Figyeljük a világot

▪ „A tenger mélye messzemenően bolygónk leglakottabb, és egyben egyik legvadabb élőhelye . . . De akármerre nézünk, mindenütt életet találunk, olykor rendkívüli gazdagságban” (NEW SCIENTIST, NAGY-BRITANNIA).

▪ Nemrégiben egy harrisburgi (Pennsylvania) szövetségi bíróság bírája egy próbaperben úgy döntött, hogy „állami iskolában természettudomány-órán alkotmányellenes [az értelmes tervezést] az evolúció alternatívájaként tanítani” (NEW YORK TIMES, USA).

▪ Egy 2005-ös közvélemény-kutatás szerint „az amerikaiak 51 százaléka elveti az evolúció elméletét” (NEW YORK TIMES, USA).

▪ A 175 éves, 150 kilogrammos galápagosi óriásteknős, Harriet — egy brisbane-i állatkert lakója — „az eddigi ismereteink szerint a ma élő legidősebb állat” (AUSTRALIAN BROADCASTING CORPORATION).

▪ Svájci kutatók rájöttek, hogyan védekeznek egyes kukoricafajok az amerikai kukoricabogár ellen. Szaganyagokat bocsátanak ki magukból a földbe, ami odavonzza a parányi fonalférgeket, amelyek megölik a kukoricabogár lárváit — (DIE WELT, NÉMETORSZÁG).

Lencsevégre kaptak egy óriás tintahalat

A Bonin-szigetek közelében, Japántól délre a tudósok első ízben fényképezhettek le egy élő óriás tintahalat természetes élőhelyén. Kis tintahalakat és péppé zúzott rákokat tettek a horogra csalétekként, és kamerákat függesztettek a csalik fölé. A körülbelül 900 méteres mélységben előtűnő óriás tintahal a becslések szerint mintegy 8 méter hosszú lehetett.

„A dinoszauruszok füvet ettek”

„Nagy meglepetésként érte a tudósokat” a felfedezés, hogy „a dinoszauruszok füvet ettek” — jelenti az Associated Press egyik beszámolója. A felfedezés akkor látott napvilágot, amikor elemezték az Indiában feltárt, fosszilizálódott szauropódaürüléket. És mi okozta a meglepetést? Eddig azt hitték, hogy „a fűfélék csak sokkal a dinoszauruszok kihalása után jelentek meg a földön” — fejtegeti a beszámoló. Ezenkívül azt is hitték, hogy a szauropódáknak „nem volt olyan speciális fogazatuk, mellyel szétrághatták volna az érdes fűszálakat”. Caroline Strömberg ősnövénytan-kutató, a kutatást végző csoport vezetője ezt mondja: „A legtöbben soha nem gondoltuk volna, hogy füvet ettek.”

Hogyan repülnek a méhek?

Egy tréfás mondás szerint a mérnökök bebizonyították, hogy a méhek nem tudnak repülni. Úgy tűnt, hogy ilyen „súlyos” rovarok apró szárnycsapásaikkal képtelenek elegendő felhajtóerőt létrehozni. A rovarok titkának megfejtése érdekében a mérnökök „levegőben köröző méheket filmeztek másodpercenkénti 6000-res képfrekvenciával” — írja a New Scientist. A méhek technikáját „szokatlannak” minősítették. „Szárnyuk 90 fokos ívben hátracsapódik, majd visszafelé szárnylapjuk is fordul — s mindezt 230-szor teszi meg másodpercenként . . . Olyan, mint egy propeller, melynek a lapátjai is forognak” — magyarázza a kutatócsoport egyik tagja. Felfedezésük a mérnökök segítségére lehet, hogy újratervezzék a propellereket, és még jobban irányítható légi járműveket építhessenek.

Éneklő egerek

„Az egerek tudnak énekelni, és . . . leendő párjukhoz szóló daluk csaknem olyan bonyolult, mint a madarak éneke” — jelenti a New Scientist. Az egerek ultrahang-frekvencián énekelnek, vagyis olyan hangmagasságban, melyet az emberi fül nem hall — valószínűleg ez az oka, hogy eddig még nem fedezték fel. Saint Louis-i (Missouri, USA) kutatók kiderítették, hogy a hím egerek éneke „zenei frázisokba és motívumokba volt rendezve, amivel kiérdemelte a »dal« meghatározást”. E teljesítményükkel az egerek igen exkluzív klubtagságot nyertek, hiszen az emlősök közül a bálnák, a delfinek, néhány denevér és természetesen az emberek azok, akikről eddig köztudott volt, hogy énekelnek.