„A természet bölcsessége”

AZ ÉBREDJETEK! JAPÁN ÍRÓJÁTÓL

EZ VOLT a mottója a japán Aicsiben megrendezett 2005-ös világkiállításnak, amelyen 121 ország képviseltette magát. A látogatókat arra ösztönözték, hogy tanuljanak a természettől, és „komolyan igyekezzenek felkutatni a fenntartható növekedés lehetőségeit”. A Japán középső részén található Nagojától nem messze erdők, tavak és virágok díszítették a kiállítás helyszínét. Különlegessége volt egyebek közt a magasan a felszín fölé épített, Világhuroknak nevezett, 2,6 kilométer hosszú és körülbelül 20 méter széles járda, mely kitűnő kilátást nyújtott a környékre, ugyanakkor sértetlenül megőrizte a természet szépségét.

Eggyé válva a természettel

A japán pavilont egy méretes selyemgubóra emlékeztető, 23 000 bambuszdarabból font „takaró” óvta a nap hevétől. A bambuszszárak átlagosan 7 méteresek voltak, maga az épület pedig 19 méter magas, 90 méter hosszú és 70 méter széles, vagyis a világ egyik legnagyobb bambuszépítménye készült el itt. A belsejében, a 12,8 méteres átmérőjű gömb alakú teremben, körös-körül mozgóképeket lehetett látni annak a berendezésnek köszönhetően, mely 360 fokban képes vetíteni. A látogatók megízlelhették, hogy milyen érzés szabályosan eggyé válni a földdel és a rajta lakó rengeteg élőlénnyel.

Malajzia pavilonjában multimédiás bemutatókkal ismertették meg a látogatókkal az ország esőerdőit és korallzátonyait. A thaiföldi pavilonban a 2004. december 26-ai cunamiról készült szívfacsaró képek arra emlékeztették a közönséget, hogy „az ember nem ura a természetnek”. A kihalás veszélyére mutatott rá a kvagga élethű mása, melyet a Dél-afrikai Köztársaság pavilonjában állítottak ki. A kvagga egy zebrához hasonló emlősféle, mely Dél-Afrika síkságain élt, míg a XIX. században ki nem irtották a vadászok.

Az expó központi pavilonja mellett mutatták be lefagyasztva annak a mamutnak a maradványait, melyet 2002-ben ástak ki Szibéria örökké fagyott talajából. A kihalt elefántfajnak ez az egyede, melyet a felfedezés helyéről Jukagir mamutnak neveztek el, két hatalmas, ívelt agyarral büszkélkedett, és a szeme félig nyitva volt. A fejét még bőr borította, és találtak rajta szőrcsomókat is. Ez az elképesztő példány ugyancsak megrendítő módon emlékeztet a fajok kihalására.

 Szebb jövő elé nézünk?

Hogyan oldhatják meg az emberek a bolygónk jövőjét veszélyeztető problémákat, mint amilyen a környezetszennyezés és a globális felmelegedés? A 2005-ös világkiállítás jelképe a 150 méter hosszú és 15 méter magas, tömör növényfal, az úgynevezett zöld tüdő volt. 200 000 darab növényből rakták össze, és a 200 felhasznált faj között virágok is voltak. Az az ötlet született, hogy jó néhány ilyen „tüdő”, melybe mindig az évszaknak megfelelő növényeket ültetnének, a városok légzőszerve és levegőszűrője lehetne, mivel elnyelné a szén-dioxidot, és oxigént bocsátana ki.

A világkiállításon különféle járműveket is bemutattak, például árammal működő, hibrid hajtású buszokat. Ezek a járművek a látogatók szállítása közben kizárólag vizet bocsátottak ki. A technika szerelmesei egy másik élménnyel is gazdagodtak, megtekinthették ugyanis Japán első kereskedelmi célra gyártott, lineáris mágnesvasútját, a Linimót. Nagyon erős mágnesek segítségével csendesen, egyenletesen haladt, 8 milliméterrel a sínek fölött lebegve. Kiállítottak még akkumulátorral működő villamosokat, kerékpártaxikat, valamint olyan buszokat, melyek vezetővel és vezető nélkül is képesek utasokat szállítani. Kettesével vagy hármasával indították ezeket a jövőbe illő járműveket, melyek a hagyományos üzemanyagoknál tisztább földgázzal mennek.

