Anglia „elfeledett géniusza”

AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI ÍRÓJÁTÓL

ROBERT HOOKE-ot, akit a kortársai „minden idők legtalálékonyabb elméjű embereként” írtak le, napjainkban Anglia Leonardo da Vincijének * kiáltják ki. 1635-ben született, 1662-ben a londoni Royal Society kísérletekért felelős kurátorává, majd 1677-ben a titkárává nevezték ki. 1703-ban halt meg. A tudományos életben szerzett tekintélye ellenére holtteste valahol London északi részén nyugszik egy ismeretlen sírban.

Az utóbbi években a tudósok és a történészek sokat fáradoztak azért, hogy visszaszerezzék Hooke — azaz Stephen Inwood életrajzíró szavaival élve az „elfeledett géniusz” — jó hírnevét. 2003-ban, Hooke halálának 300. évfordulóján a Greenwichi Csillagvizsgáló kiállítást rendezett rendkívüli felfedezéseiből és találmányaiból. Ki volt Robert Hooke, és miért feledték őt el ilyen sokáig?

Hooke hagyatéka

Hooke művelt ember volt, és briliáns elméjű felfedező. Számos felfedezése közé tartozik például a gépjárművekben máig használatos egyetemes tengelykapcsoló; az íriszrekesz, mely a fényképezőgépek rekesznyílását szabályozza; és az órabillegő hajszálrugója. Ő alkotta meg a Hooke-törvényt, vagyis a szilárd testek rugalmasságának leírására még napjainkban is használt egyenletet. Robert Boyle, a kiváló angol fizikus és kémikus megbízására egy légszivattyút is kifejlesztett.

Hooke egyik legkiemelkedőbb alkotása azonban az összetett (többlencsés) mikroszkóp megtervezése volt, melyet később a híres londoni műszerkészítő, Christopher Cock elkészített. Miután Hooke a műszerén immár vizsgálatnak  vethette alá a parafát, a benne észlelt méhsejtszerű üregek leírására alkotta meg a „sejt” szót. Később az élő anyagok legkisebb egységeként használták a „sejt” szót.

1665-ben megjelent könyve, a Micrographia (Kis rajzok) gyors hírnevet szerzett Hooke-nak. Saját készítésű, gyönyörűen és pontosan megrajzolt illusztrációit tartalmazta a rovarok életéről, ahogyan a mikroszkópja alatt látta őket. Leghíresebb a bolháról készített rajza. A 30x45 centiméteres metszet a bolha lábát, gerincét és páncélzatát mutatja be. Az, hogy ezek a parányi teremtmények gyakran élősködnek az emberen, megdöbbentette az akkori világ tehetős olvasóit. A hölgyek állítólag elájultak a kép láttán!

Miután Hooke egy ember készítette varrótűnek a felnagyított hegyét a természetben előforduló dolgokkal összehasonlította, azt írta, hogy a varrótű hegyénél „sok ezerszer hegyesebb dolgok százait engedi látnunk a Mikroszkóp”. A rovarok szőrét, tüskéjét, csápját, valamint a növények tövisét, bolyhát vagy leveleinek bársonyos szőrét hozta fel például. Úgy érezte, hogy a „Természetnek ezek a munkái” Alkotójuk mindenhatóságát hirdetik. Az Encyclopædia Britannica azt írja, hogy a mikroszkóp a történelem folyamán „most tárta fel először az élő organizmusok szinte hihetetlenül bonyolult világát”.

Hooke elsőként vizsgált fosszíliákat mikroszkóp alatt, és arra a következtetésre jutott, hogy ezek réges-rég elhalt organizmusok maradványai vagy nyomai. A Micrographia sok más bámulatra méltó tudományos megfigyelést is tartalmazott. Hooke kortársa, a neves naplóíró, Samuel Pepys így minősítette a Micrographiát: „a legzseniálisabb könyv, amit valaha is olvastam.” Allan Chapman, az Oxfordi Egyetem tudománytörténésze úgy jellemezte a művet, mint ami „a modern világ egyik előrehaladó könyve”.

