Az igazi boldogság receptje

A JÓ ebédhez kell egy jó recept és egy jó szakács! Bizonyos értelemben a boldogság is ilyen. Nem egyetlen tényezőtől függ, hanem sok minden hozzájárul, hogy valaki boldog legyen. Ilyenek például a munka, a játék, a családdal és a barátokkal töltött idő és a szellemi tevékenységek. De más, kevésbé nyilvánvaló dolgok, mint a szemléletmód, a vágyak és a célok is számítanak.

Milyen jó, hogy nem magunknak kell kitalálnunk az igazi boldogság receptjét. Miért nem? Azért, mert a Teremtőnktől kaptunk egy csodálatos könyvet útmutatóul, a Bibliát. A Biblia egyes részei, illetve az egész könyv 2377 nyelvre és nyelvjárásra van jelenleg lefordítva, jóval többre, mint bármely más könyv a világon!

Ez a meglepően nagy szám azt tükrözi, hogy Isten szeretné, ha minden ember boldog és szellemileg egészséges lenne (Cselekedetek 10:34, 35; 17:26, 27). „Arra tanítalak, ami javadra válik” — mondja Isten. Azt ígéri, hogy ha megtartjuk a parancsolatait, akkor olyan lesz a nyugalmunk és a békénk, „mint egy folyó” (Ézsaiás 48:17, 18).

Ez az ígéret Jézus szavaira emlékeztet az előző cikkből: „Boldogok, akik tudatában vannak szellemi szükségletüknek” (Máté 5:3). Az itt említett szellemiség nem felszínes vallásosság, hanem az egész életünket áthatja. Bizonyítja, hogy készek vagyunk odafigyelni arra, amit Isten mond, és tanulni tőle, mert belátjuk, hogy ő jobban ismer minket, mint mi saját magunkat. „Az győz meg mindennél jobban arról, hogy a Biblia Istentől származik — mondja Errol, aki már több mint 50 éve tanulmányozza a Bibliát —, hogy amikor az ember alkalmazza a tanításait, azok tényleg beválnak!” Figyeld meg például, milyen kiváló tanácsokat ad a Biblia a gazdagság és az élvezetek hajszolása terén.

 Bölcs tanács a pénzzel kapcsolatban

„Még ha bőségnek örvend is valaki — mondta Jézus —, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki” (Lukács 12:15). Igen, a valódi értékednek, kiváltképp Isten szemében, semmi köze a bankszámládhoz. Valójában, ha valaki meg akar gazdagodni, azzal gyakran csak nőnek az aggodalmak, ami miatt elvész az öröm, és nem marad idő a fontosabb dolgokra (Márk 10:25; 1Timóteusz 6:10).

Richard Ryan szerint, aki pszichológiaprofesszor az Egyesült Államokban, minél nagyobb igyekezettel keresi valaki az anyagi javakban a megelégedést, annál kevésbé fogja bennük megtalálni. A Biblia egyik írója, Salamon így fogalmazta ezt meg: „Aki szereti a pénzt, az soha sem kap elég pénzt, és aki szeret szerezni, annak soha sem elég a jövedelme” (Prédikátor 5:9, Katolikus fordítás [Pr 5:10]). Egy szúnyogcsípéshez hasonlíthatnánk a helyzetet. Minél inkább vakarod, annál jobban viszket, míg végül vérezni nem kezd.

A Biblia buzdít rá, hogy dolgozzunk keményen, és hogy élvezzük a munkánk gyümölcsét (Prédikátor 3:12, 13). A munka növeli az önbecsülésünket, ami szintén nélkülözhetetlen a boldogsághoz, és lehetőséget nyújt, hogy az élet örömteli dolgaiban is részünk legyen. De az, hogy élünk néhány jó dologgal, amit pénzen lehet megvásárolni, nem ugyanaz, mint az, hogy az életünk középpontjában a meggazdagodás áll.

