Miért nehéz igaz szeretetre találni?

A szerelem dolgában bőven el vagyunk látva tanáccsal. Terapeuták és tanácsadók útmutatást nyújtanak benne. A televíziós talkshow-k is gyakran foglalkoznak ezzel a témával.

AZ INTERNETEN rengeteg weboldal ígéri, hogy megmutatja, hogyan lehet rátalálni a szerelemre. „Csodálatos és hihetetlen titkok” birtokába fogsz jutni, mondják, és „profi házasságközvetítőktől”, „kapcsolatspecialistáktól” és „szerelemdoktoroktól” fogsz tanulni, nem is beszélve a pszichoterapeuták, pszichológusok és asztrológusok tanácsairól.

A szerelemről szóló könyvek és folyóiratok nagyon kelendőek annak ellenére, hogy néhányuk kissé elrugaszkodott ígéreteket tesz. Egy könyv például azt állítja, hogy megmutatja, „hogyan szerezheted meg bárki szerelmét”. Egy másik azt ígéri, hogy felfedi, hogyan találhatod meg „a tökéletes társat mindössze egy hónap alatt”. Vagy egy hónap túl sok idő? Akkor ott van egy másik könyv, amelyik elárulja, hogyan nyerheted meg „kevesebb mint 90 perc leforgása alatt” mindörökre valaki szerelmét.

A legtöbb tanácsnak ára van. És sokan kétszer is fizetnek érte. Először pénzben, később pedig érzelmileg, amikor a tanácsról kiderül, hogy rossz volt — ami gyakran megesik —, és ezért nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan várták.

Van azonban egy könyv, melynek tanácsai mindig beválnak, ha alkalmazzák őket. Ezenkívül valósághűen beszél a szeretetről, nem tesz vad kijelentéseket, sem irreális ígéreteket. Bár régen írták, a tanácsai soha nem avulnak el. A Szerzőjének páratlan bölcsessége van, és nem lehet felülmúlni szeretetben. Talán már van is egy példányod ebből a különleges ajándékból: a Szent Bibliából. Mindegy, hogy  milyenek a körülményeink vagy a neveltetésünk, a Biblia megtanít mindenre, amit a szeretetről tudnunk kell. És teszi ezt ingyen.

Vajon a Biblia tanácsai révén minden emberrel jó lesz a kapcsolatunk? Nem. Lesznek, akik nem fognak vonzódni hozzánk, bármennyire próbálkozzunk is. És az igaz szeretetet nem lehet rákényszeríteni senkire (Énekek éneke 8:4). De a Biblia tanácsainak az alkalmazásával több lehetőséget adunk magunknak, hogy szeretetteljes kapcsolatokat ápolhassunk másokkal, még ha ehhez időre és erőfeszítésre van is szükség. Erről az oldaláról a következő cikk fogja megvizsgálni a szeretetet. Először azonban nézzük meg, hogy mostanában miért egyre nehezebb igaz szeretetre találni.

„Kihűl majd a szeretet”

Jézus ’a világrendszer befejezéséről’ szóló nagy horderejű próféciájában pontosan megjövendölte, hogy milyen állapotokat és irányzatokat lehet majd látni napjainkban. Azt mondta, hogy a világot törvénytelenség és háborúk fogják jellemezni. A szeretet szöges ellentéte! Azt is megmondta, hogy „sokan . . . elárulják egymást, és gyűlölni fogják egymást”, és „a legtöbb emberből kihűl majd a szeretet” (Máté 24:3–12). Ugye, hogy hűvösebbé váltak az emberek, és hiányzik az őszinte szeretet, sokszor még a családokban is?

Jézus szavain kívül ott van Pál apostol részletes leírása is ’az utolsó napok’ társadalmáról. Azt írja, hogy „az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzszeretők, önteltek, gőgösek, káromlók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, illojálisak, természetes vonzalom nélküliek, olyanok, akik nem készek semmilyen megegyezésre, rágalmazók, önuralom nélküliek, vadak, a jóságot nem szeretők, árulók, keményfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők” (2Timóteusz 3:1–4). Sok országban nagyon megszokottá váltak ezek a magatartásformák.

