Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért hisszük, hogy létezik egy Teremtő?

Miért hisszük, hogy létezik egy Teremtő?

Miért hisszük, hogy létezik egy Teremtő?

A tudomány különféle területein sok szakember felismeri, hogy a természet értelmes tervezésre vall. Számukra ésszerűtlen abban hinni, hogy a földi élet bonyolult összetettsége véletlen folytán jött létre. Emiatt számos tudós és kutató hisz abban, hogy van Teremtő.

Közülük néhányan Jehova Tanúi lettek. Meg vannak győződve arról, hogy a Biblia Istene a fizikai világegyetem Tervezője és Építője. Miért jutottak erre a következtetésre? Az Ébredjetek! megkérdezte néhányukat efelől. Biztosan érdekesnek fogod találni a véleményüket. *

Az élet felfoghatatlan összetettsége

WOLF-EKKEHARD LÖNNIG

ÉLETRAJZI RÉSZLETEK: 28 éve genetikai mutációval kapcsolatos tudományos munkát végzek növényeken, az utóbbi 21 évben a kölni Max Planck Növénynemesítés-kutató Intézet alkalmazásában. Csaknem három évtizede vénként szolgálok Jehova Tanúi egyik gyülekezetében.

Empirikus genetikai kutatásaim és biológiai témájú tanulmányaim során — például a fiziológia és a morfológia területén — szembekerülök az élet hihetetlenül bonyolult és sokszor felfoghatatlan összetettségével. Ezek a tanulmányaim megerősítik azt a meggyőződésemet, hogy az életnek — még a legalapvetőbb szinten is — intelligens forrásból kell származnia.

A tudóstársadalom nagyon is tudatában van annak, hogy mennyire összetett az élet. De ezekről a bámulatos tényekről általában erősen evolucionista szövegkörnyezetben beszélnek. Véleményem szerint azonban a Biblia teremtési beszámolója elleni érvek megdőlnek, ha tüzetes, tudományos vizsgálatnak vetjük alá őket, és én ezt megtettem az évtizedek során. Az élőlények alapos tanulmányozása után, és miután megfigyeltem, hogy a világegyetemet irányító törvények mennyire tökéletesen szabályozottak ahhoz, hogy a földünkön létezhessen az élet, belső kényszert érzek arra, hogy higgyek abban, hogy van Teremtő.

„Mindennek, amit megfigyelek, kiváltó oka van”

BYRON LEON MEADOWS

ÉLETRAJZI RÉSZLETEK: Az Egyesült Államokban élek, a Nemzeti Repülési és Űrkutatási Hatóságnál dolgozom, a lézerfizika a szakterületem. Jelenleg a globális éghajlat, az időjárás és a bolygónkon tapasztalható egyéb jelenségek megfigyelését továbbfejlesztő technológiai programban veszek részt. Jehova Tanúi Kilmarnock (Virginia) környéki gyülekezetének az egyik vénje vagyok.

Kutatásaim során sokat foglalkozom a fizika törvényeivel és elveivel. Annak megértésén fáradozom, hogy bizonyos dolgok hogyan és miért történnek. Szakterületemen világos bizonyítékát látom annak, hogy mindennek, amit megfigyelek, kiváltó oka van. Hiszek abban, hogy tudományos szempontból ésszerű elfogadni Istent mint a természetben fellelhető minden dolog eredeti kiváltó okát. A természet törvényei nekem túlságosan állandóak ahhoz, hogy ne higgyem el, egy Szervező, egy Teremtő hozta létre őket.

Miért hisz oly sok tudós az evolúcióban, ha ez a következtetés ennyire nyilvánvaló? Előfordulhat, hogy az evolucionisták már eleve feltételeznek egy végeredményt, és annak fényében vizsgálják a bizonyítékaikat? Tudósok körében ez nem szokatlan dolog. A tudományos megfigyelés azonban — bármennyire meggyőző is — nem feltételez már eleve egy végeredményt. Például egy lézerfizikát kutató személy esetleg ragaszkodhat ahhoz, hogy a hanghullámhoz hasonlóan a fény is hullám, hiszen a fény sokszor viselkedik hullámként. Végkövetkeztetése azonban hiányos lenne, mivel a bizonyítékok szerint a fény úgy is viselkedik, mint foton, a részecskék egyik csoportja. Ehhez hasonlóan, akik ragaszkodnak ahhoz, hogy az evolúció tény, a következtetéseiket a bizonyítékoknak csak egy részére alapozzák, és hagyják, hogy a saját feltételezéseik befolyásolják őket a bizonyítékok megítélésében.

