Egy király, aki kereste a bölcsességet

AZ ÉBREDJETEK! SPANYOLORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

A TIZENHARMADIK századot nagyfokú türelmetlenség és erőszak jellemezte. Európa a hírhedt inkvizícióval és az öldöklő keresztes hadjáratokkal volt elfoglalva. Ám ebben a véres korban egy spanyol király megpróbált némi józanságot vinni a világba. A neve X. Alfonz volt. Bölcs Alfonznak is hívták.

Ennek a királynak tulajdonítják azt a kulturális ébredést, melyet időnként XIII. századi reneszánsznak neveznek. Távoli országokból új ismereteket vitt Spanyolországba. Különösen a képzőművészet, a történelem, a jog és a tudomány érdekelte. Mindez óriási hatással volt Spanyolország, sőt egész Európa kulturális fejlődésére. De ami még fontosabb, a kutatása során támogatta Isten Szavának, a Szent Bibliának az ügyét.

Alfonznak nagy szerepe volt egy akadémia megalapításában, ahol együtt dolgozhattak nagy tudású zsidók, muszlimok és „keresztények”. Munkájukat megkönnyítendő a király létrehozta és finanszírozta a világ egyik első állami könyvtárát.

Maga Alfonz is tevékenyen részt vett számos jogi, tudományos és történelmi tárgyú mű megírásában és összeállításában. Ösztönözte a prózairodalom és a költészet fejlődését, sőt maga is kitűnt ezeken a területeken — elég csak a híres cantigáira * gondolni, melyek gallego (galíciai) nyelven íródtak, mint a kor lírai költeményei általában.

Fordítóiskola

Alfonz tartotta fenn a toledói fordítóiskolát. „A király feladata volt mind a fordítók, mind a fordítandó művek kiválasztása — olvasható egy könyvben. — Átnézte a fordításokat, indítványozta a szellemi vitát, és támogatta új művek létrejöttét” (La Escuela de Traductores de Toledo).

Toledóban a tudósok először számos arab művet fordítottak le. A görög, indiai, perzsa és szír civilizáció legjelentősebb írásait muszlim tudósok már korábban átültették arabra. Az ismereteknek ez a tárháza nagy segítség volt nekik ahhoz, hogy további fejlődést érjenek el a matematika, a csillagászat, a történelem és a földrajz területén. A toledói iskola pedig ebből a tárházból kívánt meríteni. Hogyan? Úgy, hogy a fontos arab forrásműveket lefordították latinra és spanyolra.

 A toledói tudósok által elért eredményeknek más országokban is hírük ment. Észak-európai egyetemekről csakhamar tömegesen érkeztek Toledóba tanult emberek. Mindez fontos szerepet játszott a nyugati világ tudományos és irodalmi fejlődésében. Sőt kijelenthetjük, hogy ennek a nagy horderejű fordítói vállalkozásnak az eredményei hatással voltak a reneszánsz kialakulására.

A Toledóban dolgozó fordítók fáradozása nyomán az orvosok elolvashatták Galénosz, Hippokratész és Avicenna orvosi témájú munkáit. Avicenna Kitáb al-kánun fi’t-tibb (Az orvostudomány törvénykönyve) című műve volt a legfőbb orvosi tankönyv a nyugati egyetemeken egészen a XVII. századig. A csillagászok nyelvi nehézség nélkül hozzáférhettek Ptolemaiosz műveihez, valamint hasznot meríthettek az arab trigonometriából és al-Hvárizmi * csillagászati táblázataiból.

Alfonznak az volt a célja, hogy ezeket a fordításokat az átlagember is megértse. Kezdeményezése folytán a spanyol nyelv a tudomány és az irodalom kifejezőeszköze lett. Az általa útjára indított vállalkozás hozzájárult, hogy megváltozzon az az általános nézet, hogy a kultúra nyelve a latin.

 A Biblia Alfonsina

A toledói tudósok a nagy mennyiségű anyag lefordítása során olyan tapasztalatra tettek szert, mely bizonyára nagyon hasznos volt, amikor Alfonz utasítást adott nekik arra, hogy fordítsák le spanyolra a Biblia egyes részeit. Juan de Mariana spanyol történész szerint a király annak reményében támogatta a bibliafordítást, hogy általa a spanyol nyelv választékosabb lesz, és gazdagodik a szókincse. És csakugyan, az, hogy a Bibliát már akkor lefordították, kétségtelenül hozzájárult a spanyol nyelv fejlődéséhez.