Képzeld el, milyen lenne, ha a szerves hulladékból, például az ételmaradékból áramot és biotrágyát állítanának elő! Pontosan ez történt az expó területén működő erőműben a metánerjesztésnek nevezett folyamat során. A szemetet nem elégették, hanem megerjesztették és metángázzá alakították, amelyből aztán kivonták a hidrogént. Az üzemanyagcellák, melyek kémiai reakciók által elektromos áramot termelnek, oxidálták a hidrogént. Melléktermékként víz és biotrágya keletkezett. Az erőmű igazából az expón termelődött összes szerves hulladékot feldolgozta, és a pavilonok némelyikét így látták el árammal.

Jelentékeny kutatás folyik a robotika területén azzal a céllal, hogy olyan könnyű gépeket gyártsanak, amelyek kiszolgálhatnák az embereket. A robottechnika néhány vívmányát mutatta be az egyik pavilonban hét robot, amelyek felsétáltak a középen felállított színpadra, és zenével csalogatták a tömeget. Némelyikük fúvós hangszereken játszott, fürgén mozgatva „ujjait” a billentyűkön, egy másik robot pedig dobolt. „Annyira finoman és gyorsan mozogtak, hogy akár  álruhába öltözött embereknek is lehetett nézni őket” – jegyezte meg egy látogató.

A csúcstechnológia két másik találmánya is szerepelt. Az egyik a kukoricakeményítőből és hasonló termékekből készült, biológiailag lebontható műanyag, a másik pedig a nanobuborékok (apró gázbuborékok), melyeknek az átmérője nem éri el a 200 nanométert. (Az emberi hajszál körülbelül 50 000 nanométer átmérőjű.) Az ennyire parányi buborékok általában nagyon labilisak, és gyorsan eltűnnek. Ám japán kutatók kifejlesztettek egy olyan technológiát, amellyel stabil oxigén nanobuborékokat tudnak előállítani, melyek megkönnyítik „a halaknak és a kagylóknak a környezeti változásokhoz való alkalmazkodást”. Például egy oxigén nanobuborékokkal telített akváriumban egyformán jól érezték magukat bizonyos édesvízi és sós vízben élő halak! A kutatók szeretnének rájönni, hogy miként alkalmazható ez az új technológia a haltenyésztésben, a mezőgazdaságban és más területeken.

Odafigyel a világ?

Bár a világkiállítás azt hangsúlyozta, hogy oda kell figyelnünk „a természet bölcsességére”, a világ nagy általánosságban nem ezt teszi. A tudatlanság, a kapzsiság és a korrupció hangja túlharsogja a természetbarátokét. Emiatt földünk „a megsebzett bolygó” lett, ahogyan a kiállítás egyik részén megfogalmazták. De még a jó szándékú emberek sem tudnak előhozakodni megbízható megoldásokkal az emberiség problémáira és a föld ökológiai bajaira. A Biblia szerint a megoldás meghaladja az ember tudását és bölcsességét (Jeremiás 10:23). A helyzet mégsem reménytelen. Miért?

A Bibliából megtudhatjuk, hogy a bölcsesség legfelsőbb Forrása, a Teremtőnk bele fog avatkozni a földi ügyekbe, mielőtt az emberek elpusztítanák az alkotását (Jelenések 4:11; 11:18). „Egy kis idő még, és nincs többé gonosz . . . A szelídek pedig öröklik a földet, és gyönyörködnek majd a béke bőségében” – jelenti ki a Zsoltárok 37:10, 11. Igen, bölcs az, aki hallgat a természetre, de még bölcsebb az, aki a Teremtőre hallgat, olvasva és alkalmazva Szavát, a Szent Bibliát (2Timóteusz 3:16). Mindaz, aki ezt teszi, látni fogja, amint beteg bolygónk teljesen meggyógyul és Paradicsommá alakul át (Lukács 23:43).

[Kép a 24. oldalon]

Nanobuborék-bemutató

[Kép a 24. oldalon]

Vezető nélküli buszok

[Kép a 24–25. oldalon]

Vetítés 360 fokban

[Kép a 25. oldalon]

A „zöld tüdőt” 200 fajhoz tartozó, 200 000 darab növényből rakták össze

[Kép a 25. oldalon]

Zenélő robotok szórakoztatták a közönséget