Calypso — Trinidad egyedülálló népzenéje

AZ ÉBREDJETEK! TRINIDADI ÍRÓJÁTÓL

MI JUT eszedbe, ha a két szigeten fekvő Trinidad és Tobagóról hallasz? Sokan az acélhordódobokon játszó zenekarokra (steel bandekre) és a calypsozene életvidám dallamaira gondolnak. A calypso magával ragadó ritmusával és sajátos stílusjegyeivel nemcsak szülőhazájában, a Karib-tenger déli részén, hanem attól jóval messzebb is népszerűvé vált. *

A Calypso Calaloo című könyv szerint calypsónak lehet nevezni „minden olyan dalt, amelyet úgy 1898-tól kezdődően énekeltek a trinidadi karnevál idején az utcákon vigadozók vagy a félhivatásos és hivatásos színpadi énekesek”. A calypso az afrikai történetmondás hagyományában gyökerezhet, amelyet a rabszolgák hoztak be Trinidadra. Az afrikai ének, tánc és dobolás féltve őrzött elemeibe később francia, spanyol, angol és egyéb népi hatások vegyültek, és ebből fejlődött ki idővel a calypso.

Hogy honnan ered a calypso név, arról nem tudni biztosat. Némelyek szerint a nyugat-afrikai kaiso szóból, amellyel a kiváló előadásokat dicsérték. Az emberek már azelőtt is, hogy Trinidad és Tobago szigetein az 1830-as években megszűnt a rabszolgaság, évről évre egybeverődtek karnevál idején, hogy a chantuelle-eket (énekeseket) hallgassák, akik dalban dicsérték saját erényeiket és csipkelődtek egymással. A nagyobb hatás kedvéért minden calypsoénekes ál- vagy művésznevet vett fel, és kialakította egyéni kifejezésmódját.

Stílusjegyei és hatásai

A calypsoénekesek mindig is tiszteletet vívtak ki maguknak csípős humorukkal és éles eszükkel. Mi több, sokan közülük arra a nem kis teljesítményre is képesek, hogy csak úgy, rögtönözve több strófát is tökéletes rímbe szedjenek, és gyakran olyan szóképekkel fűszerezik dalaikat, amelyek még a mondanivalóhoz is hihetetlenül jól illenek. A calypsoénekesek kezdetben főleg afrikai származású trinidadiak  voltak a szegényebb rétegekből. Ma már rassztól, bőrszíntől és társadalmi osztálytól függetlenül bárki lehet calypsoénekes.

Dr. Hollis Liverpool — aki korábban kulturális igazgató volt Trinidad és Tobagóban — történész és calypsoénekes is egyben. Ő így nyilatkozott az Ébredjetek!-nek a korai idők calypsoénekeseiről: „Erősségük mindig is a humor volt, hiszen az emberek többnyire azért mentek a [calypso]sátorba, hogy szórakozzanak, hogy megtudják, milyen hírek keringenek, és hogy megbizonyosodjanak a korábban fülükbe jutott dolgokról. A felsőbb osztályokhoz tartozók inkább azért jelentek meg, mert tudni akarták, mit csinálnak az alsóbb osztályok, míg a kormányzó és a politikusai azért, hogy lássák, mennyire népszerűek vagy éppen népszerűtlenek.”

A calypsoénekesek sokszor nevetségessé tették a kormányhivatalnokokat és a társadalom felsőbb rétegeit. Az átlagemberek ezért hősöket és a közemberek védelmezőit látták bennük, de a hatalom szemében bajkeverők voltak. Néha olyan éles kritikákat fogalmaztak meg, hogy a gyarmati kormányzat végül úgy érezte, hogy törvények beiktatásával kell kordában tartani őket. Az énekesek erre kétértelmű dalszövegekkel válaszoltak, és ezt művészi szintre emelték. A kétértelműség mind a mai napig fő jellemzőjük a calypsoszövegeknek.

A calypsoénekesek nemcsak használták a nyelvet, hanem egyszersmind nyelvújítók is voltak. Jelentősen gazdagították a nyugat-indiai köznyelv szókészletét. Nem csoda, hogy sokan — köztük politikusok is — gyakran idéznek tőlük, ha velősen akarnak fogalmazni.

Modern calypso

Az utóbbi időkben a calypsónak is sok fajtája és stíluskeveréke jelent meg, ami többféle zenei ízlésnek kedvez. A legtöbb zenei műfajhoz hasonlóan azonban a calypsodalok szövegei sem mindig a legerkölcsösebbek. Mindenképpen bölcs dolog megválogatni, milyen beszédnek teszi ki magát az ember (Efézus 5:3, 4). Feltehetjük magunknak a kérdést: „Kínosan érezném magam, ha meg kellene magyaráznom egy kétértelmű szöveget a gyermekeimnek vagy egy avatatlan hallgatónak?”

Ha Trinidad és Tobago szigeteire látogatsz, biztosan tetszeni fognak a gyönyörű tengerpartok és zátonyok, és elbűvöl majd a különféle rasszok és kultúrák színes világa. Talán élvezettel hallgatod majd az acélhordódobokon játszó zenekarokat is, és a calypsót — ezt az életvidám, fülbemászó zenét, amely világszerte magával ragad fiatalt és időst egyaránt.

[Lábjegyzet]

[Képek a 24–25. oldalon]

Acélhordódobok