Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Melyik a legértékesebb folyadék?

Melyik a legértékesebb folyadék?

Melyik a legértékesebb folyadék?

„A vér ugyanolyan nélkülözhetetlen a gyógyításban, mint az olaj a szállításban” (Arthur Caplan, a Pennsylvaniai Állami Egyetem bioetikai központjának igazgatója)

VAJON az olaj a legértékesebb folyadék? Manapság, amikor az üzemanyagárak gyakran az egekbe szöknek, sokan igennel felelnének erre a kérdésre. Pedig az az igazság, hogy mindegyikőnk egy sokkal értékesebb folyadék néhány literjét hordozza a szervezetében. Gondolj bele, hogy miközben évente több milliárd hordónyi olajat hoznak felszínre, hogy kielégítsék az emberek fűtő-, illetve üzemanyag iránti igényét, körülbelül 90 millió egységnyi vért vesznek le donoroktól, hátha tudnak segíteni vele a betegeken. * Ez az óriási szám mintegy 8 millió ember vértérfogatának felel meg.

Csakhogy a helyzet az, hogy az olajhoz hasonlóan vérből sincs elég. Az orvosok világszerte figyelmeztetnek a vérhiányra. (Lásd a „ Mindent megpróbálnak” című részt.) Mitől olyan értékes a vér?

Egyedülálló szerv

Mivel a vér hallatlanul összetett, gyakran egy szervhez hasonlítják. „A vér a sok szervünk egyike, mely hihetetlenül csodálatos és egyedülálló” — mondta dr. Bruce Lenes az Ébredjetek!-nek. De még mennyire hogy egyedülálló! Egy tankönyv szerint a vér „az egyetlen olyan szerv, amely folyékony”. Ugyanez a könyv élő szállítórendszernek nevezi a vért. Mit jelent ez?

„A keringési rendszer olyan, mint Velence csatornái — fogalmaz N. Leigh Anderson tudós. — Mindenféle hasznos dolgot szállít, de rengeteg hulladékot is.” Miközben a vér végigfolyik 100 000 kilométer hosszú keringési rendszerünkön, szinte minden egyes szövetünkkel kapcsolatba kerül, olyan létfontosságú szerveinkkel is, mint a szív, a vese, a máj és a tüdő, melyek felhasználják a vért, és egyben rá is vannak utalva.

A vér tömérdek „hasznos dolgot” visz el a testünk sejtjeihez, köztük oxigént, tápanyagokat és a védelmet nyújtó sejteket, molekulákat is, ugyanakkor elszállítja a „hulladékot”, például a mérgező szén-dioxidot, a sérült vagy elhalt sejtek tartalmát, és a többi salakanyagot is. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen szerepe van a vérnek a hulladék eltávolításában, nem nehéz megérteni, miért veszélyes kapcsolatba kerülni vele, miután elhagyja a szervezetet. Senki nem vállalhat garanciát arra, hogy a vérben levő összes „hulladékot” felismerik és eltávolítják, mielőtt a vért beadják valaki másnak.

Nem is kérdés, hogy a vér olyan feladatokat lát el, amelyek alapfeltételei az életnek. Ezért vált bevett szokássá, hogy az orvosok vért adnak azoknak a betegeknek, akik vért veszítettek. Számos orvos úgy véli, hogy azért olyan értékes a vér, mert felhasználható a gyógyításban. Ámde sok minden változott az utóbbi időben az orvostudományban. Bizonyos értelemben csendes forradalom ment végbe. Sok orvos — köztük sebészek — már nem olyan szívesen alkalmaz vértranszfúziót, mint korábban. Vajon miért?

[Lábjegyzet]

^ 3. bek. Egyegységnyi vér 450 millilitert tesz ki.

[Kiemelt rész/kép a 4. oldalon]

 Mindent megpróbálnak

Az egészségügyi szakemberek becslése szerint évente 200 millióval több egységnyi vérre lenne szükség világviszonylatban. A fejlődő országokban él a föld népességének 82 százaléka, viszont a levett vérnek kevesebb mint a 40 százaléka származik innen. Számos kórházuk kénytelen meglenni vér nélkül. A kenyai The Nation című napilap arról számol be, hogy a vértranszfúziót igénylő kezeléseknek csaknem a felét napi rendszerességgel lemondják vagy elhalasztják vérhiány miatt.

A vérhiány a gazdag országokban sem ritka. Mivel az emberek egyre nagyobb kort érnek meg, és fejlődik az orvostudomány, növekszik a műtétek száma. Ráadásul mostanában egyre több donort utasítanak vissza az egészségtelen életmódja miatt, vagy mert az utazásai során betegségeket vagy élősködőket szedhetett össze.

A vérellátásért felelős szervezeteken mintha úrrá lenne a kétségbeesés. Néha a fiatalokat veszik célba mint biztonságos vérforrást, mivel ők általában kevésbé egészségtelen életvitelt folytatnak. Zimbabwéban például a vér 70 százaléka iskoláskorú gyermekektől származik. A véradó központok tovább tartanak nyitva, és egyes országokban azt is engedélyezik nekik, hogy valamiféle ellenszolgáltatással szerezzenek és tartsanak meg donorokat. A Cseh Köztársaságban egy kampány keretében az önkéntesek néhány liter sörrel olthatták szomjukat, ha cserébe adtak a vérükből. A közelmúltban India egyik vidékén a hatóság emberei mindenkihez bekopogtattak, hátha találnak segítőkész donorokat, s így sikerül feltölteniük a kimerült vérkészleteket.