London újjáépítése

Az 1666-os nagy londoni tűzvész után Hooke-ot nevezték ki a város újjáépítésének biztosává. Közvetlen munkatársa Christopher Wren volt, aki a barátja, tudóstársa, valamint  az újjáépítés idején a királyi építkezések főfelügyelője volt. Hooke sok munkája közé tartozik London 62 méter magas emlékművének, a Monumentnek a megtervezése is, melyet a tűzvész emlékére emeltek. Hooke célja az volt, hogy ezzel a világ legmagasabb, szabadon álló kőoszlopával tegye próbára saját gravitációs elméletét.

Bár a Greenwichi Csillagvizsgáló építését Wrennek tulajdonítják, Hooke jelentős részt vállalt a tervezésében. A Montague House, mely a British Museum első otthona volt, szintén egyike Hooke számos alkotásának.

Hooke kiváló csillagász is volt, az elsők között épített tükrös távcsövet, melyet a skót matematikus-csillagászról, James Gregoryról nevezett el. Hooke megfigyelte, hogy a Jupiter bolygó a saját tengelye körül forog, a Marsról készített részletes rajzait pedig kétszáz évvel később a bolygó forgási sebességének meghatározásához használták fel.

Miért feledték el?

Isaac Newton 1687-ben kiadta a Philosophiae Naturalis Principia Mathematica (A természetfilozófia matematikai alapjai) című könyvét. Ez a mű 22 évvel Hooke Micrographia című munkája után jelent meg, és Newton ebben írta le mozgástörvényeit és a gravitációs törvényt. Allan Chapman ellenben megjegyzi, hogy Hooke „már Newtont megelőzően sok részletet felfedezett a gravitációs elméletből”. Hooke műve ösztönözte Newtont arra is, hogy tudományos kutatásokat végezzen a fény természetéről.

Sajnos a két férfi közt folyó optikai és gravitációs viták megmérgezték a kapcsolatukat. Newton a Principia című művéből ki is vette a Hooke-ra vonatkozó utalásokat. Egy szaktekintély szerint Newton azt is megpróbálta, hogy kitörölje Hooke tudományos munkásságát a feljegyzésekből. Nem sokkal azután, hogy Newton lett a Royal Society elnöke, eltűntek Hooke műszerei is — sok közülük kézzel készített volt —, eltűnt számos írása, és eltűnt a róla készült egyetlen hiteles portré is. E fejlemények miatt merült szinte teljes feledésbe Hooke hírneve immár több mint kétszáz éve.

A sors iróniája, hogy Newton egy 1675. február 5-i keltezésű levelében éppen Hooke-nak írta következő híres szavait: „Ha én messzebbre tekintettem, mint mások, az csak azért van, mert óriások vállán állok.” Robert Hooke mint építész, csillagász, az egyik legnagyobb kísérletező, feltaláló és városépítési biztos, korának óriása volt.

[Lábjegyzet]

[Képek a 26. oldalon]

Hooke rajza hókristályokról és jégvirágokról

[Kép a 26. oldalon]

Hooke rajza a mikroszkópról

[Kép a 27. oldalon]

Hooke alkotta meg a „sejt” szót a parafa üregeinek leírására

[Kép a 27. oldalon]

Hooke „Micrographia” könyve bemutatta, hogy mit látott a mikroszkópjával

[Képek a 27. oldalon]

Egy bolha megközelítő mérete

A hölgyek állítólag elájultak Hooke bolháról készült rajza láttán

[Kép a 28. oldalon]

A Montague House tervrajzát is Hooke készítette

[Kép a 28. oldalon]

Hooke rajza a törvényéről

[Kép a 28. oldalon]

A londoni Monument a világ legmagasabb, szabadon álló kőoszlopa

[Kép a 28. oldalon]

A Greenwichi Csillagvizsgáló

[Kép forrásának jelzése a 26. oldalon]

Rugó, mikroszkóp és hókristályok: Images courtesy of the Posner Memorial Collection, Carnegie Mellon University Libraries

[Kép forrásának jelzése a 27. oldalon]

Images courtesy of the Posner Memorial Collection, Carnegie Mellon University Libraries

[Képek forrásának jelzése a 28. oldalon]

Rugós ábra: Image courtesy of the Posner Memorial Collection, Carnegie Mellon University Libraries; a londoni Monument: Matt Bridger/DHD Multimedia Gallery; Greenwichi Csillagvizsgáló: © National Maritime Museum, London