Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Penész — Barát és ellenség!

Penész — Barát és ellenség!

Penész — Barát és ellenség!

AZ ÉBREDJETEK! SVÉDORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

Néhány penész életet ment; mások ölnek. Néhány ízt ad sajtoknak és boroknak; mások mérgezővé teszik az ételt. Néhány farönkön nő; mások fürdőszobákat és könyveket lepnek el. Valójában penész mindenhol van. Lehet, hogy amint ezt a mondatot olvasod, éppen penészspórákat lélegzel be!

HA KÉTLED, hogy a penész mindenhol ott van, csak felejts egy szelet kenyeret valahol, akár a hűtőben. Rövid időn belül bolyhos bundája nő. Megpenészesedik!

Mi a penész?

A penészek a gombák törzsébe tartoznak, melyet több mint 100 000 faj alkot, köztük a jól ismert kalapos gombák, valamint a rozsdák, az üszöggombák és az élesztőgombák is. Ismereteink szerint mindössze úgy 100 gombafaj okoz betegséget az emberben és az állatokban. Sok más gomba létfontosságú szerepet tölt be a táplálékláncban: lebontja az elhalt szerves anyagokat, ezáltal olyan formában hasznosít újra fontos anyagokat, hogy a növények fel tudják venni őket. Ismét más gombák szimbiotikus kapcsolatban élnek egyes növényekkel, segítve nekik felvenni a tápanyagot a talajból. Vannak élősködő gombák is.

A penész mikroszkopikus spóraként kezdi az életét, melyet a légáramlatok magukkal visznek. Ha a spóra egy számára megfelelő táplálékforrásra kerül, ahol egyebek közt a hőmérséklet és a nedvességtartalom is ideális, fejlődésnek indul, és fonál alakú sejteket, úgynevezett hifákat hoz létre. Amikor ezek a gombafonalak telepeket alkotnak, a bolyhos, kusza szövedéket micéliumnak nevezzük, ami már látható. A penész piszokhoz vagy folthoz is hasonlíthat, például amikor a fürdőszobacsempék közti tömítésen telepszik meg.

A penész mesterien szaporodik. A kenyéren előforduló Rhizopus stolonifer nevű fejespenészben az apró fekete pontok a spóratartók, vagy sporangiumok. Egyetlen ilyen spóratartó 50 000-nél is több spórát tartalmaz, melyek mindegyike néhány nap alatt több millió új spórát hozhat létre! És ha a körülmények megfelelőek, a penész ugyanolyan jól megvan egy könyvön, egy csizmán vagy egy tapétán, mint egy farönkön az erdőben.

Hogyan „esznek” a penészek? Az állatokkal és az emberrel ellentétben, aki először eszik, és aztán veszi fel a táplálékot emésztés útján, a penészek gyakran pont fordítva csinálják. Ha a szerves molekulák túl nagyok vagy összetettek ahhoz, hogy a penész el tudja fogyasztani őket, emésztőenzimeket bocsát ki, melyek lebontják kisebb egységekre a molekulákat, amelyeket aztán magához vesz. Ezenkívül, mivel a penészek nem tudnak helyet változtatni, és így élelmet keresni sem, ott kell hogy éljenek a táplálékukban.

A penészek mérgező anyagokat, úgynevezett mikotoxinokat tudnak előállítani, amelyek mind az emberek, mind az állatok szervezetében negatív reakciókat válthatnak ki. A penész az orron, a szájon vagy a bőrön keresztül juthat a szervezetbe. De azért nemcsak rosszat lehet mondani róluk; van néhány nagyon hasznos tulajdonságuk is.

A penész mint barát

Alexander Fleming tudós 1928-ban véletlenül észrevette, hogy a zöldpenésznek csírátlanító hatása van. A később Penicillium notatumnak elnevezett penész a baktériumokat megölte, de az emberekre és az állatokra ártalmatlan volt. A felfedezés nyomán kifejlesztették a penicillint, amelyről azt mondják, hogy ez „a modern kori orvoslás legnagyobb életmentő eszköze”. Fleming és kutatótársai, Howard Florey és Ernst Chain 1945-ben megkapták az orvosi Nobel-díjat ezért a munkájukért. Azóta sok más gyógyszer készül penésszel, így vérrögök, migrén és Parkinson-kór elleni gyógyszerek is.

A penész az ízlelőbimbóknak is áldás. Vegyük például a sajtot. Tudtad, hogy a brie, a camembert, a dán kékpenészes sajt, a gorgonzola, a rokfort és a Stilton-sajt mind a Penicillium penészgombák egyes fajainak köszönheti sajátos ízét? A szalámi, a szójaszósz és a sör is sokat köszönhet a penésznek.

Ugyanez igaz a borra is. Ha egyes szőlőfajtákat a megfelelő időben szüretelnek, elegendő gombatenyészettel minden fürtön, kiváló csemegeborokat lehet belőlük készíteni. A Botrytis cinerea (szürkepenész), azaz a „nemesrothadás” növeli a szőlő cukortartalmát, és ezáltal javít az ízén. A borospincében a Cladosporium cellare (pincepenész) is finomít még a bor ízén az érési folyamat során. A magyar borászok úgy tartják, hogy „a nemes penész jó bort jelent”.

Amikor a penész ellenség

Egyes penészek káros hatása is régre nyúlik vissza. Az i. e. VI. században az asszírok a Claviceps purpurea (anyarozs) nevű gombával mérgezték meg az ellenségeik kútjait, ami a biológiai hadviselés egy ősi formája volt. A középkorban ugyanez a gomba, amely időnként a rozst is megtámadja, sok embernél epilepsziás rohamokat, fájdalmas égő érzést, üszkösödést és hallucinációkat okozott. A ma ergotizmusnak vagy anyarozsmérgezésnek nevezett betegséget Szent Antal tüzének hívták, mert sokan csoda általi gyógyulásra számítva Szent Antal kápolnájához zarándokoltak Franciaországba.