Az élvezeteknek megvan a helyük

Ha értékeljük a szellemi dolgokat, a lehető legnagyobb hasznot tudjuk majd meríteni a kikapcsolódásból, a szórakozásból és az egyéb élvezetekből. Jézus részt vett vidám eseményeken, ahol étel és ital is volt (Lukács 5:29; János 2:1–10). De még véletlenül sem ezek szerezték neki a legnagyobb örömet az életben. Inkább a szellemi tevékenységek, így az is, hogy segíthetett másoknak  megismerni Istent, és azt, hogy mi Isten szándéka az emberiséggel (János 4:34).

Salamon király kipróbált minden élvezetet, hogy lássa, ezekben rejlik-e a boldogság. „Bele fogom vetni magam az élvezetekbe, és jól fogom érezni magam” — mondta. Ez a dúsgazdag király nemcsak félénken fogott bele a szórakozásba. Egyenesen belevetette magát! De mit érzett utána? „Ez is üresség volt” — írta (Prédikátor 2:1, New English Bible).

Üresség és beteljesületlenség. Általában ezt érzik azok, akik az élvezeteket hajszolják. Amikor a kutatók összevetették az élvhajhászást olyan dolgokkal, mint a tartalmas munka, a szellemi tevékenységek és a családdal töltött idő, azt találták, hogy az élvezetek hajszolása járult hozzá legkevésbé vizsgálati alanyaik általános boldogságához.

Légy nagylelkű és hálás!

A boldog emberek többnyire nem énközpontúak, hanem nagylelkűek és érdeklik őket mások. „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” — mondta Jézus (Cselekedetek 20:35). Az anyagi javaink mellett az időnkből és az energiánkból is adhatunk, amivel talán még nagyobb örömet szerzünk másoknak, főleg a családtagjainknak. A férjeknek és feleségeknek időt kell tölteniük egymással, hogy a házasságuk szoros és boldog maradjon, a szülőknek pedig sok időt kell szánniuk a gyermekeikre, beszélgetniük kell velük, kimutatni irántuk a szeretetüket, és tanítani őket. A család minden tagja jól fogja érezni magát, ha ily módon ad magából, és az otthon egy boldog fészek lesz.

Másrészt, ha kapsz valamit másoktól — ha magukból adnak, vagy valamilyen más módon ajándékoznak meg —, ’hálásnak bizonyulsz’? (Kolosszé 3:15). Ha megfogadjuk ezt a tanácsot, hihetetlen változást tapasztalhatunk majd a kapcsolatainkban, és mi magunk is sokkal boldogabbak lehetünk. Hiszen milyen szívmelengető érzés hat át minket, amikor valaki szívből jövő köszönetet mond nekünk, nem?

Ha hálásak vagyunk, akkor könnyebben észrevesszük a velünk történt jó dolgokat. Egy ellenőrzött kísérlethez a Kaliforniai Egyetem riverside-i részlegének egyik kutatója megkérte a vizsgálati alanyokat, hogy vezessenek „hálanaplót”; jegyezzenek le mindent, amiért hálásak. Ahogyan várható volt, az alanyok a hat hét alatt számottevően nagyobb megelégedettséget éreztek.

A tanulság? A körülményeidtől függetlenül tanuld meg értékelni a veled történő jó dolgokat. A Biblia buzdít is erre, amikor ezt mondja: „Mindig örvendezzetek . . . Adjatok hálát mindenért” (1Tesszalonika 5:16, 18). Természetesen ehhez tudatos erőfeszítést kell tennünk, felidéznünk minden jót, ami velünk történt. Miért ne tűznéd ki ezt magadnak célul?

 Szeretet és remény — Nélkülözhetetlenek a boldogsághoz

Azt mondják, az embereknek a bölcsőtől a sírig szükségük van a szeretetre, és milyen igaz. Nélküle felemésztődnek. De pontosan mi a szeretet? Bár mostanában elég tág fogalomként kezelik, a Biblia gyönyörű leírást ad róla: „A szeretet hosszútűrő és kedves — írja. — A szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem fuvalkodik fel, nem viselkedik illetlenül, nem keresi a maga érdekeit, nem válik ingerültté. Nem tartja számon a sérelmet. Nem örvendezik az igazságtalanságnak, hanem együtt örvendezik az igazsággal. Mindent elvisel, mindent elhisz, mindent remél, mindent kitartással tűr” (1Korintusz 13:4–8).

