, aki nyugtalan, ha a jövőre gondol. „Merre tartunk? — gondolkoznak. — Valóban a világbéke felé haladunk? Ha igen, mikor érjük el a célunkat?” A Biblia olyan, mint egy térkép, amely segíthet választ kapnunk ezekre a kérdésekre.  Ha gondosan olvassuk — és nyomon követjük, ami az „ablakon” túl történik, a nagyvilágban —, sokat megtudhatunk arról, hogy hol vagyunk, és merre tartunk. De először meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan kezdődtek a problémáink.

Tragikus kezdet

A Biblia azt írja, hogy amikor Isten megteremtette az első férfit és nőt, tökéletesek voltak, és Isten paradicsomi környezetről gondoskodott nekik. Ádám és Éva örök életre lettek teremtve, nem csak 70-80 évi életre. Isten ezt mondta nekik: „Legyetek termékenyek, sokasodjatok, töltsétek be a földet és hajtsátok uralmatok alá”. Isten szándéka az volt, hogy Ádám, Éva és a gyermekeik az egész földre kiterjesszék a Paradicsomot (1Mózes 1:28; 2:8, 15, 22).

Ádám és Éva fellázadtak Isten ellen. Emiatt elveszítették otthonukat, a Paradicsomot. Ennek tetejébe a testük és az elméjük lassú, folyamatos hanyatlásnak indult. Minden egyes nappal egy lépéssel közelebb kerültek a sírhoz. Miért? Azért, mert azzal, hogy szembefordultak a Teremtőjükkel, bűnt követtek el, és „a bűn zsoldja a halál” (Róma 6:23).

Ádám és Éva idővel meghaltak, de előtte sok fiuk és lányuk született. Vajon ezek véghez tudták vinni Isten eredeti szándékát? Nem, mert örökölték a szüleik tökéletlenségét. Sőt, a bűn és a halál nemzedékről nemzedékre szállt, és Ádám minden leszármazottjára átöröklődött. Ránk is. „E g y ember által jött be a világba a bűn — mondja a Biblia —, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt, mivel mindnyájan vétkeztek . . .” (Róma 3:23; 5:12).

 Megtudhatjuk, hogy pontosan hol tartunk

Ádám és Éva lázadása egy hosszú és keserű utazás kezdetét jelentette az emberiség számára, amely a mai napig tart. Ahogy a Biblia egyik írója fogalmazott, az emberiség „hiábavalóságnak vettetett alá” (Róma 8:20). Milyen jól szemlélteti ez az emberiség küzdelmét! Ádám leszármazottai közt voltak briliáns tudós férfiak és nők, nagy orvosok és műszaki zsenik is. Mégsem sikerült egyiküknek sem gondoskodnia világbékéről és jó egészségről, arról, amit Isten szánt az embernek.

Ádám és Éva lázadása mindnyájunkat személyesen érint. Ki ne érezte volna például a saját bőrén az igazságtalanság okozta fájdalmat, a bűnözéstől való félelmet, a krónikus betegséggel járó szenvedést vagy a rendkívüli bánatot, ami egy szeretett személy elvesztésével jár? Soha nem lehetünk igazán nyugodtak, mert bármelyik pillanatban tragédia sújthat. Létünk még a kellemes percekkel együtt is pont olyan, amilyennek az ókori patriarcha, Jób lefestette, amikor ezt mondta: „Az . . . ember rövid életű, és telve van nyugtalansággal” (Jób 14:1).

Ha az emberiség múltjára és a mostani, szánalomra méltó helyzetünkre gondolunk, a jövő kilátástalannak tűnhet. De a Biblia biztosít minket afelől, hogy Isten nem fogja engedni, hogy ez az állapot a végtelenségig fennmaradjon.  Véghez fogja vinni az emberrel kapcsolatos eredeti szándékát (Ézsaiás 55:10, 11). Miért lehetünk biztosak benne, hogy ez nemsokára meg fog történni?

