Nézd, ott repülnek!

MÁR majdnem besötétedett azon a hűvös, őszi napon, amikor a csendet egy csapat lúd hangos gágogása törte meg. Hirtelen bukkantak fel a fejünk felett. Körülbelül húszan lehettek. V alakzatba rendeződtek, miközben elegáns, mégis erőteljes szárnycsapásokkal útra keltek. Egyikük méltóságteljesen balra dőlt, és a csapat végére szállt. Ez a bámulatos látvány felkeltette a kíváncsiságomat. Miért repülnek a ludak V alakzatban? És egyáltalán hová tartanak?

A lúd vízimadár, a kacsa és a hattyú közeli rokona. Hozzávetőlegesen 40 faja van a világon, és leggyakrabban Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában lehet látni. A kanadai lúd az egyik legismertebb faj; jellegzetes a hosszú, fekete nyaka és fehér állörve. Egyik nagy testű alfajának (Branta canadensis maximai) a kifejlett gúnárjai akár 8 kilogrammot is nyomhatnak, és kétméteres a szárnyfesztávolságuk. Északon töltik a nyarat, egészen Alaszkáig és Észak-Kanadáig felmennek, a téli hónapokra pedig délre, Mexikóba vonulnak.

A ludaknál igen fontos a vonulás időpontja. Ha ugyanis túl hamar érkeznek északra, a víz még be van fagyva, és alig van növényzet. Ezért a kanadai lúd is olyan ütemben halad észak felé, ahogyan az évszakkal járó melegedés. Célállomásukra érkezve párokba rendeződnek, és mindegyik pár kialakítja a saját költőhelyét.

 Az, hogy a ludak V alakzatban repülnek, lehetővé teszi, hogy lássák egymást, és azonnal reagálni tudjanak, ha az élen repülő madár irányt, sebességet vagy magasságot változtat. Ezenkívül egyes szakemberek úgy vélik, hogy a legelöl szálló lúd által keltett légáramlat megkönnyíti a csapat többi tagjának a repülését, mivel csökkenti a légörvényt. Mindenesetre úgy tűnik, hogy egy vonuló csapat általában több családból tevődik össze, és a felnőtt egyedek felváltva vezetik a többieket.

A kanadai lúd gyakran ugyanazt a fészket használja évről évre. Általában egyszerű anyagokból, például ágakból, fűből és mohából készíti. A ludak monogám életet élnek, vagyis egy életre választanak párt maguknak. Ha a társuk elpusztul, előfordul, hogy új párt választanak, de rendszerint egyedül maradnak.

A tojó 4-8 tojást rak, melyeket úgy 28 nap alatt költ ki. A szülők félelmetes védelmezők. Ha ők maguk vagy a fiókáik veszélybe kerülnek, a pár meglehetősen agresszívvá válik. Szárnyaikkal erőteljes csapásokat tudnak mérni a ragadozóra.

A kislibák már akkor elkezdenek kommunikálni, amikor még a tojásban vannak. Többféle hangot adnak ki, a magas trillától (amely megelégedettségük jele) a kétségbeesett kiáltásig. A felnőtt egyedek is rengetegféle hangot hallatnak, amikor a fiókáikkal vagy egymással kommunikálnak. A kutatók legalább 13 jól megkülönböztethető hangot azonosítottak a kanadai ludaknál.

A lúd valóban „ösztönösen bölcs” állat (Példabeszédek 30:24). Persze ezért csakis Jehova Istené az érdem, aki mindent megalkotott, köztük az ég szárnyas teremtményeit is (Zsoltárok 104:24).

[Kiemelt rész/képek a 17. oldalon]

Tudtad?

● A kislibák mihelyt kikelnek, az anyukájukkal és apukájukkal együtt végleg elhagyják a fészket. A családok rendszerint együtt maradnak.

● Az indiai lúd a vonulása közben állítólag átrepül a majdnem 9000 méteres Csomolungma (Mount Everest) felett.

● Némely lúdfaj képes akár 1600 kilométert is repülni egyhuzamban.

● Amikor az alakzatban repülő ludak közel olyan sebességgel szállnak, mint egy egyedül repülő lúd, kevesebbszer kell mozdítaniuk a szárnyukat, így alacsonyabb a szívverésük.

[Forrásjelzés]

Balra fent: U.S. Fish & Wildlife Service, Washington, D.C./Duane C. Anderson

[Kép forrásának jelzése a 16. oldalon]

Repülő ludak: © Tom Brakefield/CORBIS