Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Segíts nekik felvenni a harcot!

Segíts nekik felvenni a harcot!

Segíts nekik felvenni a harcot!

A VILÁG, az életstílusok és a divatirányzatok mindig is változtak. A változások ma még markánsabbak, ami főleg a modern technika vívmányainak köszönhető. Ami tegnap még divatos volt, az ma már divatjamúlt, és ami ma még népszerű, azt holnapra elfelejtik. Ezek a gyors változások nagyon éreztetik hatásukat a fiatalokon.

Társadalmi forradalom

Az utóbbi években a technika elindított egy forradalmat, ami hihetetlen, hogy mennyire befolyásolja a fiatalokat. Sok országban el sem tudják képzelni, hogy ne társalogjanak egymással mobiltelefonon és számítógépen. A közösségi weboldalak teljesen új távlatokat nyitottak meg. „Az ember lehet, hogy viszonylag egyedül van a valós életben, aztán az interneten hirtelen több száz barátja lesz” – mondja egy 19 éves ausztrál lány.

Kevesen tagadják, hogy a mobiltelefonnak és az internetnek rengeteg jó oldala van. Ám úgy tűnik, sokan mobiltelefon- és internetfüggővé váltak. Donald Roberts, egy egyetemi professzor megjegyzi, hogy vannak tanulók, akik nem bírják ki a tanórák közti néhány perces szünetet anélkül, hogy ne telefonáljanak. „Úgy veszem észre – mondja –, hogy már-már kényelmetlenül érzik magukat, ha nem kapnak stimulációt. Valami ilyesmi érzésük lehet: »Nem bírom ezt a csendet.«”

Néhány fiatal nem is tagadja, hogy függővé vált. „Teljesen rászoktam az azonnali üzenetküldésre és a mobilozásra. Így tartom a kapcsolatot a barátaimmal – mondja a 16 éves Stephanie. – Ahogy hazaérek, rögtön megyek a géphez, és . . . néha hajnali 3-ig netezek.” Stephanie-nak minden hónapban úgy 100-500 dollár (20 000-100 000 forint) körül van a telefonszámlája. „Már több mint 2000 dollárral tartozom a szüleimnek. Ezt mind az alapdíjon felül telefonáltam el. De annyira megszoktam már, hogy mindig nálam van a mobilom, hogy nélküle nem is bírok normálisan élni.”

A problémának azonban lehet egyéb vonzata is, nem csak anyagi. Elinor Ochs antropológus tanulmányt készített a családi életről, és megfigyelte, hogy amikor egy szülő hazaért a munkahelyéről, a házastársa és a gyerekek sokszor annyira bele voltak merülve a saját dolgaikba, hogy 3 esetből 2-szer nem is köszöntek neki! Csak ültek tovább a gépeik előtt. „Az is feltűnt, hogy mennyire nehéz a szülőknek bejutniuk a gyerek világába” – mondja Elinor Ochs, és hozzáteszi, hogy a vizsgálat során a szülők még meg is hátráltak, elhúzódtak azoktól a gyerekektől, akik belevesztek a saját dolgaikba.

Közösségi portálok – Ártalmatlanok?

Sok szülőt és pedagógust aggaszt, hogy mennyi időt töltenek a fiatalok az úgynevezett közösségi portálokon. Ezek olyan helyek az interneten, ahol a tagok saját weboldalt készíthetnek, és képekkel, videofelvételekkel meg naplókkal (blogokkal) tehetik még érdekesebbé.

Ezek a weboldalak azért is vonzóak, mert lehetővé teszik a tagoknak, hogy fenntartsák a kapcsolatot a barátaikkal. Ezenkívül a fiatalok ki tudják fejezni a weboldalukon a saját egyéniségüket, „megmutathatják a világnak, hogy kik ők”. Érthető a vonzalom, mivel az ember serdülőkorában ismerkedik meg önmagával. Ilyenkor hozza mások tudtára az érzéseit, hogy kapcsolatot teremtsen velük, és megindítsa őket.

A probléma egyebek közt az, hogy az a személyiségkép, amit egyesek kialakítanak az interneten, nem azt tükrözi, hogy kik ők, hanem hogy kik szeretnének lenni. „Az egyik osztálytársam azt mondja magáról, hogy 21 éves, és Las Vegasban lakik” – állítja egy 15 éves fiú. Mindkét fiatal körülbelül 1600 kilométerre lakik ettől az amerikai várostól.

Az interneten elég gyakran vezetik félre így az embert. „A neten bármit megtehetsz – közli bizalmasan egy 18 éves ausztrál lány. – Teljesen másvalakinek is kiadhatod magad, úgysem tudja senki, hogy ki vagy igazából. Magabiztosnak érzed magad. Ki is találhatsz néhány dolgot, hogy érdekesebbé tedd az egyéniséged. Feltehetsz magadról képeket, melyeken olyan ruhákat viselsz meg olyanokat csinálsz, amiket egyébként soha nem vennél magadra és nem csinálnál. Leírhatsz olyanokat, amiket soha nem mondanál ki személyesen. Úgy érzed, hogy mindent büntetlenül megtehetsz, mert rejtve vagy. Senki sem tudja, hogy ki vagy igazán.”