A Biblia szerint egy kritikus korszakban élünk, „az utolsó napokban” (2Timóteusz 3:1). Ez a kifejezés nem a bolygó és a földi élet végére utal, hanem ’a világrendszer befejezésére’, amiből az következik, hogy azok az állapotok is meg fognak szűnni, melyek bánatot okoznak (Máté 24:3). A Biblia leírja, hogy milyen események és emberi tulajdonságok lesznek megszokottak az utolsó napokban. A 8. oldalon felsorolunk néhányat közülük. Nézd meg őket, majd pillants ki az „ablakon” a nagyvilágra. Térképünk, a Biblia segítségével megállapíthatjuk, hogy már nagyon közel járunk ennek a világrendszernek a befejezéséhez. De mi lesz utána?

Az előttünk lévő út

Rögtön azután, hogy Ádám és Éva fellázadtak, Isten felfedte az első részleteket arról a szándékáról, hogy egy Királyságot fog felállítani, „amely soha nem fog elpusztulni” (Dániel 2:44). Ez a Királyság — amelyért sokakat tanítottak imádkozni a miatyánkban, ahogyan nevezni szokták — számtalan áldást fog hozni az emberiségnek (Máté 6:9, 10).

Isten Királysága nem valami megfoghatatlan érzés, ami az emberek szívében lakozik, hanem egy valódi, égi kormányzat, amely óriási hatással lesz az életre a földön. Nézd csak meg, mit ígér Isten, mit fog véghezvinni az emberekért a Királysága által. A Biblia azt mondja, hogy Isten először is ’pusztulást hoz azokra, akik pusztítják a földet’ (Jelenések 11:18). Mit fog tenni azokért, akik engedelmeskednek neki? Írott Szava azt mondja, hogy „letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések 21:4). Ki az az ember, aki valaha is meg tudna valósítani ilyen dolgokat? Egyedül Isten tudja elhozni azokat az állapotokat, amelyeket eredetileg szánt az emberiségnek.

Hogyan válhatnak javadra Isten Királyságának az áldásai? A János 17:3 ezt mondja: „Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról.” Jehova Tanúi egy olyan világméretű oktatóprogramban vesznek részt, amely pontosan ebben segít az embereknek. Szolgálatukat mintegy 230 országban végzik, és a kiadványaik több mint 400 nyelven jelennek meg. Ha szeretnél többet tudni erről, lépj kapcsolatba Jehova Tanúival a lakóhelyed közelében, vagy írj az 5. oldalon levő címek közül a megfelelőre.

[Oldalidézet a 6. oldalon]

„Nosza, rajta, ti, akik ezt mondjátok: »Ma vagy holnap elutazunk ebbe a városba, ott töltünk egy évet, és kereskedünk, és nyereséget szerzünk«, holott nem tudjátok, mi lesz holnap az életetekkel” (Jakab 4:13, 14)

[Oldalidézet a 6. oldalon]

A Biblia a legelső férfiig és nőig visszavezeti a történelmünket. Vagyis megmutatja, hogy honnan jöttünk, és azt is, hogy merre tartunk. De ahhoz, hogy megértsük, mit mond nekünk, ugyanolyan tüzetesen kell tanulmányoznunk, ahogyan egy térképpel tennénk

[Oldalidézet a 7. oldalon]

A „bűn” jelenthet helytelen tettet, vagy bűnre való hajlamot is. Bűnben születünk, ami befolyásolja a tetteinket. „Nincs a földön igazságos ember, aki csak jót tesz, és nem vétkezik” (Prédikátor 7:20)

[Oldalidézet a 8. oldalon]

Ha fénymásolatot készítenél egy darab papírról, amelyen van egy sötét folt, az a folt minden másolaton ott lenne. Ádám leszármazottaiként — mintegy másolatokként — magunkon viseljük a bűn foltját, ugyanazt a foltot, amely Ádámon, „az eredetin” is rajta volt

[Oldalidézet a 8. oldalon]

A Biblia kijelenti: „Még csak lépteit sem irányíthatja a járókelő ember” (Jeremiás 10:23). Ez megmagyarázza, hogy miért nem sikerül az embernek megvalósítania a világbékét. Nem úgy lett megteremtve, hogy Istentől függetlenül ’irányítsa a lépteit’