Az eddig ismert legerősebb rákkeltő anyag az aflatoxin, melyet penészgombák állítanak elő. Egy ázsiai országban évente 20 000 ember haláláért okolják. Ezt a halálos anyagot modern biológiai fegyverekben is felhasználják.

A hétköznapokban azonban a penészgombák okozta tünetek inkább bosszantók, mint hogy súlyosan károsítanák az egészséget. „A legtöbb penész, még ha érezni is a szagát, ártalmatlan” — írja a UC Berkeley Wellness Letter. Általában olyanok szervezete nem tűri jól a penészt, akiknek valamilyen tüdőbetegségük van, például asztmásak; akik allergiásak, kémiai túlérzékenységben szenvednek, vagy gyenge az immunrendszerük; vagy akik gazdaságban dolgoznak, és nagy mennyiségű penésszel van dolguk. A csecsemők és az idősek is érzékenyebbek lehetnek a penészre.

A Kaliforniai Egészségügyi Szolgáltatások szerint a penész a következő tüneteket okozhatja: légúti problémák, például zihálás, nehéz légzés és légszomj; orr- és arcüregdugulás; szemirritáció (égés, könnyezés, kivörösödés); száraz, szaggató köhögés; orr- és torokirritáció; kiütés vagy bőrirritáció.

Penész az épületben

Néhány országban megszokott dolog, hogy bezárnak iskolákat, vagy kiürítenek otthonokat vagy irodákat, míg mentesítik őket a penésztől. 2002 elején az újonnan megnyílt Modern Művészetek Múzeumát kellett bezárni Stockholmban penészesedés miatt. A penész eltávolítása hozzávetőleg egymilliárd forintnak megfelelő összegbe került! Miért vált mostanában gyakoribbá ez a probléma?

Két dolog játszik főszerepet: az építőanyagok és az épülettípusok. Néhány évtizede olyan építőanyagokat kezdtek el használni, amelyekben könnyebben megtelepszik a penész. Az egyik ilyen építőanyag a gipszkarton, amelyet gyakran többrétegnyi papír alkot egy közbülső, kemény gipszlaphoz ragasztva. A gipsz magában tartja a nedvességet. Ha sokáig úgy marad, a penészspórák fejlődésnek indulnak, növekednek, és a gipszkarton papírrétegeivel táplálkoznak.

Az épületek szerkezete is megváltozott. Az 1970-es éveket megelőzően az Egyesült Államokban és számos más országban az épületeket kevésbé szigetelték, és nem voltak annyira légmentesen zárhatóak, mint a későbbi épülettípusok. Azért változtak meg a szerkezetek, hogy a hő elillanásának és beáramlásának a minimalizálásával, valamint a légmentesebb zárással energiatakarékosabban lehessen működtetni az épületeket. Így ha most víz jut egy épületbe, tovább marad bent, ami kedvez a penésznek. Van megoldás a problémára?

Úgy lehet a leghatékonyabban megszüntetni, vagy legalábbis minimálisra csökkenteni a penészgondot, hogy mindent tisztán és szárazon tartunk odabenn, és vigyázunk, hogy alacsony legyen a páratartalom. Ha mégis átnedvesedik valami, azonnal szárítsuk ki, és végezzük el a szükséges változtatásokat vagy javításokat, hogy ne tudjon ismét felgyülemleni a víz. Például tartsuk a tetőt és az ereszcsatornákat tisztán és jó állapotban. A ház körül a föld ne a ház felé lejtsen, hogy ne tudjon a víz összegyűlni az alapnál. Ha légkondicionáló berendezést használsz, tartsd tisztán a cseppfogó tálcákat, és ügyelj rá, hogy az elvezető csatornák ne legyenek eldugulva.

„A penész féken tartásának kulcsa a nedvesség korlátozása” — jelenti ki egy szaktekintély. Néhány egyszerű módszer követésével megóvhatod magad és a családod a penész kellemetlen hatásától. A penész néhány szempontból olyan, mint a tűz. Kárt is okozhat, de rendkívül hasznos is lehet. Ez leginkább azon múlik, hogy hogyan használjuk és tartjuk féken. Persze még sok mindent nem tudunk a penészről. De Isten bámulatos teremtésművének az ismerete csak a javunkra válhat.

[Kiemelt rész/kép a 14–15. oldalon]

PENÉSZ A BIBLIAI IDŐKBEN?

A Biblia beszél egy bizonyos ’leprás fertőzésről’, amely a házakon jelent meg (3Mózes 14:34–48). Azt mondják, hogy ez a jelenség, más néven „rosszindulatú lepra”, a penész egy fajtája volt, de efelől vannak kétségek. Bármi volt is az, Isten Törvénye előírta, hogy a háztulajdonos távolítsa el a fertőzött köveket, kaparja le a ház belső falait, és dobja ki az egészet, mindent, ami fertőzött lehet, a városon kívülre, „tisztátalan helyre”. Ha a fertőzés visszatért, az egész házat tisztátalanná kellett nyilvánítani, lerombolni, és a romokat eltávolítani. Jehova részletes utasításai a népe iránti mély szeretetéről és az egészségük iránti törődéséről tanúskodtak.

[Kép a 13. oldalon]

A penészből készült gyógyszerek sok ember életét mentik meg

[Kép a 15. oldalon]

A gipszkarton és a PVC benn tartja a nedvességet, ami kedvez a penész szaporodásának