Az internetes közösségi oldalak a többi kommunikációs módszerhez hasonlóan jó célra is felhasználhatók, de vissza is lehet élni velük. Szülők, tudjátok, hogy mit csinálnak a gyermekeitek az interneten? Figyeltek arra, hogy bölcsen használják fel az idejüket? * (Efézus 5:15, 16). Az internet helytelen használata számos komoly veszélynek is kitehet egy fiatalt. Például?

A kibertér sötét oldala

A névtelenség miatt az internet a pedofilok vadászterülete. A fiatalok akaratlanul is csapdába eshetnek, ha megadják a személyes adataikat, vagy beleegyeznek egy találkába azzal, akivel az interneten tartják a kapcsolatot. Néhányan erre azt mondják, hogy „a gyerekeknek sokkal jobban kell félniük a bántalmazástól vagy a megbecstelenítéstől a saját otthonukban vagy a játszótéren – írja a Parenting 911 című könyv. – De a legtöbb szülőnek van valami alattomosan gonosz abban, hogy egy szexéhes manipulátor a képernyőn keresztül beférkőzhet az otthonukba, és megronthatja a gyermekük ártatlanságát.”

Másképp is visszaélnek az emberek a kommunikációs eszközökkel. Egyes fiatalok „kiberzsarnokot” játszanak: arra használják az internetet, hogy szakadatlanul ugrassanak, zaklassanak vagy fenyegessenek másokat, vagy kirekesszék őket a társaságból. Néhány weboldalt kizárólag azért hoznak létre, hogy megalázzanak valakit. Az e-mail, a csevegők és az ehhez hasonló fórumok pedig rágalmak terjesztésére szolgálnak. Egy internetes biztonsági csoport igazgatónője szerint a 10–14 éves gyerekek mintegy 80 százalékát zaklatták már az interneten közvetett vagy közvetlen módon.

Nem mintha a zaklatás új keletű jelenség lenne. De most már sokkal messzebb eljut a szóbeszéd, a pletyka és a rágalom, és sokkal gyorsabban. Na és gyakran ezek sokkal durvábbak is. Voltak, akik beépített kamerás mobiltelefonnal olyan fényképeket vagy videofelvételeket készítettek másokról, mondjuk az iskola öltözőjében vagy a zuhanyzóban, amelyek elég tolakodók, és akár kínos helyzetbe is lehet velük hozni valakit. Aztán felrakták őket az internetre, és elküldték x számú kíváncsi olvasónak.

Mindenkit egyre jobban aggaszt

A problémák láttán az Igazságügyi és Közbiztonsági Hivatal New Jersey-ben (USA) kiküldött egy levelet a szülőknek és gyámoknak, és arra kérte őket, hogy „segítsenek fellépni egy kialakulóban lévő vészhelyzet, a gyermekek közti kifogásolható internethasználat ellen az iskolában és az iskolán kívül”. A levél különösen a személyes adatok és fényképek nyilvánossá tételét tartotta ijesztőnek. Az ilyen adatokat tartalmazó weboldalak gyakran csak úgy vonzzák a gátlástalan fiatalokat és felnőtteket. „Önnek mint szülőnek, tisztában kell lennie vele, hogy ezek az aggályok nagyon is valósak, és hogy Ön sokat tud tenni a gyermekei biztonsága érdekében azzal, ha tájékozódik, és figyelemmel kíséri, hogyan használják a gyermekei az internetet” – jelentette ki a levél.

Néhány szülő mégis meglepően keveset tud arról, hogy mit művelnek a gyermekei a világhálón. Az egyik anyuka, aki a felügyelete alatt tartja, hogy mit csinál a 16 éves lánya az interneten, így szörnyülködött: „A szülők egyszerűen elborzadnának, és elsüllyednének szégyenükben, ha tudnák, hogy miket tesznek fel a gyerekeik az internetre, és mikről társalognak.” Egy internetes biztonsági szakértő szerint egyes fiatalok olyan képeket raknak fel az internetre, amelyek szexuálisan nagyon provokatívak.

Rossz hatások

Vajon csak néhány túlságosan féltő felnőtt agyréme mindez, akik elfelejtették, milyen tinédzsernek lenni? A statisztikák nem ezt mutatják. Néhány helyen a 15–17 éves fiúknak és lányoknak közel az egyharmada közösült már valakivel. A 13–19 éveseknek több mint a fele azt mondta, hogy van már tapasztalata az orális szex terén.

