Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Vajon a szerelem feljogosít a házasság előtti nemi kapcsolatra?

Vajon a szerelem feljogosít a házasság előtti nemi kapcsolatra?

A Biblia nézőpontja

Vajon a szerelem feljogosít a házasság előtti nemi kapcsolatra?

EGY felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett tizenéveseknek közel a 90 százaléka úgy véli, hogy a házasság előtti nemi kapcsolatban nincs semmi rossz, ha két ember szereti egymást. A média ezt a fajta gondolkodásmódot tükrözi vissza, és gyakran helyesli is. A televízió és a mozifilmek nap mint nap úgy mutatják be a szexuális kapcsolatot, mint ami a romantikus vonzalom természetes velejárója.

Persze azok, akik szeretnének Isten kedvében járni, nem a világra tekintenek vezetésért, mivel felismerték, hogy a világ az uralkodójának, az Ördögnek a gondolkodásmódját tükrözi vissza (1János 5:19). Arra is ügyelnek, hogy ne pusztán az érzéseik irányítsák őket, hiszen tudják, hogy „csalárdabb a szív mindennél, és veszedelmes” (Jeremiás 17:9). Azok, akik valóban bölcsek, inkább a Teremtőre és az ő ihletett Szavára tekintenek útmutatásért (Példabeszédek 3:5, 6; 2Timóteusz 3:16).

A szexualitás Istentől kapott ajándék

„Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, mert az égi világosság Atyjától jön alá” — olvashatjuk a Jakab 1:17-ben. A házastársak közötti szexuális intimitás egyike ezeknek az értékes ajándékoknak (Ruth 1:9; 1Korintusz 7:2, 7). Lehetővé teszi az emberek szaporodását, valamint segít a férjnek és a feleségnek, hogy egy nagyon gyengéd, örömteli módon szorosabban kötődjenek egymáshoz fizikailag és érzelmileg. „Örvendezz ifjúságod feleségével! — írta az ókorban élt Salamon király. — Kebleitől ittasodj meg minden időben” (Példabeszédek 5:18, 19).

Jehova természetesen azt szeretné, hogy az ajándékait a javunkra fordítsuk, és örömünket leljük bennük. Éppen ezért leíratta nekünk a lehető legnagyszerűbb törvényeket és alapelveket, hogy azok szerint éljünk (Zsoltárok 19:7, 8). Jehova az, ’aki arra tanít minket, ami javunkra válik, aki azon az úton vezeti lépteinket, amelyen járnunk kell’ (Ézsaiás 48:17). Vajon égi Atyánk — aki maga a szeretet — megfosztana minket bármitől, ami valóban jó? (Zsoltárok 34:10; 37:4; 84:11; 1János 4:8).

A házasság előtti nemi kapcsolat nem vall szeretetre

Amikor egy férfi és egy nő egyesül a házasság kötelékében, ’egy testté’ válnak. Amikor két nem házas személy létesít szexuális kapcsolatot, amit paráznaságnak * nevezünk, ők is ’egy testté’ válnak, de ez a test tisztátalan Isten szemében. Továbbá az ilyen kapcsolatok nem vallanak szeretetre. Miért nem? (Márk 10:7–9; 1Korintusz 6:9, 10, 16).

Egyrészt azért, mert a paráznaság csupán szexuális együttlét valódi elkötelezettség nélkül. És amellett, hogy aláássa az ember önbecsülését, betegséget, nem kívánt terhességet és érzelmi gyötrődést is okozhat. És ami a legfontosabb, áthágja Isten igazságos irányadó mértékeit. Elmondhatjuk tehát, hogy a paráznaság azt tükrözi, hogy a másik fél jelenlegi és jövőbeli jóléte és boldogsága szinte egyáltalán nem számít.

Egy keresztény számára a paráznaság azt is jelentené, hogy megsérti a szellemi testvére vagy testvérnője jogait (1Tesszalonika 4:3–6). Például ha valaki, aki állítólag Istent szolgálja, szexuális kapcsolatot létesít egy olyan személlyel, aki nem a házastársa, tisztátalanná teszi a keresztény gyülekezetet (Héberek 12:15, 16). Továbbá azt a személyt, akivel paráznaságot követ el, megfosztja az erkölcsileg tiszta állapotától, és ha egyedülálló, attól is, hogy erkölcsileg tisztán lépjen egy jövőbeli házasságba. Ezenkívül beszennyezi a családja jó hírnevét, és kárt okoz a másik fél családjának is. És nem utolsó sorban figyelmen kívül hagyja Istent, akit így megbánt, hiszen megszegi az igazságos törvényeit és alapelveit (Zsoltárok 78:40, 41). Jehova pedig „büntetést mér ki” minden olyan helytelen tettért, melyet nem bánnak meg (1Tesszalonika 4:6). Csodálkoznunk kell hát azon, ha a Biblia azt írja, hogy ’meneküljünk a paráznaságtól’? (1Korintusz 6:18).

