A vér valódi értéke

„Az emberiségnek a világ minden részén azonos forrásból ered az élete, és ez a forrás a vér. Ez az életerő van minden emberi lényben, a bőrszínétől, fajtájától vagy vallásától függetlenül” (az ENSZ Közgyűlésének elnöke)

NEM vitás, hogy van némi igazság ezekben a szavakban. A vér nélkülözhetetlen az emberi élethez. Értékes kincs. De mit gondolsz, biztonságos és bölcs dolog, ha az emberek ezt a folyadékot orvosi célból egymásnak adják?

Már említettük, hogy a biztonsági előírások nagyon változóak a föld különböző részein, és a vért is magukban foglaló eljárások kockázatosabbak, mint sokan gondolnák. Ezenkívül az orvosok a tudásuknak, gyakorlatuknak és egyéni álláspontjuknak megfelelően igen eltérő mértékben használják fel a vért. Mindenesetre sokuk egyre óvatosabban bánik a vértranszfúzióval. Mind többen vannak közöttük olyanok, akik szívesebben alkalmaznak vér nélküli orvosi eljárásokat.

Újra visszakanyarodunk tehát ahhoz a kérdéshez, amely cikksorozatunk első cikkének a bevezetőjében vetődött fel. Mitől is olyan értékes a vér? Tekintve, hogy egyre több kétely övezi a vér orvosi célú felhasználását, van-e valamilyen más cél, melyet a vér betölt?

A Teremtőnk és a vér

Hajdanán, Noé napjaiban — aki az egész emberiség őse volt —, Isten lefektetett egy fontos törvényt. Azt megengedte az embereknek,  hogy megegyék az állatok húsát, de megtiltotta, hogy a vért is elfogyasszák (1Mózes 9:4). Meg is indokolta a döntését, mondván, hogy a vér egyenlő a teremtmény lelkével, azaz életével. Később kijelentette: „a test lelke [vagyis élete] a vérben van”. A Teremtő szemében a vér szent. Az élet értékes ajándékát szemlélteti, melyet minden élő lélek megkapott. Isten ezt az alapelvet többször is megismételte (3Mózes 3:17; 17:10, 11, 14; 5Mózes 12:16, 23).

Nem sokkal azután, hogy mintegy 2000 éve útjára indult a keresztényiség, a hívők azt az Istentől származó parancsot kapták, hogy ’tartózkodjanak a vértől’. A tiltás nem egészséget érintő megfontoláson, hanem a vér szentségén alapult (Cselekedetek 15:19, 20, 29). Némelyek úgy érvelnek, hogy ez az Istentől kapott korlátozás csupán a vér megevésére vonatkozik, de a „tartózkodik” szó önmagáért beszél. Ha az orvos azt mondaná, hogy tartózkodjunk az alkoholtól, biztosan nem jutna eszünkbe, hogy az ereinkbe befecskendezhetjük.

A Biblia valami mással is magyarázza, hogy miért annyira szent a vér. Jézus Krisztus kiontott vére, mely az emberiségért odaadott emberi életét jelképezi, a keresztény reménység alappillére. Lehetővé teszi a bűnök megbocsátását, és reménységet ad az örök életre. A keresztények azzal, hogy tartózkodnak a vértől, voltaképpen az abba vetett hitüket fejezik ki, hogy csakis Jézus Krisztus kiontott vére tudja őket igazán megváltani, és megmenteni az életüket (Efézus 1:7).

Jehova Tanúiról szinte mindenki tudja, hogy szigorúan betartják ezeket a bibliai parancsokat. Elutasítják a teljes vérnek, illetve a vér négy fő komponensének (vörösvértestek, plazma, fehérvérsejtek és vérlemezkék) transzfúzióját. Az ezekből nyert frakciókról, valamint az ilyen frakciókat tartalmazó termékekről  a Biblia nem ír. Ezért minden Tanú maga dönt az ilyen kérdésekben. Vajon a Tanúk Biblián alapuló álláspontja azt jelenti, hogy visszautasítják az orvosi kezelést, vagy hogy nem törődnek az egészségükkel és az életükkel? Távolról sem! (Lásd a „ Jehova Tanúi és az egészség” című részt.)

Az utóbbi években számos orvos felismerte, hogy a Tanúknak az egészségük szempontjából a javukra válik, hogy ragaszkodnak a Biblia irányadó mértékéhez. Egy idegsebész például nemrégiben nyíltan állást foglalt a vértranszfúziót helyettesítő eljárások mellett. „Ez a lehető legbiztonságosabb út, nemcsak Jehova Tanúinak, hanem mindenkinek” — mondta.

Nagy stresszt okozhatnak az egészséget érintő komoly döntések, és gyakran nehéz meghozni ilyen döntéseket. Figyeld meg dr. Dave Williams tüdőgyógyász és orvos igazgató véleményét a vértranszfúzió bevett szokásáról: „Fontos, hogy tiszteletben tartsuk az emberek kívánságait . . . , és nagyon óvatosnak kell lennünk azzal, hogy mit viszünk be a szervezetünkbe.” Szavai nagyon is sokatmondóak — ma még inkább, mint valaha.

[Kiemelt rész/kép a 11. oldalon]

Mik azok a hemoglobinalapú oxigénszállítók?