Gondolkodj el: téged vonzanak a büszke, hálátlan emberek, akik hűtlenek, akik megrágalmaznak vagy elárulnak téged? Közel szeretnél kerülni olyanokhoz, akik csak önmagukat, a pénzt vagy az élvezeteket szeretik? Mivel az énközpontú emberek engedik, hogy kapcsolataikat a kapzsiság és a saját vágyaik formálják és irányítsák, amikor törődést mutatnak mások iránt, azt valószínűleg csak önző okokból teszik. A Szentírás bölcsen így int: „ezektől fordulj el” (2Timóteusz 3:5).

És figyeld meg azt a kijelentést is, hogy az utolsó napokban az emberek „természetes vonzalom nélküliek” lesznek, vagy egy másik fordítás szerint „nem érzik a családjuk iránti normális szeretetet”. Sajnos egyre több gyerek nő fel ilyen családban. Gyakran a médiában hallanak vagy látnak mindent, amit a szeretetről tudnak. De valósághű képet fest a média a szeretetről, olyat, melynek segítségével csakugyan jobb kapcsolatokat lehet építeni?

Álomvilág vagy valódi szeretet?

Valamilyen mértékben a legtöbbünkre hatással van a média. Egy kutató ezt írta: „A szórakoztató kultúra — a filmek és a televízió, a könyvek és folyóiratok, a rádió és a zenei felvételek, a reklámok, még a hírek is — egészen kiskorunktól kezdve bombáz minket tündérmesébe illő és a köztudatba mélyen beivódott sablonos szexszel, szerelemmel és romantikával.” Hozzátette, hogy „a tömegtájékoztató eszközök ábrázolta szex, szerelem és romantika legtöbbször irreális  elvárásokat ébreszt bennünk, vagy megerősíti a már meglévőket, és ezeket a legtöbbünk nem képes teljesen figyelmen kívül hagyni. Elégedetlenné tesznek minket a valódi társunkkal, és önmagunkkal szemben is.”

Igen, a könyvek, a filmek és a zeneszámok ritkán adnak valósághű képet a szeretetről. Végtére is a céljuk elsősorban nem az oktatás, hanem a szórakoztatás. Ezért sorra íródnak az illúzióval és romantikával telített történetek, mert ezekből származik nyereség. De sajnos könnyű az ilyen fantáziavilágot összekeverni a valósággal. Ezért az emberek gyakran csalódottak, ha a kapcsolataik nem olyanok, mint a kitalált szereplőkéi. Hogyan tudunk hát különbséget tenni az álomvilág és a valóság, a médiából ismert romantika és az igazi szeretet között? Hasonlítsuk össze a kettőt.

Szerelem a mesében és igaz szeretet

Akár könyvről, akár filmről vagy színdarabról legyen szó, maga a történet lehet más, de a felépítése, az alapelemek nem sokat változnak. A Writer folyóirat kijelenti: „A romantikus történetek legtöbbje mindig ugyanazt a sémát követi. Ennek megvan az oka. Az »egy fiú találkozik egy lánnyal/a fiú elveszíti a lányt/a fiú visszaszerzi a lányt« séma jól bevált. Az olvasók újra meg újra elolvasnak ilyen történeteket, mindegy, hogy mi a keret, vagy hogy melyik korban játszódik.” Nézzük meg közelebbről ezt a népszerű sémát.

Egy férfi találkozik egy nővel: avagy egy jóképű herceg találkozik egy gyönyörű hölggyel, és egymásba szeretnek. Egy sikeres írónő azt tanácsolja azoknak, akik szeretnének szerelmi történeteket írni, hogy már a pár „első találkozásakor jöjjön rá az olvasó, hogy ez a két lélek összetartozik”.

A szerelem első látásra elképzelés azt sejteti, hogy az igaz szeretet csak egy érzés, egy mindent elsöprő érzelem, amely a hatalmába kerít, amikor találkozol a tökéletes társsal; hogy az ilyen szerelem a pillanat műve, nincs szükség erőfeszítésre, sem arra, hogy megismerd a másik személyt. A valódi szeretet azonban sokkal több egy érzésnél. Természetesen érzelmekről van szó, de a szeretet egy nagyon mély emberi kötelék, amely alapelveken és értékeken is alapszik, és állandóan erősödik, feltéve, hogy megfelelően táplálják és ápolják (Kolosszé 3:14).