Csodálkozom azon, hogy bárki is tényként tudja elfogadni az evolúció elméletét, amikor maguk az evolucionista „szakértők” is azon vitáznak, hogy a feltevéseik szerint hogyan is történt az evolúció. Például el tudnád fogadni bizonyított tényként a számtant, ha egyes szakértők azt mondanák, hogy kettő meg kettő az négy, míg más szakértők azt mondanák, hogy szerintük összesen három, vagy az is lehet, hogy hat? Ha a tudománynak az a szerepe, hogy csak a bizonyított, kipróbált és reprodukálható dolgokat fogadja el, akkor az az elmélet, mely szerint minden élet egy közös ősből fejlődött ki, nem tudományos tény.

„Valami nem származhat a semmiből”

KENNETH LLOYD TANAKA

ÉLETRAJZI RÉSZLETEK: Geológus vagyok, jelenleg az Egyesült Államok Geológiai Szolgálatának az alkalmazottja Flagstaffban (Arizona). Mintegy három évtizede veszek részt tudományos kutatásokban a geológia különböző területein, többek között a planetográfiában. Számtalan Marsról készített kutatási cikkem és geológiai térképem jelent meg elismert tudományos folyóiratokban. Jehova Tanújaként körülbelül 70 órát töltök minden hónapban azzal, hogy az embereket a Biblia olvasására ösztönözzem.

Azt tanították, hogy higgyek az evolúcióban, de én képtelen voltam elfogadni, hogy a világegyetem megformálásához szükséges mérhetetlen energia egy hatalmas erejű Teremtő nélkül létrejöhet. Valami nem származhat a semmiből. Magában a Bibliában is erőteljes érvelést találok a Teremtő létezése mellett. Ez a könyv sok tudományos tényre hoz fel példát az én szakterületemről, többek között, hogy a föld gömb alakú, és „a semmire [van] függesztve” (Jób 26:7; Ézsaiás 40:22). Ezek a valóságos tények már jóval azelőtt le lettek írva a Bibliában, hogy az emberek kutatásai igazolni tudták volna.

Gondolj arra, ahogyan meg vagyunk alkotva. Érzékeljük a külvilágot, van öntudatunk, intelligens gondolkodásra vagyunk képesek, van kommunikációs készségünk és vannak érzéseink. És ami a legkülönlegesebb, képesek vagyunk érezni, értékelni és kifejezni a szeretetet. Az evolúció nem tud magyarázatot adni arra, hogyan jöttek létre ezek a csodálatos emberi tulajdonságok.

Kérdezd meg magadtól, hogy mennyire megbízhatóak és hitelt érdemlőek azok az információforrások, amelyek az evolúciót támogatják. A geológiai bizonyítékok hiányosak, bonyolultak és zavarosak. Az evolucionisták nem tudták laboratóriumi körülmények között, tudományos módszerek felhasználásával bemutatni a feltételezéseik szerint lezajlott evolúciós folyamatokat. És noha a tudósok általában jó kutatási módszereket használnak az adatgyűjtéshez, amikor beszámolnak az eredményeikről, gyakran a saját önző indítékaik befolyásolják őket. A tudósok körében nem ritka, hogy ha az adatok nem meggyőzőek, vagy egymásnak ellentmondóak, akkor a saját elgondolásukat helyezik előtérbe. Ilyenkor fontos szerepet kap a karrierjük és az önérzetük.

Tudósként is, és a Biblia tanulmányozójaként is a teljes igazság után kutatok — amely minden ismert ténnyel és megfigyeléssel megegyezik —, hogy a lehető legpontosabb megértésre juthassak. Hinni a Teremtőben, számomra a legésszerűbb dolog.

„A sejt teljesen nyilvánvaló tervezettsége”

PAULA KINCHELOE

ÉLETRAJZI RÉSZLETEK: A sejt- és molekuláris biológia, valamint a mikrobiológia területén többéves kutatói tapasztalattal rendelkezem, jelenleg az Atlantai Emory Egyetem (Georgia, USA) alkalmazásában állok. Emellett önkéntes bibliaoktatóként dolgozom az orosz nyelvű közösségben.