Minden egyes vörösvértesten belül megközelítőleg 300 millió hemoglobinmolekula van. A hemoglobin alkotja az érett vörösvértestnek körülbelül az egyharmadát. Mindegyik molekula a globin fehérjerészből és a hem nevű festékanyagból épül fel; ez utóbbiban van egy vasatom is. Amikor egy vörösvértest áthalad a tüdőn, az oxigénmolekulák bejutnak a belsejébe, és hozzákapcsolódnak a hemoglobinmolekulákhoz. Néhány másodperccel később a vörösvértest leadja az oxigént a test szöveteinek, így tartva életben a sejteket.

Bizonyos cégek feldolgozzák az ember vagy a szarvasmarha vörösvértestjeiből kivont hemoglobint. Megszűrik, hogy eltávolítsák a szennyeződéseket, vegyileg módosítják és tisztítják, keverik valamilyen oldattal, majd csomagolják. A végtermék — melyet a legtöbb országban egyelőre még nem engedélyeztek — egy hemoglobinalapú oxigénszállító anyag. Mivel a vér élénkvörös színét a hem okozza, egyegységnyi ebből az anyagból pontosan úgy néz ki, mint egyegységnyi vörösvértest, amelyből alapvetően készül.

A vörösvértesteket hűtve kell tárolni, és néhány hét után ki kell dobni őket, ellenben a hemoglobinalapú oxigénszállítók szobahőmérsékleten tárolhatók, és hónapok múlva is felhasználhatók. És mivel a sejtmembrán és annak páratlan antigénjei nincsenek benne, nem fenyeget az a veszély, hogy a tévesen párosított vércsoportok súlyos reakciót váltanak ki. Más vérfrakciókhoz képest azonban a hemoglobinalapú oxigénszállítók nagyobb fejtörést okoznak a lelkiismeretes keresztényeknek, akik szeretnék megtartani Isten vérre vonatkozó törvényét. Miért mondhatjuk ezt? Ameddig ezt az anyagot vérből állítják elő, két kifogás emelhető ellene. Először is, a vér egyik fő komponensének, a vörösvértesteknek a legfontosabb feladatát látja el. Másodszor, a hemoglobin, amelyből a hemoglobinalapú oxigénszállítókat kivonják, ennek a komponensnek a jelentős részét alkotja. Ezért a keresztények nagyon komoly döntés előtt állnak ennek és hasonló termékeknek a dolgában. Alaposan és imával kísérve el kell gondolkodniuk a vér szentségére vonatkozó bibliai alapelveken. Ezután mindenkinek a Bibliából kiiskolázott lelkiismeretére hallgatva kell döntenie, attól az erős vágytól vezérelve, hogy megőrizze a Jehovával ápolt jó kapcsolatát (Galácia 6:5).

[Kép]

HEMOGLOBIN-MOLEKULA

[Kiemelt rész/kép a 12. oldalon]

Vonzó lehetőség

„Egyre több kórház kínál fel egy másik lehetőséget, a »vér nélküli« sebészetet” — tudósít a The Wall Street Journal. A folyóirat kijelenti, hogy „az eredetileg Jehova Tanúi kedvéért kifejlesztett módszer általánosan elfogadottá vált, és most már számos kórház mindenkinek ajánlja vér nélküli sebészeti programját”. Kórházak a világ különböző pontjain azt tapasztalják, hogy ha olyan módszerekkel dolgoznak, melyek során kevesebb vértranszfúziót alkalmaznak, az rengeteg előnnyel jár, különösen a betegek szempontjából. Jelenleg orvosok ezrei kezelik transzfúzió nélkül a betegeiket.

[Kiemelt rész/kép a 12. oldalon]

 Jehova Tanúi és az egészség

Jehova Tanúit — akik között orvosok és nővérek is vannak — világszerte arról ismerik, hogy elutasítják a teljes vér és a fő vérkomponensek transzfúzióját. Vajon ez az egységes álláspont valamiféle emberi tantételből táplálkozik, netán abból a meggyőződésből, hogy az ember hite képes betegségeket gyógyítani? Egyáltalán nem!

A Tanúk Istentől kapott ajándékként nagy becsben tartják az életüket, éppen ezért minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy összhangban éljenek a Bibliával, mely hitük szerint „Istentől ihletett” (2Timóteusz 3:16, 17; Jelenések 4:11). A Biblia arra ösztönzi Isten imádóit, hogy kerüljék az egészségre káros és az életveszélyes szokásokat, mint amilyen a falánkság, a dohányzás, a mértéktelen ivás és a nem orvosi célból történő drogfogyasztás (Példabeszédek 23:20; 2Korintusz 7:1).

Jehova Tanúi azzal, hogy tisztán tartják a testüket és a környezetüket, valamint mozognak az egészségük érdekében, a bibliai alapelvek szellemében járnak el (Máté 7:12; 1Timóteusz 4:8). Amikor megbetegszenek, ésszerű módon orvoshoz mennek, és az igénybe vehető kezelési módok túlnyomó részét elfogadják (Filippi 4:5). Mi tagadás, megtartják azt a bibliai parancsot, hogy ’tartózkodjanak a vértől’, és ragaszkodnak a vér nélküli orvosi ellátáshoz (Cselekedetek 15:29). És ez a döntésük gyakran színvonalasabb ellátást eredményez.