Interjú egy biokémikussal

MICHAEL J. BEHE, aki jelenleg a pennsylvaniai (USA) Lehigh Egyetemen biokémia-professzor, 1996-ban kiadta a Darwin fekete doboza — Az evolúcióelmélet biokémiai kihívása című könyvét. Az Ébredjetek! 1997. május 8-i száma utalt Behe könyvére a „Hogyan jöttünk létre? Véletlenül vagy megformálás által?” című cikksorozatában. Az evolucionista tudósok azóta, hogy a Darwin fekete doboza egy évtizede megjelent, erejüket megfeszítve próbálják megcáfolni a professzor érveit. A kritikusok azzal vádolják, hogy engedi, hogy vallásos meggyőződése — római katolikus — elhomályosítsa ítélőképességét a tudományban. Mások azt állítják, hogy az okfejtése nem tudományos. Az Ébredjetek! interjút készített a professzorral, hogy megtudja, miért kavartak ekkora port az elgondolásai.

ÉBREDJETEK!: MIÉRT GONDOLJA ÚGY, HOGY AZ ÉLŐVILÁGBAN TALÁLNI BIZONYÍTÉKOT AZ ÉRTELMES TERVEZÉSRE?

BEHE PROFESSZOR: Ha bármilyen, bonyolult működésű szerkezetet látunk, arra következtetünk, hogy tervezve lett. Ott vannak például az egészen hétköznapi gépek — a fűnyíró, az autó vagy az egyszerűbb szerkezetek. Én az egérfogót szeretem használni példaként. Az ember mindjárt tervezésre gondol, mert különböző alkatrészeket lát, melyek úgy vannak összeállítva, hogy megfogják az egeret.

A tudomány mára akkorát fejlődött, hogy az élet már elemi szinten is leplezetlenné vált előtte. És nagy meglepetésünkre az élet molekuláris szintjén a tudósok működőképes, bonyolult szerkezetekre bukkantak. Például az élő sejtben kis molekuláris „teherautók” jönnek-mennek rakományukkal a sejt egyik végéből a másikba. Parányi molekuláris „jelzőtáblák” mutatják a „teherautóknak”, hogy jobbra vagy balra kanyarodjanak. Néhány sejtnek molekuláris „farmotorja” is van, amellyel folyadékokban mozog. Amikor ilyen nyilvánvaló komplexitás figyelhető meg egy működőképes szerkezetben, az emberek bármely más összefüggésben arra a következtetésre jutnának, hogy a szerkezet tervezés eredménye. Nincs más magyarázatunk erre a komplexitásra, még akkor sem, ha a darwini evolúció mást mond. Mivel az az egyöntetű tapasztalat, hogy az ilyen komplex szerkezetek tervezettségről árulkodnak, indokolt arra gondolni, hogy ezek a molekuláris rendszerek is értelmes tervezés eredményei.

ÉBREDJETEK!: VÉLEMÉNYE SZERINT MIÉRT NEM ÉRT EGYET ÖNNEL A LEGTÖBB KOLLÉGÁJA AZ ÉRTELMES TERVEZÉS KÉRDÉSÉBEN?

BEHE PROFESSZOR: Sok tudós azért nem ért egyet a megállapításaimmal, mert felismerik, hogy az értelmes tervezés túlmutat a tudományon — hogy határozottan valami olyanról van szó, ami felette áll a természetnek.  Ez a következtetés sok embert feszélyez. De nekem mindig azt tanították, hogy a tudománynak követnie kell a bizonyítékokat, bárhová vezessenek is. Az a véleményem, hogy aki meghátrál attól, amit ilyen erőteljesen sugallnak a bizonyítékok, csak mert úgy gondolja, hogy a végeredménynek nemkívánatos filozófiai jelentősége van, azt cserbenhagyta a bátorsága.

ÉBREDJETEK!: HOGYAN VÁLASZOL A KRITIKUSOKNAK, AKIK AZT ÁLLÍTJÁK, HOGY AZ ÉRTELMES TERVEZÉS ELISMERÉSE A TUDATLANSÁGOT SZOLGÁLJA?