Hozzájárult ezekhez a mellbevágó adatokhoz a műszaki világ? Hozzá bizony. „A mobiltelefonon és az interneten minden a legteljesebb titokban folyhat a tizenévesek között, nem úgy, mint másutt – írja a New York Times Magazine egyik cikke. – Mennyivel könnyebb összehozni így egy egyéjszakás kalandot.” Csak néhány billentyűt kell megnyomni a számítógépen ahhoz, hogy létrejöjjön a titkos randi egy fiú és egy lány között. Egy felmérésben a lányoknak több mint a négyötöde beismerte, hogy nem elég óvatos az interneten.

Néhányan, akik az interneten keresnek maguknak barátot vagy barátnőt, vagy csak valakit, akivel összeállhatnak egy éjszakára, mást is kapnak, mint amire számítottak. „Egyre több a nemi erőszak” – jelenti ki Jennifer Welch, a novatói rendőrség tisztviselője (Kalifornia). Azt mondja, hogy sok áldozat az interneten lép először kapcsolatba a későbbi támadójával, és megbeszélnek egy személyes találkozót.

Óvakodj ’a világ bölcsességétől’!

Az újságok és a folyóiratok tizenéveseknek szóló tanácsadó rovatai hajlamosak engedékenyek lenni, amikor a fiatalok és a szex a téma. Bár rábólintanak az önmegtartóztatásra és az erkölcsi tisztaságra, elsődleges céljuk a „biztonságos” szex, nem pedig a semmi szex népszerűsítése. Úgy tűnik, az elgondolás ez: „Ha már megállítani nem tudjuk őket, akkor legalább tanítsuk meg őket felelősségteljesnek lenni.”

Egy elismert, tinédzsereknek szóló weboldal egyik cikke három átgondolandó tényezőre szűkítette le a dilemmát, hogy egy fiatal belemenjen-e a szexbe, vagy se: 1. a terhesség kockázata, 2. a nemi betegségek kockázata, 3. és hogy fontos, hogy mindkét fél készen álljon érzelmileg az eseményre. „A döntés összességében véve a tied” – mondja a weboldal. Azt, hogy jó lenne megbeszélni a dolgot a szülőkkel, csak futólag említik. Arról pedig szó sem esik, hogy helyes-e így a szex, vagy sem.

Ha szülő vagy, biztosan azt szeretnéd, ha valami jobb vezérelné a gyermekeidet, mint a világ változékony és ostoba ’bölcsessége’ (1Korintusz 1:20). Hogyan segíthetsz nekik a felnőtté válás útján, és abban, hogy elkerüljék az itt ismertetett veszélyeket? A válasz nem biztos, hogy olyan egyszerű, mint kikapcsolni a számítógépet vagy elvenni a telefont. A felszínes megoldások nem szokták elérni a szívet (Példabeszédek 4:23). Az is lehet, hogy a gyermekeid hiányát érzik valaminek, és ezt szeretnék megoldani a mobiltelefonnal vagy az internettel. De te mint szülő talán sokkal jobban ki tudnád elégíteni ezeket a szükségleteket. Mik lehetnek ezek? Nézzünk meg néhányat.

[Lábjegyzet]

^ 13. bek. Ahelyett, hogy a szülők úgy, ahogy van, elítélnék az internetet, tanácsos, ha inkább megismerkednek azokkal a weboldalakkal, amelyeket a gyermekeik látogatnak. Így segíthetnek nekik ’edzeni az érzékelőképességüket a helyes és a helytelen közötti különbségtételre’ (Héberek 5:14). Ez a szülői képzés jól fog jönni a gyerekeknek, amikor elérik a felnőttkort.

[Oldalidézet a 4. oldalon]

„Ahogy hazaérek, rögtön megyek a géphez, és . . . néha hajnali 3-ig netezek”

[Oldalidézet az 5. oldalon]

„A neten bármit megtehetsz. Teljesen másvalakinek is kiadhatod magad, úgysem tudja senki, hogy ki vagy igazából”

[Oldalidézet a 7. oldalon]

„A szülők egyszerűen elborzadnának, és elsüllyednének szégyenükben, ha tudnák, hogy miket tesznek fel a gyerekeik az internetre, és mikről társalognak”

[Kiemelt rész/​kép a 6. oldalon]

Közösségi portálok – Egy lány története

„Azért kezdtem el használni az iskola weboldalát, hogy beszélgethessek a többi tanulóval és a tanárokkal. Először csak heti egy órát interneteztem, de hamarosan már minden nap a gép előtt ültem. Annyira rászoktam, hogy ha éppen nem interneteztem, akkor is azon járt az eszem. Semmi másra nem tudtam koncentrálni. Lemaradtam a tanulásban, nem figyeltem oda a keresztény összejöveteleken, és még az igazi, valós barátaimmal sem foglalkoztam. Végül a szüleim rájöttek, hogy mi a baj, és megszabták, hogy mennyit internetezhetek. Ezt nehezen viseltem, majd felrobbantam mérgemben. De most már örülök, hogy így történt, és nagyon jól sikerült alkalmazkodnom. Soha többé nem akarok semminek a függőjévé válni!” (Bianca).