A Biblia nézőpontja

Ellentmond a tudomány a teremtési beszámolónak?

SOKAN azt állítják, hogy a tudomány nem igazolja a Biblia teremtési beszámolóját. A valódi ellentmondás azonban nem a tudomány és a Biblia, hanem a tudomány és az úgynevezett keresztény fundamentalisták véleménye között keresendő. Ezen csoportok némelyike tévesen azt hangoztatja, hogy a Biblia szerint az egész fizikai teremtésmű hat 24 órás nap alatt jött létre, mintegy 10 000 évvel ezelőtt.

A Biblia ellenben nem támasztja alá ezt a következtetést. Ha alátámasztaná, akkor az elmúlt száz év sok tudományos felfedezése valóban rontaná a Biblia hitelét. A Biblia tüzetes átvizsgálásából kiderül, hogy nincs ellentmondásban a jól megalapozott tudományos tényekkel. Ezért Jehova Tanúi nem értenek egyet a „keresztény” fundamentalistákkal, és sok kreacionistával sem. Cikkünk az alábbiakban feltárja, hogy mit is tanít erről igazából a Biblia.

 Mikor volt ’a kezdet’?

A teremtési beszámoló ezzel az egyszerű, de jelentőségteljes kijelentéssel indul: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1). A bibliatudósok megegyeznek abban, hogy az a cselekmény, amit ez a vers ír le, az nem azonos a 3. verstől említett teremtési napok eseményeivel. És ez nagy horderejű kérdés, tudniillik a Biblia azzal a kijelentéssel kezdődik, hogy a világegyetem, beleértve a mi Föld bolygónkat is, már egy meghatározatlan idővel azelőtt létezett, hogy a teremtési napok elkezdődtek volna.

A geológusok úgy becsülik, hogy a föld megközelítőleg 4 milliárd éves, a csillagászok pedig úgy kalkulálnak, hogy a világegyetem akár 15 milliárd éves is lehet. Vajon ezek a megállapítások — vagy azok a lehetséges kiigazítások, melyeket a jövőben ezzel kapcsolatban tesznek — ellentmondanak az 1Mózes 1:1-nek? Nem. A Biblia nem határozza meg pontosan ’az ég és a föld’ tényleges korát. A tudomány nem cáfolja meg ezt a bibliai szövegrészt.

Milyen hosszúak voltak a teremtési napok?

Mit mondhatunk a teremtési napok hosszúságáról? Betű szerint 24 órásak voltak? Némelyek úgy érvelnek, hogy mivel Mózes — a teremtési beszámoló írója — a későbbiekben úgy utal vissza a hat teremtési napot követő napra, mint ami a heti sabbat mintája, ezért minden teremtési napnak egy betű szerinti 24 órás napnak kell lennie (2Mózes 20:11). De vajon a teremtési beszámoló szóhasználata ezt a következtetést támasztja alá?

Nem, mert a „napnak” fordított héber szó nemcsak egy 24 órás időszakot, hanem különféle hosszúságú időt jelenthet. Például amikor Mózes Isten teremtési munkáit összegzi, a hat teremtési napról együttesen úgy beszél, mint egyetlen napról (1Mózes 2:4). A Szentírás tehát egyáltalán nem ad alapot arra, hogy valaki önkényesen 24 óra hosszúságúnak jelentse ki a teremtési napokat.

Milyen hosszúak voltak tehát a teremtési napok? A Mózes első könyvében az első és a második fejezet szóhasználata azt mutatja, hogy meglehetősen hosszú időszakokról van szó.

Fokozatos teremtés

Mózes héberül írta a beszámolóját, és egy olyan személy nézőpontjából, aki a föld felszínén áll. Ez a két tény, valamint annak ismerete, hogy a világegyetem már a teremtési korszakok — azaz „napok” — kezdete előtt létezett, segít lezárni a teremtési beszámolót körüllengő viták nagy részét. Hogyan?

A teremtési beszámoló tüzetes megvizsgálása feltárja, hogy az események, melyek elkezdődtek az egyik „napon”, a rá következő első vagy akár több napon át is folytatódtak. Például mielőtt az első teremtési „nap” elkezdődött, az akkor már létező napból jövő világosság valamilyen oknál fogva — feltehetőleg a vastag felhők miatt — nem ért el a föld felszínére (Jób 38:9). Az első „napon” ez az akadály kezdett eloszlani, így szórt fény szűrődhetett a légkörbe. *

A második „napon” nyilvánvalóan tovább folytatódott a légkör kitisztulása, s ezzel létrejött  a fent lévő vastag felhők és a lent lévő óceán közötti tér. A negyedik „napon” lassanként olyan mértékben kitisztult a légkör, hogy láthatóvá vált „az égbolton” a nap és a hold (1Mózes 1:14–16). Más szavakkal, az ember szempontjából, a földről nézve, kezdett észlelhetővé válni a nap és a hold. Ezek az események fokozatosan mentek végbe.