Ezenkívül időre van szükség ahhoz, hogy megismerjünk valakit. Az a feltételezés, hogy már az első pillantás után tudjuk, hogy megtaláltuk a tökéletes társat, meseszerű, és általában csalódás a vége. És emellett ha azonnal ráfogjuk valamire, hogy igaz szerelem, előfordulhat, hogy ha ez mégsem így van, nem vesszük észre az erre utaló jeleket. A megfelelő házastárs kiválasztásakor többre van szükség egy erős benyomásnál, amelyet a hirtelen lángra lobbant érzések keltenek bennünk. Ezért ne siess. Annál is inkább, mivel számos vizsgálat megmutatja, hogy aki rosszul választ házastársat, annak csökkenhet a munkateljesítménye, kárt szenvedhet az elmebeli és fizikai egészsége, sőt még az élete is megrövidülhet.

A férfi elveszíti a nőt: avagy egy álnok gróf elrabolja a gyönyörű hölgyet, és elmenekül vele a kastélyból. A herceg a veszélyeket vállalva elindul, hogy megtalálja a lányt.  Az Amerikai Romantikus Írók egyik szóvivőnője megjegyzi: „Elengedhetetlen, hogy a szerelmes regény fő cselekménye arról szóljon, hogy két ember egymásba szeret, és küzdenek a kapcsolatukért.” A legtöbb regényben a kapcsolatot sikerül is megőrizni. Ezt minden olvasó tudja. A pár túljut az akadályokon, melyeket általában a környezete állít.

A valós életben általában vannak kívülről jövő és belülről fakadó problémák is. Gondot okozhat például a pénz, az állás, a rokonok és a barátok. Akkor sem könnyű, ha a partner nem olyan, mint amilyennek elképzelték. A regényekben a jellemhibák általában jelentéktelenek, a valós életben azonban nem mindig. És csak mert két ember közt igaz szeretet van, még nem fognak erőfeszítések nélkül túljutni a próbákon, sem a nézőpontbeli, neveltetésbeli, akaratbeli és személyiségbeli különbözőségeken. Nem, a szeretethez hozzátartozik az együttműködés, az alázat, a szelídség, a türelem és a hosszútűrés is, olyan tulajdonságok, amelyek nem jönnek mindig könnyedén és természetesen (1Korintusz 13:4–7).

A férfi visszaszerzi a nőt: avagy a herceg megmenti a gyönyörű hölgyet, és elűzi a grófot. A pár egybekel, és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Egy szerkesztő, aki szerelmes regényeken dolgozik, ezt tanácsolja a leendő íróknak: „Az »és boldogan éltek, míg meg nem haltak« befejezésre feltétlen szükség van . . . Az olvasót meg kell nyugtatni afelől, hogy a pár együtt van, és boldogok.” A szerelmes regények írói nem sűrűn ábrázolják a szereplőket többévi házasság után. Addigra több nézeteltérés és egy sor egyéb probléma és nehézség teszi próbára a házasságot. Ahogy a válási statisztikák is mutatják, sok házasság hosszú távon nem állja ki a próbát.

Igen, a mesében a szerelem viszonylag egyszerű; a valóságban tenni kell érte valamit. Ha megérted a különbséget a kettő között, nem lesznek naiv, irreális elvárásaid. És nem fogod elhamarkodottan elkötelezni magad, amit később megbánhatsz. A következő cikk megmutatja, hogy hogyan fejleszthetsz ki valódi, önzetlen szeretetet, és hogyan válhatsz szeretni valóbb személlyé.

[Oldalidézet az 5. oldalon]

Azokat, akik kevésbé szeretnek, kevésbé lehet szeretni

[Oldalidézet a 7. oldalon]

A mesében a szerelem viszonylag egyszerű; a valóságban tenni kell érte valamit

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

A szerelmes regények hősei és hősnői

Az Egyesült Államokban minden évben több mint egymilliárd dollár értékű romantikus regényt adnak el. Ott az eladott olcsó regényeknek körülbelül a fele szerelmi történet. Az Amerikai Romantikus Írók által közzétett statisztikai adatok szerint az olvasók, akiknek úgy a 90 százaléka nő, három fő jellemvonást akarnak látni a főhősben: legyen izmos, legyen jóképű, és legyen intelligens. A hősnők három legnépszerűbb vonása az intelligencia, az erős jellem és a vonzó külső.

[Képek a 6–7. oldalon]

A médiából nemigen kapunk valósághű képet a szeretetről