[Oldalidézet a 9. oldalon]

A zsoltáríró ezt mondta Istennek: „Lábamnak lámpása a te szavad, ösvényemnek világossága” (Zsoltárok 119:105). A Biblia, mint egy lámpás, segít bölcs lépéseket tennünk, amikor döntések elé kerülünk. Mint ’ösvényünk világossága’, megvilágítja előttünk az utat, hogy felismerhessük, mit fog hozni a jövő az emberiség számára

[Kiemelt rész a 7. oldalon]

 OPTIMIZMUS ÉS A VALÓSÁG

2000 szeptemberében az Egyesült Nemzetek tagállamai számos célkitűzést fogadtak el egyhangúlag, melyek teljesítésének a határidejét 2015-re tűzték ki. Többek között ezeket:

▪ Felére csökkenteni az arányát azoknak, akik kevesebb mint egy dollárból élnek naponta, illetve akik éheznek.

▪ Minden gyermeknek gondoskodni általános iskolai oktatásról.

▪ Az oktatás minden szintjén eltörölni a nemek közti egyenlőtlenséget.

▪ Kétharmadával csökkenteni az öt éven aluli gyermekek közt az elhalálozások arányát.

▪ Hetvenöt százalékkal csökkenteni az anyák közt az elhalálozások arányát.

▪ Megállítani a HIV/AIDS, illetve a többi nagyobb betegség, mint például a malária terjedését, és elkezdeni javítani a helyzeten.

▪ Felére csökkenteni azoknak az embereknek az arányát, akiknek nincs tiszta ivóvizük.

Megvalósíthatók ezek a célok? Miután egy egészségügyi szakemberekből álló nemzetközi bizottság 2004-ben felülvizsgálta az eredményeket, arra a megállapításra jutott, hogy az optimizmust mérsékelnie kell annak a felismerésnek, hogy a várt eredmények nem tükrözik a valóságot. A világ helyzete 2005 című könyv ezt írja az előszavában: „A szegénység sok területen továbbra is aláássa a haladást. Egyes betegségek, például a HIV/AIDS tovább terjed, és sok országban időzített bombát jelent az egészségügy számára. Az utóbbi öt évben mintegy húszmillió gyermek halt meg vízzel terjedő, megelőzhető betegségben, és több száz millió ember továbbra is nyomorban és szennyben él az ivóvíz és a csatornázás hiánya miatt.”

[Kiemelt rész/képek a 8–9. oldalon]

„AZ UTOLSÓ NAPOK” NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE

Példátlan mérvű hadviselés (Máté 24:7; Jelenések 6:4).

Éhezés (Máté 24:7; Jelenések 6:5, 6, 8).

Járványos betegségek (Lukács 21:11; Jelenések 6:8).

Növekvő törvénytelenség (Máté 24:12).

A föld pusztítása (Jelenések 11:18).

Nagy földrengések (Lukács 21:11).

Nehezen elviselhető, válságos idők (2Timóteusz 3:1).

Határtalan pénzszeretet (2Timóteusz 3:2).

Szülők iránti engedetlenség (2Timóteusz 3:2).

A természetes vonzalom hiánya (2Timóteusz 3:3).

A gyönyörnek, semmint Istennek a szeretete (2Timóteusz 3:4).

Az önuralom hiánya (2Timóteusz 3:3).

Nem szeretik a jóságot (2Timóteusz 3:3).

Nem veszik észre a közelgő veszélyt (Máté 24:39).

Gúnyolódók, akik elvetik az utolsó napok bizonyítékait (2Péter 3:3, 4).

Isten Királyságának a prédikálása az egész földön (Máté 24:14).

[Forrásjelzések]

© G.M.B. Akash/Panos Pictures

© Paul Lowe/Panos Pictures

[Kép a 9. oldalon]

Jehova Tanúi arról ismertek, hogy Isten Királyságának a jó hírét prédikálják