Biológiai tanulmányaim részeként négy évet kizárólag a sejt és a sejt összetevőinek a kutatásával töltöttem. Minél többet tudtam meg a DNS-ről, az RNS-ről, a fehérjékről és az anyagcsereutakról, annál inkább ámulatba ejtett az összetettségük, szervezettségük és precizitásuk. És noha nagy hatással volt rám, hogy mennyi mindent megismert már az ember a sejtről, az még inkább lenyűgözött, hogy mennyi minden tanulnivalónk van még róla. A sejt teljesen nyilvánvaló tervezettsége az egyik oka annak, hogy hiszek Istenben.

A Biblia tanulmányozásával feltárult előttem, hogy ki a Teremtő — név szerint Jehova Isten. Meg vagyok győződve róla, hogy ő nem csupán egy intelligens Tervező, hanem egy kedves, szerető Atya, aki törődik velem. A Biblia fényt derít arra, hogy mi az élet célja, és egy boldog jövő reményét tárja elénk.

A fiataloknak az iskolában az evolúciót tanítják, és emiatt talán bizonytalanok afelől, hogy miben higgyenek. Ilyenkor az összezavartság időszakát élhetik át. Ha hisznek Istenben, akkor ez egy hitpróba nekik. De sikeresen kiállhatják ezt a próbát, ha vizsgálatnak vetik alá azt a rengeteg bámulatba ejtő dolgot a természetben, amely körülvesz minket, valamint ha folyamatosan tovább gyarapítják a Teremtőről és a tulajdonságairól szerzett ismereteiket. A magam részéről én ugyanezt tettem, és arra a következtetésre jutottam, hogy a Biblia teremtési beszámolója pontos, és nem mond ellent a valódi tudománynak.

A „törvények elegáns egyszerűsége”

ENRIQUE HERNÁNDEZ-LEMUS

ÉLETRAJZI RÉSZLETEK: Mint Jehova Tanúja, teljes idejű hírnökként szolgálok. Elméleti fizikus vagyok, és a Mexikói Állami Egyetemen dolgozom. Jelenlegi munkám során termodinamikailag ésszerű magyarázatot keresünk a gravotermális katasztrófaként ismert jelenségre, mely a csillagok növekedésének a mechanizmusa. A DNS-sorrend összetettségének kutatásával is foglalkoztam.

Az élet egyszerűen túl bonyolult ahhoz, hogy csak úgy véletlenül kialakuljon. Figyeljük meg például azt az óriási mennyiségű információt, melyet a DNS-molekula tartalmaz. Egyetlen kromoszóma véletlenszerű létrejöttének a matematikai valószínűsége kevesebb mint egy a kilencbillióhoz, ami oly valószínűtlen eseménynek számít, hogy a bekövetkeztét lehetetlennek tekinthetjük. Véleményem szerint már abban is ostobaság hinni, hogy értelem nélküli erők képesek lennének akár egyetlen kromoszómát is létrehozni, nemhogy abban, hogy létrehozhatnák azt a bámulatos összetettséget, amely valamennyi élőlényben fellelhető.

Ezenkívül, amikor az anyag rendkívül összetett viselkedését tanulmányozom — akár mikroszkopikus szinten, akár a csillagközi tér mérhetetlen nagyságú felhőinek a világűrbeli mozgását tekintve —, egyszerűen elkápráztat a mozgását irányító törvények elegáns egyszerűsége. Nekem ezek a törvények többet jelentenek egy kiváló matematikus műveinél. Számomra ez egy kiváló művész kézjegye.

Az emberek gyakran meglepetten veszik tudomásul, amikor elmondom nekik, hogy Jehova Tanúja vagyok. Olykor nekem szegezik a kérdést: Ön hogyan képes hinni Istenben? Érthető, hogy kikívánkozik belőlük ez a kérdés, hiszen a legtöbb vallás nem bátorítja a híveit, hogy kérjenek bizonyítékokat arra, amit tanítanak nekik, vagy hogy végezzenek kutatásokat a hitnézeteik témájában. A Biblia ellenben arra buzdít minket, hogy használjuk a ’gondolkodóképességünket’ (Példabeszédek 3:21). Mindaz, ami a természetben az értelmes tervezést bizonyítja — a Bibliában található többi bizonyítékkal együtt —, arról győz meg engem, hogy Isten nemcsak hogy létezik, hanem az imáink is érdeklik őt.

[Lábjegyzet]

^ 3. bek. A cikkünkben megszólaló szakemberek nézete nem szükségszerűen tükrözi munkaadójuk nézetét.

[Kép forrásának jelzése a 22. oldalon]

Háttérben a Mars: Courtesy USGS Astrogeology Research Program, http://astrogeology.usgs.gov