Olvasóink írják

Hegyek — Nélkülük nincs élet (2005. március 22.) Az volt életem egyik legcsodálatosabb napja, amikor láthattam a Teton-hegységet. Ám az is teljesen lenyűgözött, amit a hegyek fontosságáról olvastam. Most még inkább értékelem a földünkön lévő hegyeket, és nagyszerű Teremtőnket, aki megtervezte őket.

J. G., Egyesült Államok

Amikor látom, hogy mennyire szép Jehova teremtésműve, egyszerűen nem tudom szavakba önteni az érzéseimet. Az erőszak és a környezetszennyezés ellenére az ember nagyra értékeli a hegyeket, és örömét leli bennük. Örömmel mondom el másoknak, hogy mi várható a közeljövőben, ahogyan azt a Zsoltárok 72:16 ígéri.

R. C., Egyesült Államok

Fiatalok kérdezik: Miért végezzek fizikai munkát? (2005. március 22.) Egy festéssel foglalkozó cégnél dolgozom, melyet édesapám működtet. Egyszer valaki azt mondta nekem, hogy ennél a típusú munkánál nem kell használnom a fejem. A cikk azonban kiemelte, hogy Jézus és Pál kétkezi munkát végzett, ami arra ösztönöz, hogy még nagyobb lelkesedéssel dolgozzak. Igyekszem jól megtanulni a szakmát, hiszen ennek hasznát vehetem a kongresszusi termek és a Királyság-termek építésénél is.

J. M., Japán

Ez a cikk nagyon buzdító volt! Ismételten emlékeztetett rá, hogy életünk legfőbb célja az, hogy Jehova Istent szolgáljuk, és a szakmának, amit választok, összhangban kell lennie az ő akaratával. Ez a nagyszerű cikk arra ösztönzött, hogy még nagyobb szorgalommal végezzem a ház körüli munkákat. És ami még fontosabb, segített, hogy én is úgy gondolkodjak a kétkezi munkáról, ahogyan Jehova.

J. K., Oroszország

Az élet fantasztikus láncai (2005. január 22.) Tizenöt éves vagyok. Az iskolában a biológiaórán most éppen az anyagcseréről tanulunk. Amikor elvittem a folyóiratot az iskolába, a biológiatanárom felhasználta a cikket az órán, megmutatva a benne lévő rajzokat. Az óra után mindenki szeretett volna egy példányt a folyóiratból. Ebből a cikkből világossá válik, hogy mekkora bölcsessége van Jehovának. Egyértelműen méltó arra, hogy magasztaljuk. Már alig várom azt az időt, amikor minden élő Jehovát fogja dicsőíteni!

J. B., Oroszország

„Ó, ha tudnák!” (2005. január 8.) Tizenhét éves vagyok, és sokszor gondoltam arra, hogy jó lenne olyan területre költözni, ahol nagyobb szükség van Királyság-hírnökökre. David példáját olvasva megerősödött bennem az elhatározás, hogy az iskola befejezése után egyből ilyen területre költözöm. Kérlek titeket, továbbra is jelentessetek meg ilyen buzdító tapasztalatokat! A korombeli fiataloknak állandó buzdításra van szükségük, hogy előrehaladjanak a prédikálómunkában.

K. O., Lengyelország

20 éves vagyok. Ez a cikk könnyeket csalt a szemembe. Arra gondoltam, hogy ha fiatalon meghalnék, nem szeretnék azon sajnálkozni, hogy elmulasztottam Jehovát a legjobb képességeim szerint szolgálni. Kitűztem célul, hogy mihamarabb teljes idejű evangéliumhirdető leszek. Be fogom keretezni ezt a cikket, és ki fogom tenni a falra, hogy soha ne felejtsem el azt az érzést, amit a cikk olvasása váltott ki belőlem. Köszönöm az ilyen csodálatos tapasztalatokat!

N. N., Japán