Mikael Agricola — „A hajnal fia”

AZ ÉBREDJETEK! FINNORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

„Egyetlen más könyv sem volt mélyebb és átfogóbb hatással a finn kultúrára, értékekre és gondolkodásra, mint a Biblia” („Biblia 350—The Finnish Bible and Culture”).

HOZZÁ tudsz jutni a Bibliához a te anyanyelveden? Nagy valószínűséggel igen, elvégre a Biblia részben vagy egészben több mint 2000 nyelven kapható. És ez nem véletlen. A történelem folyamán számtalan férfi és nő fáradozott erejét nem kímélve azon, hogy a Bibliát lefordítsa a helyi nyelvekre, még ha ez nagy akadályokba ütközött is. Egyikük Mikael Agricola volt.

Agricola volt az a tudós, aki belekezdett a Biblia finn nyelvre való fordításába. Fordításai és saját művei összességében elősegítették annak kialakulását, amit ma finn kultúraként ismerünk. Nem csoda hát, hogy „a hajnal fiának” hívják!

Agricola 1510 körül született Torsbyban, egy faluban Finnország déli részén. Édesapjának volt egy földbirtoka, ami magyarázatot ad az Agricola vezetéknévre, amely a „földművelő” latin megfelelője. Mivel Agricola kétnyelvű területen nőtt fel, valószínűleg svédül is, és finnül is beszélt. Amikor Vyborg városában latin iskolába járt, még latinul is megtanult. Később Turkuba, Finnország akkori közigazgatási központjába költözött, ahol az ország katolikus püspökének, Martti Skyttének a titkáraként tevékenykedett.

Korának vallási és politikai helyzete

Agricola életének ebben az időszakában Skandináviában zűrzavar volt. Svédország azon igyekezett, hogy kiváljon a kalmari unióból, melyet a skandináv országok alkottak. 1523-ban I. Gusztávot királlyá koronázták Svédországban. Ez erőteljes hatással volt Finnországra, mely akkoriban svéd uralom alatt álló tartomány volt.

Az új király mindenáron meg akarta szilárdítani hatalmát. E céljának eléréséhez felhasználta a reformációt, amely végigsöpört Észak-Európán. Azáltal, hogy birodalma vallását a katolicizmusról a lutheranizmusra változtatta, megszakította a Vatikánhoz fűződő kapcsolatait, aláásta a katolikus püspökök tekintélyét, és megkaparintotta az egyház vagyonát. Svédország és Finnország lakossága a mai napig jobbára lutheránus.

A protestantizmus elsődleges célja az volt, hogy az egyházi  szertartásokat ne latinul, hanem az általánosan beszélt nyelveken tartsák. Ezért 1526-ban megjelent svédül a Keresztény Görög Iratok vagy más néven „Újtestamentum”. Finnországban viszont jóval lassúbb volt a protestantizmus terjedése. Akkortájt nemigen foglalkoztatta az embereket, hogy a Biblia le van-e fordítva finn nyelvre. Miért?

„Nehéz és terhes” munka

Ennek alapvetően az volt az oka, hogy akkor még nem forgott közkézen finn nyelven irodalom. Az 1500-as évek közepét megelőző időben csak néhány katolikus imát foglaltak írásba ezen a nyelven. Így aztán a Szentírás finn nyelvre történő fordítása megkívánta sok szó írott formájának a megteremtését, valamint teljesen új szavak és kifejezések megalkotását. Ráadásul mindezt nyelvkönyvek segítsége nélkül kellett megvalósítani. Agricola mégis belefogott a Biblia fordításába!

1536-ban Skytte, Finnország katolikus püspöke Wittenbergbe (Németország) küldte Agricolát, hogy ott folytassa teológiai és nyelvi tanulmányait. Mint mondják, Luther kalapácsütései ebben a városban visszhangoztak 20 évvel korábban, amikor is néhány beszámoló szerint a vártemplom ajtajára szegezte híres 95 tételét.

Wittenbergi tartózkodása alatt Agricola nemcsak a házi feladataival foglalkozott. Elkezdte nagyszabású munkáját: a Biblia finn nyelvre való fordítását. 1537-ben egy levelében ezt írta a svéd királynak: „Amíg Isten vezérel a tanulmányaimban, igyekezni fogok, ahogy eddig is, hogy folytassam az Újtestamentum fordítását a finn nép nyelvére.” Finnországba hazatérve sem hagyta abba a fordítást, miközben egy iskola igazgatójaként dolgozott.

A Biblia fordítása Agricolának éppolyan vesződséges munka volt, mint más bibliafordítóknak a kezdeti időkben. Még Luther is így kiáltott fel: „Milyen nehéz és terhes feladat arra kényszeríteni a héber írókat, hogy németül beszéljenek!” Igaz, hogy Agricola hasznot meríthetett mások fordításaiból, de a legfőbb akadály, amellyel szembe kellett néznie, a finn nyelv volt. Tulajdonképpen azelőtt nemigen létezett írott formában!