A király úgy vélekedett, hogy a Biblia értékes eszköz az emberiség oktatására. Ezt írta krónikájának az előszavában: „Ha azon gondolkodunk, hogy miben rejlenek azok az áldások, melyeket a Szentírás áraszt magából, láthatjuk, hogy abban, amit a világ teremtéséről, a patriarchák idejéről . . . , Urunk, Jézus Krisztus megígért eljöveteléről, szenvedéséről, feltámadásáról és mennybemeneteléről tanít nekünk” (Crónica de España).

Alfonz ezenkívül annak az igényes irodalmi műnek az előkészítését is felügyelte, amelyet General Estoriának (Egyetemes történelem) nevezett. Ez tartalmazta egyebek között a Héber Iratok bizonyos részeinek a spanyol fordítását is. (Később a Görög Iratok részleteinek a fordítása is belekerült.) Ez a nagyszabású munka, mely Biblia Alfonsina címmel vált ismertté, a középkor legterjedelmesebb műve volt ebben a műfajban. Sokszor lemásolták, és részben lefordították portugál és katalán nyelvre.

Alfonz hagyatéka

Az Alfonz idejében keletkezett középkori kéziratok életben tartották a Biblia ismeretét egy olyan korban, melyet szellemi sötétség jellemzett. Ezeknek a fordításoknak köszönhetően érdeklődés támadt aziránt, hogy még más bibliafordítások is készüljenek az ország nyelvén. A következő két évszázadban újabb spanyol bibliafordítások születtek.

A nyomtatás feltalálása, valamint a XVI. századi spanyol és más európai országokból való bibliafordítók fáradhatatlan igyekezete annak a munkának a folytatása volt, amelyet Alfonz és a kortársai kezdtek el. Az emberek Európa-szerte végre a kezükben tarthatták a Bibliát a saját nyelvükön. Igaz, X. Alfonz uralkodása alatt nem kevés háború és lázadás dúlt, a tudás utáni kutatása azonban hozzájárult, hogy az Istentől származó bölcsesség széles körben hozzáférhetővé váljon.

[Lábjegyzetek]

[Kiemelt rész/kép a 14. oldalon]

Réges-régi spanyol bibliafordítások

X. Alfonz művei nem az elsők, amelyek magukban foglalták a Biblia egyes részeinek a spanyol fordítását. Néhány évvel korábban Hermannus Alemannus, az egyik fordító, aki a toledói iskolában dolgozott, már lefordította a Zsoltárokat héberről spanyolra. A XIII. század elején pedig elkészült a Biblia medieval romanceada Prealfonsina (Alfonz előtti középkori regényes Biblia) címen ismert fordítás. (Lásd a fotót balra.) Ezt a művet a legrégebbi teljes spanyol Bibliának tartják. Kétségtelenül hatással volt arra a bibliafordításra, mely néhány évvel később X. Alfonz kezdeményezésére jött létre.

Thomas Montgomery tudós így nyilatkozott erről az Alfonz előtti Bibliáról: „Ennek a bibliafordításnak az elkészítője bámulatos művet alkotott a pontosságot és a nyelvi választékosságot illetően. Gondosan követi a Vulgata értelmét, anélkül hogy túlzottan sok latin kifejezést használna. Nyelvezete egyszerű és világos, ami követelmény egy olyan Bibliánál, amely a latinban járatlan embereknek készült.”

[Forrásjelzés]

Biblia: Patrimonio Nacional. Real Biblioteca de El Escorial

[Kép a 12–13. oldalon]

X. Alfonz szobra a Spanyol Nemzeti Könyvtár bejáratánál Madridban

[Képek a 13. oldalon]

A király toledói fordítókkal (fent) és a kalligráfusaival (lent); Lukács evangéliuma a „Biblia Alfonsiná”-ban (legalul)

[Képek forrásának jelzése a 13. oldalon]

Minden kép, kivéve X. Alfonz szobrát: Oronoz