Hogyan lehet együtt élni az időskor nehézségeivel?

„ÉVEINKNEK száma legföljebb hetven, ha erősek vagyunk, nyolcvan. De csak bajt és bánatot hoznak; gyorsan elszállnak, és elmegyünk” (Zsoltárok 90:10, Today’s English Version). Ez a 3000 éves költői ének megerősíti, hogy az időskor ősidők óta nehézségek forrása. Időskorban vannak dolgok, melyek még az orvostudomány dicséretes fejlődése ellenére is nagy „bajt és bánatot” okoznak. Mik ezek, és hogyan sikerül néhány idősnek együtt élnie a nehézségekkel?

Idősen éles elmével

„Attól rettegek a legjobban — mondta kétségbeesetten a 79 éves Hans —, hogy szenilis leszek.” Sok idős emberhez hasonlóan Hansot is az zaklatta fel, hogy feledékeny. Attól tartott, hogy egy ókori költő szavaival élve kezdi elveszíteni az irányítást az „aranytál” felett, a drága elme felett annak féltve őrzött emlékeivel (Prédikátor 12:6). Hans megkérdezte: „Az elme leépülése az idősödés természetes velejárója?”

Ha Hanshoz hasonlóan te is elfelejtesz neveket, vagy azon tűnődsz, hogy az ilyen emlékezetkihagyások az elme súlyos leépülésének első jelei-e, nyugodj meg: feledékeny emberek minden korosztályban vannak, és az elme működésében jelentkező időskori változások általában nem demenciára (elbutulásra) vezethetők vissza. * Míg bizonyos fokú emlékezetvesztés gyakori az élet kései szakaszában, „a legtöbb idős az élete végéig teljes egészében megőrzi az irányítást az elméje felett” — írja dr. Michael T. Levy, a New York-i Staten Islandi Egyetemi Kórház viselkedéstudományi részlegének elnöke.

Igaz, a fiatalok általában gyorsabban idéznek  fel konkrét adatokat. De „ha eltesszük a stoppert — mondja dr. Richard Restak neurológus —, az idősek általánosságban véve legalább olyan jól teljesítenek, mint a fiatalok.” Sőt, megfelelő oktatás és képzés mellett az egészséges elme időskorban is tanul, emlékezik, és még fejlődik is néhány képessége.

Az emlékezet romlása és néhány gyógyítható betegség

De mi van akkor, ha valakinek nagyon romlik az emlékezőképessége? Még akkor se gondoljon automatikusan arra, hogy e mögött demencia áll. Sok más időskori, gyógyítható betegség okozhat emlékezetkiesést és hirtelen fellépő, szokatlan zavartságot. Gyakran előfordul, hogy ezeket a rendellenességeket tévesen az „időskorral” vagy a „szenilitással” azonosítják, néha még félreinformált szakemberek is. Ez nemcsak megalázó az idős betegeknek, de valószínűleg még abban is megakadályozza őket, hogy megkapják a szükséges orvosi kezelést. Milyen betegségek jöhetnek szóba?

Hirtelen fellépő, szokatlan zavartságot okozhat rosszultápláltság, kiszáradás, vérszegénység, fejsérülés, a pajzsmirigy rendellenes működése, vitaminhiány, gyógyszerek, vagy akár az is, ha környezetváltozás miatt elveszettnek érzi magát egy idős. A hosszan tartó stressz zavart okozhat az emlékezőképességben, és tudvalévő tény, hogy a fertőzések összezavarják az idősek elméjét. Depresszió is lehet egy idős betegnél a rossz emlékezőképesség és a zavartság oka. Ezért „a hirtelen fellépő zavartságot soha nem szabad figyelmen kívül hagyni, vagy gyógyíthatatlan szenilitásként elkönyvelni” — tanácsolja dr. Levy. Egy alapos orvosi kivizsgálás segíthet fényt deríteni a tünetek okára.

Mit lehet tenni a depresszió ellen?

A depresszió nem új jelenség, még Isten hűséges szolgái közt sem. Közel kétezer évvel ezelőtt Pál apostolnak ezt a tanácsot kellett adnia keresztény hittársainak: „beszéljetek vigasztalóan a lehangolt lelkekhez” (1Tesszalonika 5:14). Napjaink stresszes világában erre még inkább szükség van. De sajnálatos módon az időseknél sokszor nem veszik észre vagy rosszul diagnosztizálják a depressziót.

