Egy kisfiú hite

DUSTIN is sokszor odaült, amikor az édesanyja Jehova Tanúival tanulmányozta a Bibliát. Még csak 11 éves volt, de mély gondolatai voltak, és sok elgondolkodtató kérdést tett fel. Rövidesen saját bibliatanulmányozást kért attól a volt misszionáriustól, akivel az édesanyja tanulmányozott. Amit tanult, elmondta az iskolatársainak.

Kezdett összejövetelekre járni a Királyság-terembe, és ha a hallgatóság közreműködését kérték, ő is válaszolt a kérdésekre. Amikor három kis testvérével a különélő édesapjukat látogatták meg, az édesapjuk ragaszkodott hozzá, hogy mindannyian elmenjenek a templomba. Dustin elmondta, hogy miért menne inkább a Királyság-terembe, és az édesapja engedett a kérésének.

Egy este az összejövetel után az édesanyja kereste őt, de nem találta. Az anyukája tudta nélkül odament a teokratikus szolgálati iskola felvigyázójához, és érdeklődött, hogy beiratkozhat-e. Édesanyja beleegyezett. Dustin izgatottan várta az első tanulóbeszédét. Ebben az időszakban azonban már kínzó fájdalmakat érzett a csípőjében, és több orvoshoz is elvitték kivizsgálásra. Végül elérkezett a nagy nap, hogy megtartsa tanulóbeszédét a Királyság-teremben. Ekkor már mankóval járt. Tagadhatatlanul nagy fájdalmakat élt át, mégis mankó nélkül ment fel az emelvényre.

Nem sokkal ezután Ewing-szarkómát, a csontrák egy ritka fajtáját állapították meg nála.  A következő év nagy részét a San Diegó-i gyermekkórházban töltötte. A kemoterápia, a sugárkezelés, majd végül jobb lábának és medencecsontjának amputálása sem volt képes megtörni erős hitét és Jehova iránt érzett szeretetét. Amikor túl gyenge volt az olvasáshoz, édesanyja olvasott fel neki, aki szinte minden pillanatban mellette volt.

Bár állapota rosszabbodott, soha nem panaszkodott. Tolókocsijával szorgalmasan felkereste a beteg gyerekeket, és bátorította őket is, a szüleiket is, és egy Tanú-kisfiút is. A kórház személyzete észrevette, hogy Dustin és a Tanú-kisfiú mások, mint a többi gyerek, mert ők erőt nyertek a hitükből.

Dustin meg akart keresztelkedni. Olyan gyenge volt, hogy nem tudott ülni, csak feküdt az ágyon, amikor a keresztény vének átvették vele a keresztelkedési kérdéseket. 2004. október 16-án 12 és fél évesen megkeresztelkedett egy körzetkongresszuson.

A keresztelkedési beszéd kezdete előtt Dustint végigtolták a folyosón, hogy elfoglalhassa a helyét a többi jelölt között. Amikor kérték őket, hogy álljanak fel, Dustin a legszebb öltönyébe felöltözve, a szék karfájába kapaszkodva, egy lábon felállt. Hangosan, tisztán hallhatóan válaszolt a keresztelkedési kérdésekre. Az egész családja eljött a keresztelkedésére, még édesapja és édesapja felesége is. A kórházból a személyzet tagjai közül, és a rákos gyerekek szülei közül is voltak, akik eljöttek.

A keresztelkedése utáni napon visszavitték őt a kórházba. A rák már minden csontjára átterjedt a testében. Amint egyre gyengébb lett, és érezte, hogy a halálán van, megkérdezte erről az édesanyját. „Miért kérdezed? — kérdezett vissza az édesanyja. — Félsz a haláltól?”

„Nem — válaszolta Dustin. — Csak becsukom a szemem, és amikor a feltámadáskor kinyitom, olyan érzés lesz, mintha csak egy másodperce csuktam volna be. Akkor már nem fáj majd semmim.” Majd hozzátette: „Csak a családunk miatt aggódom.”

A következő hónapban Dustin meghalt. Temetésére eljöttek orvosok, ápolónők, a kórházi alkalmazottak családtagjai, tanárok, szomszédok és természetesen Dustin családja, Tanú és nem Tanú rokonai. Dustinnak az volt a kívánsága, hogy a temetése jó tanúskodásul szolgáljon a hitéről mindazoknak, akik eljönnek. A teokratikus szolgálati iskola oktatója — akitől az egyetlen, megtartott tanulóbeszédét kapta — nagyszerű, hiterősítő előadást tartott a zsúfolásig telt teremben, ahol sokaknak már csak állóhely jutott.

Dustin kedvenc írásszövegei közül kettőt kinyomtatva láthattak a temetésén részt vevők: Máté 24:14 és 2Timóteusz 4:7. Erős hite és feddhetetlensége mindenkire, aki csak ismerte őt, buzdítólag hatott. Alig várjuk, hogy üdvözölhessük őt a feltámadáskor. (A Dustinnal tanulmányozó Tanú elmondása alapján.)

[Oldalidézet a 27. oldalon]

„A kiváló harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, a hitet megtartottam” (2Timóteusz 4:7)

[Kép a 26. oldalon]

Fent: Dustin még jó egészségben

[Kép a 26. oldalon]

Lent: 12 évesen megkeresztelkedik