Katica, a kertészkedők kedvence

AZ ÉBREDJETEK! NAGY-BRITANNIAI ÍRÓJÁTÓL

NOHA a bogarakat sokan nem kedvelik, a katicát általában mindenki szereti. Lenyűgözi a gyerekeket, a kertészkedők és a gazdálkodók pedig szintén szívesen látják. De mi teszi ennyire népszerűvé?

Miért népszerű?

Ennek a barátságos bogárkának a legtöbb faja szívesen falatozik levéltetveket (bal oldalt), olyan apró, törékeny testű rovarokat, melyek kiszívják a kerti növények és a termések nedvét. Egyes kifejlett katicabogarak több ezer levéltetvet fogyasztanak el az életük során, és a katicák lárváinak szintén óriási étvágyuk van. Továbbá a katicák sok más kártevő rovart is elpusztítanak, sőt vannak olyan egyedek, melyek kifejezetten örülnek, ha a növényekre káros üszögöt ehetnek. Nem csoda hát, hogy a kertészkedők és a gazdálkodók örülnek a katicáknak!

Az 1800-as évek vége felé a narancsvesztő pajzstetű véletlenül bekerült Ausztráliából Kaliforniába. Ez a kártevő nagyon gyorsan elszaporodott. Félő volt, hogy kipusztul az összes citrom- és narancsfaültetvény, és így megszűnik a citrusfélék termesztése. Egy rovarszakértő, tudva azt, hogy ez a pajzstetű nem jelent veszélyt a növényekre abban az országban, amelyből származik, elment Ausztráliába, hogy megkeresse a rovar természetes ellenségét. Rájött, hogy ez nem más, mint a kardinálisbogár, egy bizonyos katicabogárfaj. Körülbelül 500 példányt elvittek belőle Kaliforniába, és egy év elteltével a pajzstetű gyakorlatilag eltűnt. Így a citrom- és narancsültetvények megmenekültek.

Egy katicabogár élete

Ennek a szép kis bogárnak kerek vagy ovális, félgömbszerűen domború teste van. Annak ellenére, hogy farkasétvágyuk van, a legtöbb katicabogárfaj nem éri el az 1 centiméteres hosszúságot sem. Kemény, fényes szárnyfedőik megvédik törékeny szárnyacskáikat, és ezeken láthatjuk a katicák színes mintázatát is. Amikor felszállnak, a szárnyfedők kinyílnak és megemelkednek. Noha a katicabogarakat gyakran piros alapon fekete pöttyökkel ábrázolják, a körülbelül 5000 katicabogárfaj nagyon eltér színben és mintázatban egyaránt. Vannak köztük sárgák vagy narancssárgák fekete pöttyökkel, de feketék is vannak piros pöttyökkel. Néhányon egyáltalán nincs pötty, de olyan is akad, amely sakktábla mintázatú vagy csíkos.

Sok faj csupán egy évig él. Télen a kifejlett egyedek egy száraz, védett helyen telelnek ki. Amikor az idő már melegszik, felébrednek, és útra kelve olyan növényeket keresnek, melyeket elleptek a levéltetvek. Párzás után a nőstény egyed apró sárga tojásokat (jobb oldalt) rak le egy levél fonákján egy csomóba, egy levéltetűtelep közelében. Minden egyes tojásból egy hatlábú lárva kel ki, mely inkább hasonlít egy vérengző kis aligátorhoz (bal oldalt), mint egy leendő katicabogárhoz. Mivel a lárva minden idejét azzal tölti, hogy levéltetveket eszik, kis idő után kinövi a lárvabőrt. Miután a lárva többször is levedli a bőrét, megtapad  egy növényen, és bebábozódik. A bábban a lárva tovább növekszik, míg végül előbújik a kifejlett egyed. Kezdetben még puha és halvány, és amíg a teste nem keményszik meg, a növényen marad. Egy szép napon pedig megjelennek az oly jellegzetes pöttyök.