A miatt a bevett tévhit miatt, hogy amint az emberek idősödnek, egyre lehangoltabbá és rosszkedvűbbé válnak, a tüneteket maguk az idősek, meg persze a környezetük is az időskor velejárójának tekintheti. „De nem erről van szó — jelenti ki a Treating the Elderly című könyv. — Az időskori depresszió nem normális velejárója az öregedési folyamatnak.”

Az átmeneti rosszkedvvel és a szomorúsággal ellentétben, amiben semmi rendellenes nincs, a hosszan tartó klinikai depresszió súlyos betegség, amelynek nagyon komoly következményei lehetnek, és amelyet nem szabad figyelmen kívül  hagyni. Ha nem kezelik, a depresszió súlyosbodhat, és annyira elmélyülhet, hogy néhány kétségbeesett beteg az öngyilkosságba menekül. Az időskori depresszióban az a tragikus, fejti ki dr. Levy, hogy „az összes pszichiátriai betegség közül ez a legkönnyebben kezelhető, mégis ennél a legnagyobb a halál kockázata”. Ha a lehangoltság nem múlik el, lehet, hogy a betegnek egy kedélybetegségek kezelésében jártas szakember segítségére lesz szüksége (Márk 2:17). *

A depressziós személyek biztosak lehetnek benne, hogy Jehova „nagyon gyöngéd vonzalmú és irgalmas” (Jakab 5:11). „Közel van a megtört szívűekhez” (Zsoltárok 34:18). Mi több, elsősorban ő „a letörtek vigasztalója” (2Korintusz 7:6, Békés—Dalos-fordítás).

Nem kell hasznavehetetlennek érezned magad

„Ne taszíts el engem öregkoromban, ha megfogyatkozik erőm, ne hagyj el!” — imádkozott a hűséges Dávid király több mint 3000 évvel ezelőtt (Zsoltárok 71:9). Még most, a XXI. században sem ritka, hogy az idősek ilyen érzésekről beszéljenek attól félve, hogy hasznavehetetlennek fogják őket tartani. A rossz egészségi állapot állította korlátok könnyen elhitethetik egy időssel, hogy mindenre alkalmatlan, és a kötelező nyugdíjba vonulás alááshatja az ember önbecsülését.

De ha arra figyelünk, amit képesek vagyunk megtenni, nem pedig elcsüggedünk amiatt, amit már nem tudunk megcsinálni, megőrizhetjük az önbecsülésünket és azt a tudatot, hogy hasznára vagyunk másoknak. Ezzel kapcsolatban egy ENSZ-jelentés azt javasolta, hogy fejlődjünk tovább szervezett oktatás és hétköznapi ismeretszerzés, valamint közösségi szervezetekben és vallási tevékenységekben való részvétel által. A svájci Ernest, egy nyugdíjazott pékmester, aki Jehova Tanúja, jó példa arra, hogy hogyan válhat valakinek hasznára az ismeretszerzés általi fejlődés. Hetvenvalahány évesen elhatározta, hogy vesz egy számítógépet, és megtanulja használni. Miért tette ezt, amikor az ő korában sokakat inkább elriasztanak a műszaki dolgok? „Először is azért, hogy idősen is tevékeny maradjon az elmém — magyarázta. — Másodszor pedig azért, mert lépést akarok tartani a technikával, mert segít kutatnom a Bibliában, és a gyülekezeti tevékenységeimet is megkönnyíti.”

A hasznos tevékenységek az idősek számos alapvető szükségletét kielégíthetik: tartalmassá teszik az életüket, megvalósítanak általuk valamit, és még némi jövedelem is származhat belőlük. A bölcs Salamon király megállapította, hogy Isten ajándéka az, hogy az emberek „örvendezzenek, és jót tegyenek életükben; és hogy minden ember egyen, igyon, és élvezze a fáradságos munkájából fakadó jót” (Prédikátor 3:12, 13).