BEHE PROFESSZOR: A tervezettség elfogadása nem tudatlanságot tükröz. Nem annak tulajdonítható, amit nem ismerünk, hanem annak, amit már nagyon is megismertünk. Amikor Darwin 150 évvel ezelőtt kiadta A fajok eredete című könyvét, az élővilág egyszerűnek tűnt. A tudósok azt hitték, hogy a sejt olyan egyszerű, hogy akár csak úgy spontán is felbugyoghatott a tenger iszapjából. De azóta a tudomány felfedezte, hogy a sejtek roppant összetettek, sokkal összetettebbek, mint a XXI. századi világunk gépezetei. Ez a működőképes komplexitás céltudatos tervezésről tanúskodik.

ÉBREDJETEK!: ELŐÁLLT A TUDOMÁNY BÁRMILYEN BIZONYÍTÉKKAL IS ARRA, HOGY TERMÉSZETES KIVÁLASZTÓDÁS ÚTJÁN AZ EVOLÚCIÓ LÉTREHOZHATTA AZOKAT A BONYOLULT MOLEKULÁRIS GÉPEZETEKET, AMELYEKRŐL ÖN BESZÉL?

BEHE PROFESSZOR: Ha tudományos kiadványokat olvas, látni fogja, hogy soha senkinek nem sikerült komolyabb próbálkozást tennie arra, hogy akár egy kísérlettel, akár egy részletes tudományos modellel magyarázatot adjon arra, hogyan jöttek létre ezek a molekuláris gépezetek a darwini folyamatok eredményeként. Pedig azóta, hogy tíz évvel ezelőtt megjelent a könyvem, sok tudományos szervezet — köztük az Amerikai Tudományos Akadémia és az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért is — sürgős felszólítást intézett a tagjaihoz, hogy tegyenek meg mindent, hogy elhárítsák azt a nézetet, mely szerint az élővilág értelmes tervezésről tanúskodik.

ÉBREDJETEK!: HOGYAN VÁLASZOL AZOKNAK, AKIK OLYAN NÖVÉNYEKRE VAGY ÁLLATOKRA HIVATKOZNAK, MELYEKNEK EGY-EGY SAJÁTOSSÁGA VÉLEMÉNYÜK SZERINT ROSSZ TERVEZÉSRŐL ÁRULKODIK?

BEHE PROFESSZOR: Csak mert nem tudjuk, mi a szerepe valaminek egy élő szervezetben, az még nem jelenti azt, hogy nem tölt be fontos szerepet. Korábban például úgy gondolták, hogy az úgynevezett csökevényes szervek az emberi test és más élő szervezetek hibás tervezéséről árulkodnak. A vakbelet és a mandulákat is csökevényes szervnek tartották korábban, és rutinszerűen eltávolították őket. De később kiderült, hogy ezek a szervek részt vesznek az immunrendszer munkájában, és többé nem tekintették őket csökevényesnek.

Egy másik fontos dolog, amiről nem szabad megfeledkezni: a biológiában egyes események úgy tűnik, csakugyan véletlenszerűen mennek végbe. De az, hogy a kocsim be van horpadva vagy lapos a gumija, nem jelenti azt, hogy akár a kocsinak, akár az autóguminak nem volt tervezője. Ugyanígy az a tény, hogy néhány dolog véletlenszerűen történik a biológiában, nem jelenti azt, hogy az élet rendkívül magas szintű, bonyolult molekuláris gépezete véletlenül jött létre. Ez az érvelés egyszerűen nem logikus.

[Oldalidézet a 12. oldalon]

„Az a véleményem, hogy aki meghátrál attól, amit ilyen erőteljesen sugallnak a bizonyítékok, csak mert úgy gondolja, hogy a végeredménynek nemkívánatos filozófiai jelentősége van, azt cserbenhagyta a bátorsága”