Merre tart ez a világ?

A BIBLIA jó előre megjövendölte a jelenlegi erkölcsi hanyatlást, és ezekkel a szavakkal jellemezte: „az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek. Mert az emberek önmagukat szeretők lesznek, pénzszeretők . . . , szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, illojálisak, természetes vonzalom nélküliek . . . , vadak, a jóságot nem szeretők, árulók, keményfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők, akiknél megvan az Isten iránti odaadásnak egy külső formája, de erejére nézve hamisnak bizonyulnak” (2Timóteusz 3:1–5).

Talán egyetértesz azzal, hogy ez a bibliai prófécia jól jellemzi a mai világot, pedig majdnem 2000 évvel ezelőtt íródott. A prófécia ezekkel a szavakkal kezdődik: „az utolsó napokban”. Mit jelent az „utolsó napok” kifejezés?

Minek az utolsó napjai?

Az „utolsó napok” nagyon ismert kifejezés lett. Csak az angol nyelvben könyvek százainak a címében szerepel. Figyeld meg például a nemrég kiadott The Last Days of Innocence—America at War, 1917-1918 (Az ártatlanság utolsó napjai – Amerika háborúban, 1917–1918) című könyvet. Az előszóból világosan kiderül, hogy amikor a könyv az „utolsó napok” kifejezést használja, egy meghatározott időre utal, olyanra, amelyben az erkölcs drámai hanyatlásnak indult.

Az előszó kifejti: „1914-ben az ország gyorsabban változott, mint a történelem bármely más időszakában.” Igen, az 1914-es év volt az, amikor egy olyan világméretű háború tört ki, amelyre korábban nem volt példa. A könyv ezt mondja: „Totális háború volt, olyan, amelyben nem hadsereg harcolt hadsereg ellen, hanem ország ország ellen.” Ez a háború, amint látni  fogjuk, annak az időszaknak a kezdetén robbant ki, amelyet a Biblia ’utolsó napoknak’ nevez.

A Biblia azt tanítja, hogy mielőtt ez a világ véget ér, tapasztalni fog egy különleges időszakot, amelyre a Szentírás ’utolsó napokként’ utal. Arról is beszámol, hogy volt már egy világ, amely véget ért, amikor ezt mondja: „az akkori világ pusztulást szenvedett, amikor elárasztották vízzel.” Mikor történt ez, és milyen világ ért véget? Ez a Noé napjaiban fennálló, „istentelen” ókori világ volt. Ehhez hasonlóan a mai világ is véget fog érni. Ám azok, akik Istent szolgálják, túl fogják élni a véget, ahogy Noé és a családja is túlélte (2Péter 2:5; 3:6; 1Mózes 7:21–24; 1János 2:17).

Mit mondott Jézus a végről?

Jézus Krisztus is beszélt ’Noé napjairól’, amikor „eljött az özönvíz, és elsöpörte” az akkor élőket. Összehasonlította az Özönvíz előtti, vagyis az akkori világ pusztulását közvetlenül megelőző állapotokat azokkal, amelyek abban az időben lesznek jellemzők, amelyet úgy azonosított, mint ’a világrendszer befejezését’ (Máté 24:3, 37–39). Más bibliafordítások olyan kifejezéseket használnak, mint például ’a világ vége’ (Károli-, Katolikus fordítás).

Jézus megjövendölte, hogy milyen lesz az élet a földön, mielőtt a világ véget ér. A háborúkkal kapcsolatban ezt mondta: „nemzet támad nemzet ellen, és királyság királyság ellen”. Történészek igazolják, hogy ez megfigyelhető 1914-gyel kezdődően. Az előbb említett könyv előszava úgy beszél 1914-ről, mint egy „totális háború” kezdetéről, amikor „nem hadsereg harcolt hadsereg ellen, hanem ország ország ellen”.

Próféciájában Jézus még hozzátette: „lesznek élelmiszerhiányok meg földrengések egyik hely után a másikon. Mindez a gyötrő fájások kezdete.” Továbbá azt is kijelentette, hogy egyebek között növekedni fog a törvénytelenség (Máté 24:7–14). Kétség nem fér hozzá, hogy ezt látjuk végbemenni napjainkban. A mostani erkölcsi romlás olyan mértékű, hogy az beteljesíti a bibliai próféciákat.

De hogyan éljünk mi ebben a hanyatló világban? Figyeld meg, amit Pál apostol a római keresztényeknek írt az erkölcsi hanyatlásról. Rámutatott az emberek ’gyalázatos nemi vágyakozására’, kijelentve: „asszonyaik is felcserélték a testükkel való természetes élést természetellenessel, s hasonlóképpen a férfiak is elhagyták az asszonnyal való természetes élést, és gerjedelmükben egymás iránt gyúltak heves lángra, férfiak férfiakkal, s ocsmányságot cselekedtek” (Róma 1:26, 27).