Tegyünk annyit, amennyit tudunk

Sok társadalomban az idősek adják át a tudást, az erkölcsi értékeket és a szellemiséget az utánuk következő nemzedékeknek. Dávid király ezt írta: „Istenem, ne hagyj el késő vénségemben sem, míg csak hirdethetem hatalmadat, nagy tetteidet a jövő nemzedéknek” (Zsoltárok 71:18, Újfordítású revideált Biblia).

De mit lehet tenni akkor, ha egy időst nagyon korlátoz az egészségi állapota vagy a körülményei? Ez bántotta a 79 éves Sarah-t is, egy Jehova Tanúját, aki elmondta egy keresztény vénnek,  hogy miért van elkeseredve. A vén emlékeztette őt arra a bibliai alapelvre, hogy „nagy ereje van az igazságos ember könyörgésének” (Jakab 5:16). „Az évek során szoros kapcsolatot építettél ki Istennel — érvelt Sarah-nak. — Most mi, a gyülekezet többi tagja is hasznot meríthetünk ebből a kapcsolatból úgy, hogy belefoglalsz minket az imáidba.” Sarah óriási erőt merített abból, amit a vén ezután mondott: „Sarah, szükségünk van az értünk mondott imáidra.”

Ahogyan Sarah is tapasztalta, az ima sok idősnek hasznos és jelentőségteljes lehetőség arra, hogy éjjel-nappal küzdjön másokért (Kolosszé 4:12; 1Timóteusz 5:5). Ugyanakkor az ilyen imák segítenek ezeknek a hűséges időseknek közelebb kerülni ’az Ima Meghallgatójához’, Jehovához (Zsoltárok 65:2; Márk 11:24).

Azok az idősek, akiknek vannak ugyan korlátaik, de bőkezűen megosztják másokkal a tapasztalatukat és a kincseiket, értékes tagjai a közösségnek. Bebizonyítják, hogy „ékes korona az ősz haj, ha az igazságosság útján található” (Példabeszédek 16:31).

De akkor már az a kérdés is felmerül, hogy mit tartogat számunkra a jövő, amint idősödünk. Reális jobb életre számítanunk időskorunkban?

[Lábjegyzetek]

[Oldalidézet az 5. oldalon]

Az idősek gyakran érzik úgy, hogy modern, rohanó világunk megfeledkezik róluk

[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]

Hogyan segíthetsz az időseknek?

▪ Méltósággal bánj velük. „Az idősebb férfit ne bíráld szigorúan. Ellenkezőleg, kérleld őt, mint apát . . . , az idősebb nőket, mint anyákat” (1Timóteusz 5:1, 2).

▪ Figyelmesen hallgasd meg őket. Légy „gyors a hallásra, lassú a szólásra, lassú a haragra” (Jakab 1:19).

▪ Érezz együtt velük. „Mindnyájan egyféleképpen gondolkozzatok, legyetek együttérzők, testvéri vonzalommal élők, gyengéden könyörületesek, alázatosak, nem fizetve vissza sérelemmel a sérelemért, vagy szidalmazással a szidalmazásért” (1Péter 3:8, 9).

▪ Vedd észre, amikor buzdításra van szükségük. „Mint aranyalmadíszek ezüstvéseteken, olyan a megfelelő időben mondott szó” (Példabeszédek 25:11).

▪ Vond be őket a tevékenységeidbe. „Kövessétek a vendégszeretet útját” (Róma 12:13).

▪ Nyújts gyakorlati segítséget. „Akinek pedig megvannak e világ létfenntartásra való javai, és látja, hogy a testvére szükségben van, s mégis bezárja előtte gyengéd könyörületének ajtaját, abban mi módon marad meg az Isten szeretete? Kicsiny gyermekek, ne szóval szeressünk, se nyelvvel, hanem tettel és igazsággal” (1János 3:17, 18).

▪ Légy hosszútűrő. „Öltsétek magatokra a könyörület gyöngéd vonzalmát, a kedvességet, az alázatosságot, a szelídséget és a hosszútűrést” (Kolosszé 3:12).

Ha törődünk az idősekkel, azzal Isten irányadó mértékei iránt mutatunk ki tiszteletet, mert a Szava kijelenti: „legyél figyelmes az idős ember személye iránt” (3Mózes 19:32).

[Kép a 6. oldalon]

Egy alapos orvosi kivizsgálás hasznos lehet