Szerelmes vagy, és azt tervezed, hogy házasságot kötsz? Miért ne használnád fel az udvarlást arra, hogy kiépítsd a kölcsönös bizalom és tisztelet szilárd alapját? Gondold át: Hogyan bízhat meg teljesen egy nő egy olyan férfiban, akinek a viselkedése arról árulkodik, hogy nincs önuralma? És vajon könnyű-e egy férfinak gyöngéden szeretnie és tisztelnie egy olyan nőt, aki figyelmen kívül hagyja Isten törvényét, csak azért, hogy kielégítse a romantikus vágyait, vagy hogy kedvében járjon a férfinak?

Ne feledd azt sem, hogy azok, akik elvetik Isten szerető irányelveit, azt fogják aratni, amit vetnek (Galácia 6:7). „Aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik” — jelenti ki a Biblia (1Korintusz 6:18; Példabeszédek 7:5–27). Persze a rossz érzések idővel enyhülhetnek, ha azok a házastársak, akik a házasságkötés előtt nemi kapcsolatot létesítettek, őszintén megbánják tettüket, keményen fáradoznak azon, hogy helyreállítsák a kapcsolatukat Istennel, és megerősítik az egymás iránti bizalmukat. Ám a múltbeli viselkedésük általában nem múlik el nyom nélkül. Egy fiatal házaspár mélységesen megbánta, hogy annak idején paráznaságot követett el. „Vajon a házasságunkban felmerülő nehézségek a kapcsolatunk tisztátalan kezdetére vezethetők vissza?” — teszi fel olykor a kérdést a férj.

A valódi szeretet önzetlen

A valódi szeretet, noha talán romantikus érzésekkel társul, „nem viselkedik illetlenül”, és „nem keresi a maga érdekeit” (1Korintusz 13:4, 5). Inkább a másik fél jólétét és örök boldogságát tartja szem előtt. Ez a szeretet arra ösztönzi a férfit és a nőt, hogy tiszteljék egymást, és a szexuális kapcsolatot a házaságyra korlátozzák, mert Isten szemében így illendő (Héberek 13:4).

A bizalom és a biztonságérzet, melyek valóban boldog házassághoz vezetnek, különösen fontosak, amikor kisbaba születik, hiszen Istennek az volt a szándéka, hogy a gyermekek szerető, kiegyensúlyozott és biztonságos légkörben nőjenek fel (Efézus 6:1–4). Csakis a házasságban kötelezi el magát két ember teljes mértékben egymásnak. A szívükben fogadalmat tesznek, és gyakran hangosan is kijelentik, hogy az életük hátralevő részében óvni és támogatni fogják egymást jóban-rosszban (Róma 7:2, 3).

A férj és a feleség közötti szexuális intimitás szorosabbra fűzheti a köztük lévő köteléket. Egy boldog házasságban sokkal örömtelibb és méltóságteljesebb a szexuális intimitás, amely így nem alacsonyítja le a házasság intézményét, nem okoz lelkiismeret furdalást, és nem mutat engedetlenséget a Teremtő iránt.

[Lábjegyzet]

^ 9. bek. A „paráznaságnak” fordított görög szó minden olyan szexuális tevékenységre utal, amely két olyan ember között van, akik nem házastársak. Magában foglalja a nemi szervek használatát, például az orális közösülést is. További információt találhatsz az Ébredjetek! 2004. július 22-ei számának 12. oldalán és Az Őrtorony 2004. február 15-ei számának 13. oldalán; Jehova Tanúi kiadványa.

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

▪ Mi a véleménye Istennek a házasság előtti nemi kapcsolatról? (1Korintusz 6:9, 10).

▪ Miért okoz kárt a paráznaság? (1Korintusz 6:18).

▪ Hogyan mutathat valódi szeretetet két ember, akik szerelmesek egymásba? (1Korintusz 13:4, 5).