Miért öregszünk meg?

„Az asszonytól született ember rövid életű, és telve van nyugtalansággal” (Jób 14:1).

TALÁN eddig azt hitted, hogy minden élőlény elkerülhetetlenül kifogy az életerőből. A mindennapi használatnak kitett autók és porszívók idővel felmondják a szolgálatot. Könnyen feltételezhetjük, hogy az állatok is ehhez hasonlóan öregednek és halnak meg. Ám Steven Austad zoológusprofesszor ezt mondja: „Az élő szervezetek merőben másak, mint a gépek. A legalapvetőbb különbség alighanem az, hogy az élő szervezetek képesek helyreállítani önmagukat.”

Ahogyan a tested egy sérülés után helyreállítja önmagát, az bámulatos, de az, ahogyan ezt nap mint nap megteszi, bizonyos szempontból még figyelemre méltóbb. Gondolj például a csontjaidra. „Ránézésre a csont élettelennek tűnik, noha egy élő szövet, mely szüntelenül megsemmisíti és újraépíti magát a felnőttkor során — olvasható egy folyóiratban. — Ennek az újjáalakító folyamatnak köszönhetően lényegében a teljes csontozat kicserélődik 10 évente” (Scientific American). Tested más részei még gyakrabban megújulnak. Egyes sejtek a bőrödben, a májadban és a beleidben szinte naponta kicserélődnek. A tested minden másodpercben 25 millió új sejtet termel, melyek a régi sejtek helyére kerülnek. Ha ez nem így lenne, és a tested nem állítaná folyamatosan helyre önmagát, és nem cserélődnének állandóan a sejtek, már gyermekkorban megöregednél.

 Az a tény, hogy a szervezetünk nem használódik el, még érdekesebbé vált, amikor a biológusok elkezdték tanulmányozni az élő sejtekben lévő molekulákat. Amikor a sejtjeid kicserélődnek, minden egyes új sejtben kell hogy legyen egy másolat a DNS-edről, vagyis arról a molekuláról, amely szinte minden szükséges információt tartalmaz ahhoz, hogy az egész tested kicserélődhessen. Képzeld csak el, hányszor másolódott már le a DNS, nemcsak a te életedben, a te testedben, hanem azóta, mióta ember él a földön! Hogy értsd, mennyire csodálatos mindez, gondolj bele, hogy mi történne, ha egy fénymásolóval lemásolnál egy iratot, és utána mindig az új másolatról készítenéd a következő másolatot. Ha ezt sokszor megteszed, a másolatok minősége egyre romlik, és a szöveg végül olvashatatlanná válik. Ezzel ellentétben a DNS-ünk minősége nem romlik, amikor a sejtjeink újra meg újra lemásolják magukat. Hogy miért? Mert a sejtjeink sokféleképpen helyre tudják hozni a DNS másolásakor keletkező hibákat. Ha ez nem így lenne, az emberiség már rég kihalt volna!

Mivel a testünk minden része — a nagyobb szerkezetektől a parányi molekulákig — folyamatosan kicserélődik vagy helyreáll, a fokozatos elhasználódás elve nem igazán magyarázat az öregedésre. A test sok-sok szerve évtizedeken át helyreállítja vagy kicseréli önmagát, mindegyik különböző módon és különböző időközönként. De akkor miért áll le mindegyik nagyjából egy időben?

Az öregedés belénk van programozva?

Egy házi macska miért él el 20 évig, és egy ugyanakkora méretű oposszum * pedig csak 3 évig? És miért van az, hogy egy denevér 20-30 évig él, de egy egér csak 3 évig? Hogyan lehetséges, hogy egy óriásteknős 150 évet él, egy elefánt viszont csak 70-et? A táplálkozás, a testsúly, az agy mérete vagy az energia-háztartás szintje nem ad magyarázatot arra, hogy miért ilyen eltérő az élőlények élettartama.  Egy enciklopédia megjegyzi: „A genetikai anyag kódjába vannak bezárva azok az utasítások, melyek meghatározzák azt az életkort, ami fölé egy bizonyos faj nem mehet” (Encyclopædia Britannica). A maximális élettartam a génekbe van írva. De mitől kezd leállni minden folyamat, ahogyan közeledik annak a bizonyos élettartamnak a vége?