Az ellenségei megtanulták, hogy óvakodniuk kell a színes katicától, ugyanis amikor veszélyben érzi magát, az ízületein keresztül kibocsát egy sárgás, büdös, borzalmas ízű váladékot. A ragadozók, például a madarak és a pókok, soha nem felejtik az első kellemetlen találkozást. A katica élénk színe állandó emlékeztetőként szolgál.

Egy csalfa katicabogár

Egy katicabogár, melyet eleinte kártevők megfékezésére használtak fel, valahogyan maga is kártevő lett. A sokszínű ázsiai katicabogarak, melyeket angolszász nyelvterületen Harlequin katicáknak is neveznek, a természetes élőhelyükön, Északkelet-Ázsiában minden gond nélkül megférnek más katicabogárfajokkal. Mivel rendkívül sok levéltetvet és más növénykártevőket képesek megenni, nemrég Észak-Amerikába és Európába is betelepítették őket. Sajnos ma már az őshonos katicákat veszélyeztetik, ugyanis elesznek előlük minden élelmet. És ami még ettől is rosszabb, amikor kedvenc csemegéjük már elfogy — és nincsenek meg a természetes ellenségeik, melyek határt szabnának nekik —, az éhes bogarak kezdik felfalni a helyi katicákat és más hasznos rovarokat. A rovarszakértők aggodalommal tekintenek a jövőbe, ugyanis számítanak rá, hogy egyes katicabogárfajok ki fognak pusztulni. Az ázsiai katicák azzal sem lopják be magukat a szívünkbe, hogy megdézsmálják a szüretre váró, érett gyümölcsöket, valamint hogy ősszel tömegével lepik el a házakat, hogy átvészeljék a hideg telet.

Tény, hogy néhány katicabogárfaj a kártevők helyett hasznos növényekkel táplálkozik. Ám jó hír, hogy legtöbb fajuknak örülnek a kertészkedők.

Fogadd őket szeretettel!

Hogyan vonzhatod a katicákat a kertedbe? A hétköznapi virágos növények remek pollen- és nektárforrások. Egy kis gazos terület és egy kevés víz egy lapos edényben szintén a kertedbe csalogathatja őket. Lehetőleg kerüld a növényvédő vegyszereket. Néhány elszáradt levél, melyek a növényen vagy a földön maradnak, lakályos telelőhelyek lehetnek. Légy óvatos, nehogy rálépj valamilyen bogárra vagy tojásokra, melyeket a kertedben látsz. Ha nem vigyázol, elpusztíthatod a következő katicabogár-generációt.

Ne feledd, hogy csupán néhány példány ezekből a vonzó rovarokból segíthet, hogy sakkban tartsd a kártevőket a kertedben, anélkül hogy káros növényvédő vegyszereket használnál. Meghálálják a gondoskodást. A katicabogarak is bizonyítják Teremtőnk bölcsességét, ahogyan azt a zsoltáríró is elismerte: „Mily számosak a te műveid, ó, Jehova! Mindet bölcsen alkottad. Betöltik a földet alkotásaid” (Zsoltárok 104:24).

[Képek forrásának jelzése a 16. oldalon]

Fent: © Waldhäusl/Schauhuber/Naturfoto-Online; a két baloldali: Scott Bauer/Agricultural Research Service, USDA; középen: Clemson University - USDA Cooperative Extension Slide Series, www.insectimages.org; tojások: Bradley Higbee, Paramount Farming, www.insectimages.org

[Képek forrásának jelzése a 17. oldalon]

Bal szélső: Jerry A. Payne, USDA Agricultural Research Service, www.insectimages.org; balról a második: Whitney Cranshaw, Colorado State University, www.insectimages.org; balról a harmadik: Louis Tedders, USDA Agricultural Research Service, www.insectimages.org; balról a negyedik: Russ Ottens, The University of Georgia, www.insectimages.org; katicabogarak egy falevélen: Scott Bauer/Agricultural Research Service, USDA