A Biblia nézőpontja

Angyalokká válnak az emberek, amikor meghalnak?

ARGYRO még csak egy hétéves kislány volt, amikor meghalt. Szülei fájdalomtól sújtva nézték őt, amint ott feküdt a koporsóban, fehér ruhában. A pap vigasztalásként ezt mondta nekik: „Isten még egy angyalkát akart maga mellé, ezért vette el a kicsi Argyrót, hogy vele legyen. A lelke most a Mindenható trónja körül lebeg.”

Sokak dédelgetett hite szerint az angyalok tulajdonképpen a meghalt emberek lelkei, noha csak néhány egyház vallja hivatalosan ezt a nézetet. A média a halottakról szóló filmekben és televíziós sorozatokban népszerűsíti ezt a felfogást. Eszerint a halottak akkor érdemlik ki, hogy angyalokká váljanak, ha segítik és oltalmazzák az élőket.

Tényleg számíthat az ember arra, hogy a szerettei angyalokká válnak, amikor meghalnak? Mit tanít erről a Biblia? Hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre, először nézzük meg, mit mond a Szentírás az angyalok kilétéről és a halottak tényleges állapotáról.

Az angyalok páratlan teremtmények

Az angyalok Isten láthatatlan, hatalmas erejű szolgái, és a szellemi birodalomban élnek. Létezésük független az emberek létezésétől. Az angyalok szellemek, Isten teremtette őket. A Biblia ezt mondja: „Dicsérjék [az angyalok] Jehova nevét, mert ő parancsolt, és megteremtettek” (Zsoltárok 148:2, 5).

A Biblia feltárja, hogy sok millió hűséges égi teremtmény, köztük a szeráfok és a kerubok, engedelmesen szolgál meghatározott szerepében a rangja és a megbízatása szerint (Zsoltárok 103:20, 21; Ézsaiás 6:1–7; Dániel 7:9, 10). Vajon meg kellett halniuk ahhoz az embereknek, hogy Isten mindezeket az angyalokat életre hívja? Ami azt illeti, ez teljesen kizárt. Miért?

A Biblia elmondja, hogy az angyalok már sokkal régebben meg lettek teremtve, mint az emberek. Amikor Jehova megalkotta a bolygónkat, hogy azon majd jóval később emberek lakjanak, az angyalok — költői megfogalmazásban a hajnalcsillagok — ’együtt ujjongtak, és lelkendezve kiáltottak’ (Jób 38:4–7). Tehát már korszakokkal azelőtt léteztek, mielőtt az ember megjelent a földön.

Továbbá az angyalok és az emberek nagymértékben különböznek egymástól a személyüket és Jehova szándékában betöltött szerepüket illetően is. * Isten az embert ’kevéssel alacsonyabbá tette az angyaloknál’, így ezeket a szellemi teremtményeket helyes, ha emberfelettieknek, jóval intelligensebbeknek és hatalmasabb erejűeknek tekintjük (Héberek 2:7). Az angyalok ’megfelelő lakóhelye’ az egekben van (Júdás 6). Az emberekre vonatkozóan Isten eredeti szándéka az volt, hogy örökké a földön éljenek (1Mózes 1:28; 2:17; Zsoltárok  37:29). Ha az első emberpár engedelmeskedett volna Istennek, akkor soha nem halnak meg. Az emberek és az angyalok tehát kezdettől fogva teljesen különböző szerepnek örvendhettek Isten szándékában.

Mi történik, amikor meghalunk?

Egyéb fontos kérdéseket is meg kell vizsgálnunk: Mi történik azokkal az emberekkel, akik meghalnak? Tovább léteznek, csak más formában, talán angyalokként a szellemi birodalomban? A Biblia egyszerű és világos választ ad ezekre a kérdésekre: „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5). Ezért amikor az emberek meghalnak, megszűnnek létezni. A halottak nem tudnak semmiről, nem éreznek és nem tapasztalnak abszolút semmit sem.

És van remény a halottak számára? Igen! A Biblia rámutat, hogy a legtöbb meghalt ember számára van remény, mégpedig az, hogy fel lesz támasztva. A halottak legnagyobb többsége emberként lesz életre keltve egy paradicsomi földön (Lukács 23:43; János 5:28).

Néhány embernek pedig az a reménysége, hogy égi életre támad fel. Csak kevés a számuk, összesen 144 000. Ez a 144 000 személy azonban teljesen más, mint azok a teremtmények, akiket általánosságban angyaloknak nevezünk. A 144 000 például halhatatlan királyokként és papokként uralkodik Krisztussal. Hatalmat kaptak mint bírák (1Korintusz 6:3; Jelenések 20:6). Vajon ők azok a kisbabák, akik meghaltak? Nem, ők Krisztus követői, teljes mértékben kipróbált és sok küzdelmet átélt emberek! (Lukács 22:28, 29).

Vedd figyelembe azt is, mekkora ellentét van a halott emberek és az élő angyalok között. Míg az elhunyt emberek „semmit sem tudnak”, az angyalok teljes mértékben a tudatuknál vannak, éreznek, és képesek döntéseket hozni. Szabad akaratuk van (1Mózes 6:2, 4; Zsoltárok 146:4; 2Péter 2:4). A halottakat úgy írja le a Biblia, hogy ’tehetetlenek’, vagyis erőtlenek, az angyalokat ellenben úgy, mint akik „hatalmas erejűek” (Ézsaiás 26:14; Zsoltárok 103:20). És míg Ádám emberi leszármazottai a bűn és a tökéletlenség következtében meghalnak, az istenfélő angyalok tökéletesek, és teljes mértékben helyeselt állapotnak örvendenek Jehova előtt (Máté 18:10).

Élénk fantáziájú tévéprogramok vagy mozifilmek témája lehet ugyan az a gondolat, hogy az angyalok az elhunyt emberek lelkei, de a Szentírás nem támasztja alá ezt az elképzelést. A fentiekben tárgyalt bibliai igazságok segítenek elutasítanunk mindennemű tévhitet a meghalt szeretteink sorsával kapcsolatban. És a Biblia arról biztosít minket, hogy a hűséges angyalok — akik külön meg lettek teremtve és Isten hatalmas szolgái — felsőbbrendűek az embereknél, és mindig készen állnak Jehova akaratának a cselekvésére. Nagy örömünkre Isten akarata magában foglalja az angyalok felhasználását arra is, hogy óvják és segítsék azokat, akik őszintén tisztelik Jehovát, és szolgálni akarják őt (Zsoltárok 34:7).

[Lábjegyzet]

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

▪ Vajon meghalt szeretteid most angyalokként szolgálják Istent az égben? (Prédikátor 9:5, 10).

▪ Azért halnak meg a gyerekek, mert Isten még több angyalt akar maga mellé? (Jób 34:10).

▪ Vissza tudnak térni a halottak, hogy megvédjék az élőket? (Ézsaiás 26:14).

[Oldalidézet a 29. oldalon]

„Dicsérjék [az angyalok] Jehova nevét, mert ő parancsolt, és megteremtettek” (Zsoltárok 148:2, 5)