Tehát olyan volt, mintha Agricola építési tervek nélkül épített volna házat szűkös és szanaszét heverő anyagokból. Hogyan oldotta meg? Először is különféle finn nyelvjárásokból választott ki szavakat, majd kiejtés szerint leírta őket. Alighanem ő alkotta meg elsőként a „kormányzat”, „képmutató”, „kézirat”, „katonai erő”, „minta” és „írástudó” szavak finn megfelelőit. Összetett szavakat is alkotott, képzett szavakat is létrehozott, és más nyelvekből, főként a svédből kölcsönzött. Ilyen szavak például az enkeli (angyal), historia (történelem), lamppu (lámpa), marttyyri (mártír) és palmu (pálmafa).

Isten Szava a helyi emberek nyelvén

Végül 1548-ban kiadták Agricola műveinek első részletét, nevezetesen a Se Wsi Testamenti (Újtestamentum) címűt. Egyesek szerint ez a fordítás már öt évvel korábban elkészült, csak pénzhiány miatt egy ideig nem tudták kinyomtatni.  Feltételezhetően Agricola nagyrészt maga állta a nyomtatás költségeit.

Három évvel később következett a Dauidin Psaltari (Zsoltárok) című részlet, melyet Agricola bizonyára munkatársak segítségével fordított le. Élen járt még Mózes és a próféták könyvei némelyikének a fordításában is.

Agricola alázatosan elismerte korlátait, ezért nyíltan ezt írta: „Bárcsak egyetlen keresztény és istenfélő személy vagy e Szent Könyv egyetlen olvasója se venné rossz néven, ha ebben a járatlan ember által készített fordításban valami hiba vagy furcsaság és csúnya vagy újszerű megfogalmazás találtatna!” Még ha fellelhető is valami hiányosság Agricola fordításaiban, felettébb dicséretes az az állhatatos buzgalma, amellyel hozzáférhetővé tette a Bibliát az átlagemberek számára.

Agricola hagyatéka

1557 elején, amikor Agricola Turku lutherán püspöke volt, beválasztották egy delegációba, melyet Moszkvába küldtek, hogy rendezzék Svédország és Oroszország határvitáit. A küldetés sikeres volt. Ám nyilvánvalóan a visszaút zord körülményei okozták, hogy Agricola váratlanul megbetegedett. Még úton volt hazafelé, amikor körülbelül 47 éves korában meghalt.

Viszonylag rövid élete során mindössze úgy tíz kiadvány jelent meg finn nyelven az ő tollából, vagyis összesen mintegy 2400 oldal. De sokak szerint „a hajnal fia” óriási lendületet adott a finn kultúra fejlődésének. Azóta a finn nyelv és nép nagy léptekkel halad előre a képzőművészet és a tudomány terén.

És ami még fontosabb, Mikael Agricola más módon is „a hajnal fiának” bizonyult, mivel segített Isten Szava világosságának láthatóbbá válnia a finnül beszélő emberek előtt. Ezt foglalja össze egy vers, amelyet az emlékére írtak latinul: „Nem maradt utána hagyaték a szokványos értelemben. Hagyaték helyett megmaradtak a művei — szent könyveket fordított finn nyelvre —, és ez a munkája nagy dicséretet érdemel.”

[Kiemelt rész/kép a 23. oldalon]

A finn Biblia

Az első teljes Biblia finn nyelven 1642-ben jelent meg, és nagyrészt Mikael Agricola munkáján alapul. Idővel ez lett a finn lutheránus egyház hivatalos Bibliája. Az évek során a szövegben több apró kiigazítást tettek, de gyakorlatilag 1938-ig változatlan maradt. A legutóbbi revideált változatot 1992-ben adták közre.

Az egyetlen másik teljes Biblia finn nyelven A Szentírás új világ fordítása, melyet Jehova Tanúi jelentettek meg, és 1995-ben adtak közre. Húsz évvel korábban, 1975-ben a Tanúk már kiadták a Keresztény Görög Iratok fordítását. A Szentírás új világ fordítása a lehető leghívebben adja vissza az eredeti szöveget. A mai napig mintegy 130 millió példányt nyomtattak belőle.

[Kép a 22. oldalon]

Mikael Agricola és az első finn Biblia. Képeslap 1910-ből

[Forrásjelzés]

National Board of Antiquities/Ritva Bäckman

[Kép a 23. oldalon]

Az „Újtestamentum” Agricola fordításában

[Kép forrásának jelzése a 21. oldalon]

National Board of Antiquities