A teremtési beszámoló azt is elmondja, hogy amint tovább tisztult a légkör, az ötödik „napon” repdeső teremtmények kezdtek megjelenni — köztük rovarok és hártyásszárnyúak. A Biblia azonban arra mutat, hogy a hatodik „napon” Isten még mindig ’formált a földből minden mezei vadat és az egek minden repdeső teremtményét’ (1Mózes 2:19).

A Biblia nyelvezete tehát nyilvánvalóan helyt ad annak a lehetőségnek, hogy a „napok” — vagy teremtési időszakok — nagyobb eseményei nem azonnal, hanem fokozatosan játszódtak le. Némely esemény a következő teremtési „napokon” is folytatódhatott.

A maga neme szerint

Vajon a növényeknek és az állatoknak ez a fokozatos megjelenése azt jelenti, hogy Isten az evolúciót használta fel, hogy létrehozhassa az élőlények rendkívüli sokféleségét? Nem. A beszámoló egyértelműen kijelenti, hogy Isten a növény- és állatvilág minden alapvető ’nemét’ megteremtette (1Mózes 1:11, 12, 20–25). Ezek az eredeti ’nemek’ vajon úgy lettek beprogramozva, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a változó környezeti feltételekhez? Mi határozza meg egy bizonyos ’nem’ határát? A Biblia erről nem beszél. Azt viszont igenis kijelenti, hogy az élő teremtmények ’a maguk neme szerint kezdtek nyüzsögni’ (1Mózes 1:21). E kijelentés szerint van határa annak, hogy mekkora változatosság léphet fel egy ’nemen’ belül. Az ősmaradványok és a modern kori kutatások egyaránt azt az elméletet támasztják alá, hogy a növények és az állatok legalapvetőbb kategóriái még mérhetetlenül hosszú idő alatt is vajmi keveset változtak.

Némely fundamentalista állításával ellentétben a teremtési beszámoló nem tanítja azt, hogy a világegyetem — beleértve a földet és rajta minden élőlényt — rövid időszak alatt lett megteremtve, és viszonylag nem is túlságosan régen. Amit viszont a világegyetem megteremtéséről és a földi élet megjelenéséről ír a Biblia, az sok újabb tudományos felfedezéssel megegyezik.

Számos tudós a filozófiai nézetei miatt veti el a Bibliának azt a megállapítását, hogy Isten teremtett meg minden dolgot. Érdekes azonban, hogy a Bibliában, az ókori teremtési beszámolóban Mózes azt írta a világegyetemről, hogy volt kezdete, és hogy az élet szakaszosan, fokozatosan jelent meg korszakokon keresztül. Honnan tudott hozzájutni Mózes a tudomány szempontjából ilyen pontos információhoz mintegy 3500 évvel ezelőtt? Erre csak egy ésszerű magyarázat létezik. Az a Személy, akinek van hatalma és bölcsessége az egek és a föld megteremtéséhez, kétségtelenül el tudta látni Mózest ilyen magas fokú ismerettel. Ez sokat nyom a latban a Bibliának arra az állítására vonatkozóan, hogy „Istentől ihletett” (2Timóteusz 3:16).

[Lábjegyzet]

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

▪ Milyen régen teremtette Isten a világegyetemet? (1Mózes 1:1)

▪ Vajon hat 24 órás nap alatt lett megteremtve a föld? (1Mózes 2:4)

▪ Hogyan lehettek tudományos szempontból pontosak Mózes írásai a föld keletkezéséről? (2Timóteusz 3:16)

[Oldalidézet a 19. oldalon]

A teremtési beszámoló nem tanítja, hogy a világegyetem rövid időszak alatt lett megteremtve, viszonylag nem is túlságosan régen

[Oldalidézet a 20. oldalon]

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (1Mózes 1:1)

[Kép forrásának jelzése a 18. oldalon]

Világegyetem: IAC/RGO/David Malin Images

[Kép forrásának jelzése a 20. oldalon]

NASA photo