Egy molekuláris biológus, dr. John Medina a következőket írja: „Úgy tűnik, hogy titokzatos jelekről van szó, melyek időnként egyszerűen csak megjelennek, és arra utasítják a sejteket, hogy hagyjanak fel a szabályos működésükkel.” Hozzáteszi: „Vannak olyan gének, melyek képesek utasítani a sejteket, sőt egész szerveket, hogy öregedjenek meg és haljanak meg.”

A testünket egy olyan vállalathoz hasonlíthatnánk, mely évtizedek óta sikeres az üzleti életben. Aztán egyszer csak az ügyvezetők nem vesznek fel és nem képeznek új munkásokat, nem javítják meg és nem cserélik ki többé a gépeket, valamint nem tartják karban és nem hozzák rendbe az épületeket. Az üzlet rövidesen hanyatlani kezd. De miért változtattak ezek az ügyvezetők a sikeres üzletpolitikájukon? Hasonló kérdésre keresik a választ azok a biológusok, akik az öregedést tanulmányozzák. Egy könyvben ezt olvashatjuk: „Az öregedés kutatásában az az egyik óriási rejtély, hogy miért állnak le a sejtek önmaguk másolásával és miért kezdenek el haldoklani” (The Clock of Ages).

Van ellenszere az öregedésnek?

Azt mondják, hogy az öregedés „a legösszetettebb biológiai kérdés”. A tudomány több évtizedes kutatás után sem jött rá az öregedés okára, még kevésbé az ellenszerére. 2004-ben a Scientific American folyóirat közzétett egy figyelmeztetést, melyet 51 tudós közölt, akik az öregedést tanulmányozzák. A következőket írta: „Jelenleg nincsen forgalomban semmilyen öregedést gátló szer, mely bizonyítottan lassítaná, megállítaná vagy a visszájára fordítaná az emberek öregedését.” Noha a helyes táplálkozás és a testmozgás egészségesebbé tehet, és csökkentheti a kockázatát annak, hogy valamilyen betegségben viszonylag fiatalon meghalj, nincs semmi, ami bizonyítottan lassítja az öregedést. Ezek a megállapítások eszünkbe juttatják Jézus szavait, melyeket a Bibliában olvashatunk: „Ki az közületek, aki aggódásával hozzá tud tenni egyetlen könyöknyit az élettartamához?” (Máté 6:27).

Dr. Medina így összegezte, hogy eddig mit sikerült elérni az öregedés ellenszere utáni kutatásban: „Először is, nem igazán tudjuk, hogy miért öregszünk meg . . . Évtizedekkel ezelőtt háborút hirdettünk a rák ellen, de még ma sem ismerjük az ellenszerét. Az öregedés folyamata pedig sokkalta bonyolultabb, mint a rákot előidéző mechanizmusok.”

Egy létfontosságú végkövetkeztetés

Az élőlények életfolyamatainak és öregedésének a tanulmányozása nem rombolja le minden reményünket, hogy egyszer majd tovább élhetünk. Egyeseket a kutatásaik elvezettek egy kétségbevonhatatlan végkövetkeztetéshez, mely létfontosságú ahhoz, hogy megértsük az öregedést. Michael Behe molekuláris biokémikus ezt írja: „Az elmúlt négy évtizedben a modern biokémia feltárta a sejt titkait . . . A sejtkutatásnak, vagyis az élet molekuláris szinten való kutatásának szentelt rengeteg erőfeszítés eredménye hangos, egyértelmű, fülsiketítő kiáltás: »Tervezés!«” Valaki intelligensen megtervezte az élőlényeket. Természetesen nem Michael Behe az első ember, aki erre a következtetésre jutott. Egy ókori zsoltáríró, miután gondolkodott az emberi test felépítésén, a következőket írta: „félelmet keltő, mily csodálatosan alkottál meg!” (Zsoltárok 139:14).

Ha minden élőlény tervezés által jött létre, akkor felvetődik egy érdekes kérdés: Vajon Isten, a Nagy Tervező ugyanolyan hosszú életet szánt az embereknek, amely nagyjából megegyezik sok állat élettartamával, vagy azt akarja, hogy tovább éljünk, mint az állatok?

[Lábjegyzet]

[Oldalidézet a 6. oldalon]

’Csodálatosan lettünk megalkotva’

[Kép a 4–5. oldalon]

Vajon fokozatos elhasználódás okozza az öregedést?

[Kép forrásának jelzése a 6. oldalon]

DNS: Fotó: www.comstock.com