Milyen önzetlen az igaz szeretet! Mivel „nem keresi a maga érdekeit”, mások boldogságát fontosabbnak tartja, mint a sajátját. Sajnos egyre ritkábban találkozni ilyen szeretettel. Jézus a jelenlegi világrendszer befejezéséről szóló nagy horderejű próféciájában meg is jövendölte, hogy „a legtöbb emberből kihűl majd a szeretet” (Máté 24:3, 12; 2Timóteusz 3:1–5).

De ez az állapot nem fog a végtelenségig fennállni, mivel nyílt sértés a Teremtővel szemben, aki maga a szeretet megtestesítője (1János 4:8). Hamarosan Isten eltávolít a földről minden olyan embert, aki tele van gyűlölettel, vagy akit a kapzsiság vezérel. Csak azokat fogja életben hagyni, akik kifejlesztik a fent leírt szeretetet. Ennek eredményeként az egész földön béke és boldogság fog uralkodni. Semmiképpen sem marad beteljesületlenül ez a bibliai prófécia: „Egy kis idő még, és nincs többé gonosz, nézed a helyét, és nincsen sehol. A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” (Zsoltárok 37:10, 11).

Képzeld csak el, minden napod ’gyönyörködésre’ ad majd okot! Hát csoda, hogy a Biblia azt mondja, hogy „örvendezzetek a reménységben”? (Róma 12:12). Szeretnél többet megtudni a csodálatos reménységről, melyet Isten felkínál az engedelmes emberiségnek? Akkor kérünk, hogy olvasd el a következő cikket is.

[Oldalidézet a 7. oldalon]

„Nagyobb boldogság adni, mint kapni” (Cselekedetek 20:35).

[Kiemelt rész/kép az 5. oldalon]

Mennyire igazak a sikertörténetek?

Időnként hallani olyan történetekről, hogy valaki hátrányos helyzetű családban nőtt fel, de leküzdötte a látszólag leküzdhetetlent, és nagyon gazdag lett. „Néha ezeket a történeteket hozzák fel bizonyítékként arra, hogy az ilyen emberek kihozták a legjobbat egy rossz helyzetből, és boldogtalan gyermekkoruk ellenére, vagy éppen annak köszönhetően végül sikeresek lettek — fejti ki egy cikk, amelyet a San Francisco Chronicle közölt a boldogságról. — A kutatások eredményei alapján ezzel a következtetéssel csak az a gond, hogy nem olyan biztos, hogy ezek az emberek annyira sikeresek lettek. Csak gazdagok.”

[Kiemelt rész/kép a 6. oldalon]

Boldogság, jobb egészség

A vidám természet jó orvosság. „A boldogság és az azzal rokon érzelmi állapotok, mint például a reményteli szemléletmód és a megelégedettség, úgy tűnik, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek, a tüdőbetegség, a cukorbetegség, a hipertónia, a megfázás és a felső légúti fertőzések kockázatát vagy a súlyosságát” — írja a Time magazin egyik cikke. Egy holland vizsgálat 9 évig követte nyomon idős páciensek életét, és azt tárta fel, hogy bámulatos módon 50 százalékkal csökkent az elhalálozás kockázata azoknál, akik vidáman, pozitívan gondolkoznak.

Hogy az érzelmi állapot milyen hatással van a szervezetre, az még nem egészen világos. Ám a kutatások azt mutatják, hogy a bizakodó, optimista emberek szervezetében alacsonyabb a hidrokortizon nevű stresszhormon szintje, amelyről tudják, hogy elnyomja az immunrendszert.

[Kép a 4–5. oldalon]

Ahogy egy jó recept alapján finom ételt lehet készíteni, az Istentől jövő útmutatás követése is boldogságot tud eredményezni