Óvakodj a fegyveres gépkocsirablóktól!

AZ ÉBREDJETEK! DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRSASÁGI ÍRÓJÁTÓL

AZ AUTÓRABLÁS egyre növekvő gondot jelent a világ nagyvárosaiban, Karacsitól kezdve Lisszabonig, és Nairobitól Rio de Janeiróig. Az USA Igazságügyi Statisztikai Hivatala szerint 1993 és 2002 között körülbelül 38 000 fegyveres gépkocsirablás történt évente az Egyesült Államokban.

A Dél-afrikai Köztársaságban — melynek lakossága csupán egyhatoda az Egyesült Államokénak — a fegyveres gépkocsirablások száma még nagyobb, évente több mint 14 000. Néhány példa megvizsgálása után megérted, hogy sokan miért attól félnek a legjobban, hogy a bűncselekmények közül fegyveres gépkocsirablás áldozatai lesznek. Megtörtént esetek következnek, melyeket a Dél-afrikai Köztársaság legnagyobb városában, Johannesburgban élő személyek mondanak el. Ha elolvasod a tapasztalataikat, az segítségedre lehet, hogy mit tegyél, ha esetleg fegyveres gépkocsirablás áldozata leszel, vagy ami még jobb, miként csökkentheted a kockázatot, nehogy az legyél.

Megtörtént esetek

▪ „Barátnőmmel, Susannal már egy éve együtt végeztük az evangelizálómunkát. Egyszer egy szerdai napon, a következő bibliatanulmányozásunk előtt megálltunk teázni az utcán egy fa alatt a házak között. Susan kiszállt az autóból, hogy kivegye a kosarat a csomagtartóból. Amint odanyújtotta nekem a poharat, hirtelen ott termett a semmiből két férfi, s az egyikük Susan tarkójának szegezte a fegyverét. Döbbenten néztem, és ki akartam szállni az autóból, de a másik férfi visszalökött az ülésre. Képzelhetitek, mit éreztünk ebben a helyzetben, mi, a két nő, akiket két férfi betuszkol egy autóba, és elhajt velük! Szinte biztos voltam benne, hogy megerőszakolnak vagy megölnek minket” (Anika, egy fiatalasszony).

 ▪ „Reggel 7 óra volt, a munkahelyemre tartottam az autómmal. Menet közben leálltam egy útkereszteződésnél, ahol sokszor várakoznak munkalehetőségre számító emberek. Nem gondoltam, hogy figyelmesnek kellene lennem, mígnem a nyitott ablakomon benyúlva valaki fegyvert szegezett a tarkómnak. »Kifelé, különben lövök!« — mondta. Ebben a pillanatban a közlekedésrendészet egyik helikoptere tűnt fel fölöttünk. A fegyveres rabló azt hitte, hogy a rendőrség az, ezért meghúzta a ravaszt, és elmenekült. Tarkón lőtt, amitől megszakadt a gerincvelőm, és a nyakamtól lefelé megbénultam. Nem tudom mozgatni a kezemet és a lábamat, teljesen érzéketlenek” (Barry, egy tizenéves fiú édesapja).

▪ „Feleségemmel, Lindsay-jel éppen ebédelni indultunk volna, én már az autóban vártam rá. A kocsi ajtajait bezártam, de az ablakok egy kicsit le voltak engedve a hőség miatt. A vezetőülésen ültem, előrefelé néztem, amikor két férfi fordult be a sarkon, ráérősen sétálva. Amikor úgy nyolc lépésre lehettek a kocsimtól, szétváltak, az egyikük az autótól jobbra, a másik balra indult. Egyszerre csak ott teremtek az autó ajtajánál, mindkét oldalról fegyvert fogtak rám, és kiabálták, hogy mit tegyek. Engedelmeskedtem az utasításaiknak, beindítottam a motort. Ezután rám üvöltöttek, hogy szálljak ki, és üljek a hátsó ülésre. Egyikük vezetett, a másik arra kényszerített, hogy lefelé hajtva tartsam a fejem. »Mit tudsz felhozni, hogy ne öljünk meg?« — kérdezte. »Jehova Tanúja vagyok« — válaszoltam. A férfi tovább fenyegetőzött, hogy megölnek, én pedig tovább imádkoztam, és a drága feleségemre gondoltam, hogy vajon mitévő lesz, amint meglátja, hogy a férje és az autó eltűnt” (Alan, utazófelvigyázó és édesapa).

Ezek a megtörtént esetek azt mutatják, hogy milyen gyorsan és váratlanul játszódhatnak le a fegyveres gépkocsirablások. Azt is jól szemléltetik, hogy miként használják ki a gépkocsirablók a mindennapjainkra jellemző helyzeteket. Lakott területek utcáin már sok helyen nem biztonságos autóban várakozni vagy pihenni. Veszélyes helyek még az útkereszteződések és a házakhoz vezető kocsibejárók is.