A történészek azt mondják, hogy miközben az akkori társadalom egyre mélyebbre süllyedt az erkölcsi romlásba, „a kis keresztény közösségek zavarták jámborságukkal és illemükkel az élvhajhász pogány világot”. Ennek arra kell késztetnie minket, hogy megálljunk, és megkérdezzük magunktól: „Mi a helyzet velem és azokkal, akiket a barátaimnak választok? Vajon mi különbözünk azoktól, akik erkölcstelenséget gyakorolnak, és erkölcsileg kifogástalanok vagyunk?” (1Péter 4:3, 4).

A harc, amelyet vívunk

A Biblia azt tanítja, hogy a minket körülvevő erkölcstelenség ellenére nekünk ’feddhetetlennek és ártatlannak kell lennünk, Isten szeplő nélküli gyermekeinek egy elferdült és elfajult nemzedék közepette’. Ennek eléréséhez ’erős markolással kell kapaszkodnunk az élet szavába’ (Filippi 2:15, 16). Ez a bibliai kijelentés adja meg a választ arra, hogyan  kerülhetik el a keresztények, hogy erkölcsileg beszennyeződjenek: szorosan kell ragaszkodniuk Isten Szavának tanításaihoz, és el kell ismerniük, hogy az abban rejlő erkölcsi irányadó mértékek képviselik a legjobb életmódot.

„Ennek a világrendszernek az istene”, Sátán, az Ördög arra törekszik, hogy a maga oldalára állítsa az embereket (2Korintusz 4:4). A Biblia elmondja nekünk, hogy Sátán „folyton átváltoztatja magát a világosság angyalává”. A szolgái hozzá hasonlóan ugyanezt teszik (2Korintusz 11:14, 15). Szabadságot és vidámságot ígérnek, de ahogy a Biblia mondja, „ők maguk a romlottság rabszolgáiként élnek” (2Péter 2:19).

Ne legyenek illúzióink! Azoknak, akik semmibe veszik Isten erkölcsi irányadó mértékeit, súlyos következményekkel kell számolniuk. A zsoltáríró azt mondta, hogy ’távol van a gonoszoktól a megmentés, mert nem kutatják Isten rendelkezéseit’ (Zsoltárok 119:155; Példabeszédek 5:22, 23). Meg vagyunk erről győződve? Ha igen, védjük meg az elménket és a szívünket az engedékenység propagandájától!

Sokan vannak, akik balgán így érvelnek: „Ha az, amit teszek, nem ütközik törvénybe, akkor minden rendben van.” Ám ez nem igaz. Égi Atyánk szeretetteljes módon erkölcsi vezetésről gondoskodik. Nem az a célja, hogy unalmassá tegye az életedet, vagy korlátozza a szabadságodat, hanem az, hogy megvédjen téged. Arra tanít, „ami javadra válik”. Azt akarja, hogy elkerüld a kellemetlenségeket, és boldogan élj. Igen, ahogy a Biblia tanítja, Isten szolgálatában megvan „a mostani és az eljövendő élet ígérete”. Ez a ’valódi élet’ – örök élet a megígért új világban! (Ézsaiás 48:17, 18; 1Timóteusz 4:8; 6:19).

Állítsd hát szembe a bibliai tanítások követéséből fakadó áldásokat azzal a szívfájdalommal, amely végül azoknak az osztályrésze lesz, akik nem így tesznek. Semmi sem teheti jobbá az életünket annál, mint hogy elnyerjük Isten kegyét úgy, hogy hallgatunk rá. „Aki hallgat rám, biztonságban lakik, és nyugalma lesz, nem rettenti baj” – ígéri Isten (Példabeszédek 1:33).

Egy kifogástalan erkölcsű társadalom

A Biblia kijelenti, hogy amikor ez a világ elmúlik, ’a gonosz nem lesz többé’. Ezt is írja: „a becsületesek laknak majd a földön, és a feddhetetlenek maradnak meg rajta” (Zsoltárok 37:10, 11; Példabeszédek 2:20–22). A föld tehát meg lesz tisztítva az erkölcstelenség összes maradványától, beleértve azokat is, akik nem hajlandók elfogadni Teremtőnk egészséges tanításait. Azok, akik szeretik Istent, az egész földet fokozatosan egy olyan paradicsommá fogják alakítani, mint amilyenbe Isten az első emberpárt helyezte (1Mózes 2:7–9).

Gondolj csak bele, milyen öröm lesz a gyönyörű paradicsommá alakított, megtisztított földön élni! Azok a milliárdok is ebben a kiváltságban részesülnek, akik fel lesznek támasztva a halálból. Találj hát örömet Isten ígéreteiben: „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak”, ezenkívül Isten „letöröl minden könnyet a szemükről, és nem lesz többé halál, sem kesergés, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. A korábbi dolgok elmúltak” (Zsoltárok 37:29; Jelenések 21:3, 4).

[Oldalidézet a 9. oldalon]

Amikor egy világ véget ért, voltak istenfélő túlélők

[Kép a 10. oldalon]

Miután ez a világ véget ér, a föld paradicsommá válik