A legtisztább szülők ivadéka

AZ ÉBREDJETEK! BRAZÍLIAI ÍRÓJÁTÓL

A SÓRÓL egyszer azt mondta valaki, hogy „a legtisztább szülők, vagyis a nap és a tenger ivadéka”. És ez igaz is, amikor a sót a tengervízből nyerik úgy, hogy a nap elpárologtatja a vizet.

A Brazília északkeleti tengerpartján elterülő Rio Grande do Norte állam a sólepárló telepeiről nevezetes. A forró éghajlat, a kevés eső és az állandó, száraz szelek miatt a terület kiválóan alkalmas arra, hogy kinyerjék a tengerből a sót. Innen származik Brazília nyers- és finomított sójának mintegy 95 százaléka. Areia Brancában, egy kis tengerparti városban működik az egyik sólepárló telep.

Nézzünk körül egy sólepárló telepen!

A sólepárló telepek rendszerint nagy kiterjedésűek, és ezalól az Areia Branca-i sem kivétel. Amikor a látogatók az autópályán Areia Branca felé közelednek, általában elámulnak a létesítmény méretein. A kora reggeli napsugár visszatükröződik a végeláthatatlanul sok medence víztükrén. Ennek a körülkerített területnek közel 90 százalékán párologtatás folyik, a fennmaradó részen pedig az úgynevezett  kristályosítás, vagyis a só kristállyá alakítása történik.

Mindent fehér sótakaró borít, mely visszatükrözi a vakító napsugarakat, ezért kötelező napszemüveget viselni, amikor ellátogatunk egy ilyen telepre. Először úgy nyerhető sókoncentrátum, hogy a tengervizet sekély tavakon áramoltatják át, melyeket gátak és fazsilipek választanak el egymástól. Összesen 67 ilyen kis tó található itt. A trópusi nap és a szél nagyjából 650 liter vizet párologtat el másodpercenként! De még így is körülbelül 90-100 nap alatt megy végbe a lepárlás teljes folyamata.

Jóllehet a lepárlás után konyhasó marad hátra, a tengervíz kis mennyiségben kalcium-karbonátot, kalcium-szulfátot, magnézium-szulfátot és más ásványi sókat is tartalmaz. Ezek a sók nem egyszerre csapódnak ki, vagyis válnak ki a tengervízből, így különböző rétegeket alkotnak a párologtató tavak alján.

Ezekből a tavakból a tömény sós víz átfolyik 20 kristályosító tóba, ahonnan begyűjtik a sót. E tavak némelyikében a tengervíz szinte teljesen eltűnik, hatalmas sótömböt hagyva maga mögött. Ezt egy óriási géppel feldarabolják, és teherautókra rakják. A teherautók egy gabonatároló építményhez hasonló helyre szállítják a sót, ahol átmossák. A víz eltávolítása után pedig átöblítik édesvízzel.

Végül a sót uszályokon Areia Branca kikötőjébe szállítják — ez a kikötő egy mesterségesen kialakított sziget a nyílt tengeren, mintegy 12 kilométerre a szárazföldtől. A körülbelül 90 méterszer 170 méteres szigeten 100 000 tonna sót tudnak tárolni. Innen a nyílt tenger felett szállítószalag viszi a sót az óceánjáró hajókra, és elszállítják Brazília más részeire.

A sokféleképpen felhasználható, létfontosságú anyag

Bár testünknek nagyon kevés sóra van szüksége, mégis létfontosságú az emberek és állatok életéhez és egészségéhez. Talán csak az a fehér színű, kristályos anyag jut az eszünkbe, amellyel fokozzuk az ételek ízét. Azonban rengeteg más hasznos célt is szolgál, például a vegyiparban, a textiliparban és a kohászatban. Ezenkívül sót használnak számos háztartási cikk előállításához, valamint alkalmazzák szappan, porcelánzománc és mázak gyártásakor is. Azt mondják, hogy a sót manapság több mint 14 000-féleképpen tudjuk hasznosítani!

A sókészletek gyakorlatilag kifogyhatatlanok. Csupán egy köbkilométer tengervízben mintegy 25 millió tonna nátrium-klorid, vagyis konyhasó van. A régmúltban azonban nem lehetett könnyen hozzájutni. Az ősi Kínában például csak az arany volt értékesebb nála. A Biblia sok helyen beszél a sóról és annak különféle felhasználási módjairól.

Olykor sóval dörzsölték be az újszülötteket, talán azért, mert bizonyos gyógyító vagy fertőzést megelőző hatást tulajdonítottak neki (Ezékiel 16:4). A Bibliában jelképes értelemben is megjelenik a só. Jézus például ’a föld sójának’ nevezte a tanítványait, amivel arra utalt, hogy az életadó üzenetük által meg tudnak őrizni másokat (Máté 5:13). A só a rendíthetetlenség és az állandóság jelképe is. Ennek értelmében a ’sószövetséget’ egy kötelező érvényű megállapodásnak tekintették (4Mózes 18:19).

Az Areia Branca-i sólepárló telepen tett látogatásunk után már egy kicsit jobban értjük, hogy mennyire létfontosságú és hasznos ez az anyag, és hogy miért tartották mindig is ilyen nagy becsben a történelem folyamán. Igazán hálásak lehetünk, hogy ez a termék — „a legtisztább szülők, vagyis a nap és a tenger ivadéka” — ilyen hatalmas mennyiségben fordul elő.

[Kép a 16. oldalon]

A só begyűjtése egy kristályosító tóból

[Kép a 16. oldalon]

Só a finomítás előtt

[Kép a 16–17. oldalon]

A só átmosása, öblítése és tárolása