Utóhatások

Örömmel mondhatjuk, hogy Susan és Anika esete happy enddel végződött. Amikor a gépkocsirablók elhajtottak velük, Susan és Anika elmondták nekik, milyen bibliai oktatómunkát végeznek. Úgy tűnt, ez lelkiismeret-furdalást okoz a két férfinak. „Elnézést kértek tőlünk — mondja Anika —, de arra hivatkoztak, hogy amilyen időket élünk, kénytelenek lopni és autókat rabolni, hogy meg tudjanak élni. Elmagyaráztuk, hogy miért engedi meg Isten a szegénységet és a szenvedést.” A Biblia üzenete megérintette a két rabló szívét, és úgy döntöttek, hogy visszaadják Susannak és Anikának a pénzét és a karóráját, valamint megnyugtatásukra közölték velük, hogy nem bántják őket. „Ezután az egyikük kioktatott minket, hogyan védhetjük ki a jövőben a fegyveres gépkocsirablásokat” — eleveníti fel a történteket Susan. „Megígértették velünk — fűzi hozzá Anika —, hogy ezentúl soha nem fogunk megállni teázni az utcán.” Majd a rablók ígéretükhöz híven megállították az autót, kiszálltak, hálásan elfogadtak némi bibliai irodalmat, és szabadon engedték Susant és Anikát.

Alant, az utazófelvigyázót kiparancsolták az autójából a gépkocsirablók, mihelyt egy elhagyatott helyre értek vele. Bár értékes vagyontárgyai vesztek oda, mégis hálás volt, hogy testi bántalmazás nélkül került ki a rablásból. „Véleményem szerint azért úsztam meg ennyivel — emlékszik vissza  Alan —, mert azt tettem, amit mondtak, nem erőszakoskodtam, és nem estem pánikba. De az biztos, hogy sokkal körültekintőbbnek kellett volna lennem. Azt a tanulságot vontam le ebből az esetből, hogy ha éberségről van szó, az ember egyszerűen nem lazíthat, éppen most, amikor Sátán gonosz rendszere utolsó napjainak ennyire a végén élünk.” Következő nap Alan és Lindsay ugyanerre a területre ment vissza, hogy folytassák a prédikálást azzal a gyülekezettel, ahová a szolgálati megbízatásukat kapták. Alan ezt mondja: „Imádkoztunk, és egész nap éberen figyeltünk mindenre. Nem volt könnyű, de Jehova ’a szokásosnál nagyobb erőt’ adott hozzá” (2Korintusz 4:1, 7).

Barryt érintette a legsúlyosabban a gépkocsirablás: tizenegy éve már, hogy kerekesszékhez van kötve. Dicséretre méltó, hogy végig megőrizte pozitív hozzáállását, nem engedte, hogy az eset miatt úrrá legyen rajta az elkeseredés. Nem ingott meg a hite abban, amit Jehova Isten egy igazságos új világról ígért (2Péter 3:13). Továbbra is rendszeresen részt vesz a keresztény összejöveteleken, és minden lehetőséget kihasznál, hogy a hitéről beszéljen az emberekkel. Ezt mondja: „Jehova szolgálata mindig örömet jelentett nekem. Bár kerekesszékben ülök, és ellátásra szorulok, sokszor elmélkedem azon, hogy Jehova mennyi mindent tett értem, és ez segít kitartanom. Ez a gonosz rendszer nemsokára véget ér, és milyen óriási lesz az a nap, amikor újra járni tudok majd!” (Ézsaiás 35:6; 2Timóteusz 3:1–5).

A Dél-afrikai Köztársaságban az illetékes szervek intézkedéseket vezettek be, aminek köszönhetően csökkent a fegyveres gépkocsirablások száma. Ennek ellenére még mindig vannak ilyen esetek, a világ más részein pedig még emelkedik is a számuk. Az igaz keresztények Isten égi Királyságába vetik a bizalmukat mint az egyetlen kormányzatba, amely megszüntet minden ilyen bűncselekményt és erőszakot (Zsoltárok 37:9–11; Máté 6:10).

[Kiemelt rész/kép a 14. oldalon]

HOGYAN CSÖKKENTHETED A KOCKÁZATOT?

▪ Ha olyan környéken autózol, ahol már történtek fegyveres gépkocsirablások, mindig tartsd zárva az autód minden ajtaját és ablakát.

▪ Amikor útkereszteződésnél lassítasz és megállsz, nézz körül, hogy nem látsz-e gyanús külsejű egyéneket ólálkodni az út valamelyik oldalán.

▪ Tarts ésszerű távolságot az előtted haladó autó mögött, hogy ha veszélyes helyzetben menekülnöd kell, könnyebben tudj helyzetet változtatni az autóval.

▪ Ha egy autó hátulról az autódnak koccan, jól gondold meg, hogy kiszállsz-e megnézni a károsodást. Lehet, hogy csapdába akarnak ejteni. Ha a fegyveres gépkocsirablások szempontjából veszélyes helyen történik veled ilyesmi, akkor biztonságosabb, ha továbbhajtasz, egyenesen a legközelebbi rendőrségig.

▪ Figyelj arra, hogy nem ólálkodnak-e idegenek a lakásod bejáratának a közelében. Ha igen, akkor biztonságosabb továbbhajtanod, és csak később hazajönnöd, vagy elmenned a legközelebbi rendőrségre.

▪ Ha nagyon veszélyes helyen kell parkoló autóban várakoznod, vagy ahol csak kevesen járnak, figyelj arra, mi történik az autód előtt és mögött. Ha veszélyt sejtesz, hajts el onnan, míg elmúlik a veszély.

[Kép a 14. oldalon]

Barry pozitív maradt, noha kerekesszékhez van kötve