Olvasóink írják
Olvasóink írják
Az ital rabságában — Veled is megtörténhet? (2005. október 8.) Sok olvasó írta már, hogy „a cikk pont jókor jött”. Sose gondoltam volna, hogy egyszer én is ezt fogom mondani, és mégis pontosan ez történt, amikor elolvastam ezt a cikksorozatot. Egy ideje már kellemetlenül éreztem magam a napi alkoholfogyasztásom miatt, bár még nem vezetett részegséghez. És akkor jött ez a cikksorozat. Miután a veszélyeiről olvastam, úgy éreztem, ideje letépni magamról az alkohol bilincseit.
K. W., Németország
Ebben a sorozatban szó volt Hilario tapasztalatáról, aki 30 éven át ivott, és aki sokszor visszaesett. Elmondta, hogy a gyülekezet tagjai mindig mellette voltak, hogy buzdítsák őt. De nem kellett volna megfeddni, sőt kiközösíteni őt a keresztény gyülekezetből?
R. L., Egyesült Államok
Az „Ébredjetek!” válasza: Hilario tapasztalatának rövid részletéből nem derül ki, hogy az alkohol elleni 30 éves küzdelme során tulajdonképpen mikor lett megkeresztelt Tanú. Az sem ismert, hogy megfeddték-e őt valamikor a gyülekezet vénei. Az viszont olvasható a cikkben, hogy Hilario „a kellő időben bibliai tanácsot” kapott, ami esetenként bírói ügy keretében is történhet. Az alkoholizmus elleni harc folyamán olykor visszaesések történnek, mint Hilario esetében is. Ha ez megkeresztelt Tanút érint, az ilyen ügyek rendezését kérjük, lásd „Az Őrtorony” 1983. május 1. szám 8—11. oldalán (angolban).
Fiatalok kérdezik: Miért a rossz társaság vonz? (2005. július 22.) Annak megértésében segített ez a cikk, hogy nem lehetnek kétértelmű céljaim. Rátette az i-re a pontot abban az elhatározásomban, hogy szakítsak a rossz társasággal. Azóta szoros barátságokat kötöttem sokakkal a gyülekezetben, fiatalokkal és idősekkel is. Most érzem, hogy azok szeretnek, akik Jehovát szeretik, és akik arra ösztönöznek, hogy továbbra is az élethez vezető úton járjak.
M. D., Mexikó
A célom lebegett a szemem előtt (2005. június 22.) Amikor Martha tapasztalatát olvastam, könnyek szöktek a szemembe. Én is epilepsziában szenvedek. Tíz éve teljes idejű evangéliumhirdető vagyok, és időnként nehéz, különösen akkor, ha rohamom van. Martha története megerősített az elhatározásomban, hogy ne adjam fel, és nagyon nagy vigaszt nyújtott.
J. S., Lengyelország
Ugyanazzal a betegséggel küszködök, mint Martha. Miután elolvastam a történetét, kezdtem én is jobban vigyázni az étrendemre. Több mint tíz éven át hagytam, hogy az epilepszia visszatartson Jehova teljes idejű szolgálatától. De most már majdnem három éve, hogy eldöntöttem, teljes idejű evangéliumhirdető leszek, és nem bántam meg. Jehova áldjon meg benneteket, hogy ilyen buzdító tapasztalatokat jelentettek meg!
B. C. C., Brazília
Ebben a cikkben az buzdított a leginkább, hogy Martha nem adta fel. Vigasztalást nyújtott nekem, hogy bár meg kellett szakítania a szolgálatát, kiegyensúlyozott maradt, és bízott abban, hogy Jehova örömet talál a teljes lelkű szolgálatunkban.
H. Sz., Japán
Én is hasonló helyzettel állok szemben, mint Martha, és fel kell ismernem a korlátaimat. Marthához hasonlóan én is teljes idejű evangéliumhirdetőként tudok szolgálni, ezért számomra nagyon buzdító volt a története.
F. G., Svájc