Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Mi a bölcs nézőpont a pénzről?

Mi a bölcs nézőpont a pénzről?

A Biblia nézőpontja

Mi a bölcs nézőpont a pénzről?

’A PÉNZ oltalom’ – mondja a Biblia (Prédikátor 7:12). Mivel élelmet, ruhát és lakást lehet venni rajta, megóv a szegénység gyötrelmeitől. Ami tehát az anyagiakat illeti, pénzen szinte bármi megvásárolható. Úgy van, ahogy a Prédikátor 10:19 írja: „a pénz az ellenérték mindenért.”

Isten Szava arra int, hogy szorgalmasan dolgozzunk, hogy el tudjuk tartani magunkat és a családunkat (1Timóteusz 5:8). A becsületes, kemény munka megelégedést, méltóságot és biztonságérzetet ad az embernek, és ez így van rendjén (Prédikátor 3:12, 13).

A kemény munka azt is lehetővé teszi, hogy nagylelkűek legyünk anyagi vonatkozásban. „Nagyobb boldogság adni, mint kapni” – mondta Jézus (Cselekedetek 20:35). Ez a boldogság abból fakad, hogy vidám szívvel nyújtunk anyagi segítséget a rászorulóknak, főleg keresztény társainknak, illetve örömmel adunk ajándékot annak, akit szeretünk (2Korintusz 9:7; 1Timóteusz 6:17–19).

Jézus arra buzdította a követőit, hogy legyenek nagylelkűek, de ne csak hébe-hóba, hanem tegyék ezt a szokásukká, életük szerves részévé. „Legyetek adakozók” – mondta (Lukács 6:38). Ez az alapelv vonatkozik Isten Királysága érdekeinek az anyagi támogatására is (Példabeszédek 3:9). Az ilyen nagylelkűség révén még ’barátokat is szerezhetünk magunknak’: Jehovát és a Fiát (Lukács 16:9).

Óvakodjunk ’a pénz szeretetétől’

Az önző emberek ritkán adakoznak, és akkor is hátsó szándékok vezethetik őket. Sokszor az akadályozza őket, hogy szeretik a pénzt, ez pedig a várakozásaikkal ellentétben többnyire boldogtalanná teszi őket. „A pénz szeretete mindenfajta ártalmas dolognak gyökere, és erre a szeretetre törekedve némelyek eltévelyedtek a hittől, és mindenütt sok fájdalommal szegezték át magukat” – olvassuk az 1Timóteusz 6:10-ben. Miért mondhatjuk, hogy a pénz szeretete nem ad megelégedettséget, sőt még káros is?

Ennek egyik oka az, hogy egy kapzsi ember mohósága kielégíthetetlen. „Az ezüstöt szerető ember nem elégszik meg az ezüsttel” – írja a Prédikátor 5:10. Akik tehát a pénzt szeretik, azok szűnni nem akaró csalódottsággal ’szegezik át magukat’. Kapzsiságuk ezenkívül silány kapcsolatokat, boldogtalan családi életet, sőt alváshiányt is okozhat. „Édes az álma annak, aki szolgál, akár keveset eszik, akár sokat; a gazdagot viszont bősége nem engedi aludni” (Prédikátor 5:12). Ami a legrosszabb: ha valaki a pénzt szereti, magára vonja Isten nemtetszését (Jób 31:24, 28).

A bibliai és a világi történelemből sok olyan személyt ismerünk, aki lopott, hamisan ítélkezett, prostituált lett, gyilkolt, elárult másokat és hazudott – és mindezt a pénzért (Józsué 7:1, 20–26; Mikeás 3:11; Márk 14:10, 11; János 12:6). Földi szolgálata idején Jézus meghívott egy „nagyon gazdag”, fiatal elöljárót, hogy legyen a követője. Sajnos az ifjú nem élt ezzel a csodálatos lehetőséggel, mert anyagi kára származott volna belőle. Jézus ekkor felkiáltott: „Milyen nehéz lesz bemenniük az Isten királyságába azoknak, akiknek van pénzük!” (Lukács 18:23, 24).

A keresztényeknek ezekben „az utolsó napokban” különösen résen kell lenniük, mert a jövendölésnek megfelelően az emberek általában véve „pénzszeretők” (2Timóteusz 3:1, 2). Az igaz keresztényeket, akik állandóan tudatában vannak szellemi szükségletüknek, nem sodorja magával a kapzsiság árja, mert van valamijük, ami sokkal értékesebb a pénznél.

Jobb, mint a pénz

Salamon király kijelentette, hogy a pénz oltalmul szolgál, de azt is megjegyezte, hogy „oltalom a bölcsesség” is, mert „életben tartja tulajdonosait” (Prédikátor 7:12). Mire utalt ezzel? Arra a bölcsességre, amely a Szentírás pontos ismeretén és egészséges istenfélelmen alapul. Az isteni bölcsesség értékesebb a pénznél, mert meg tud óvni az élet számtalan csapdájától, sőt az idő előtti haláltól is! Az igazi bölcsesség olyan, mint egy korona: felmagasztal, és tiszteletet szerez annak, aki birtokolja (Példabeszédek 2:10–22; 4:5–9). Mivel segít elnyerni Isten kegyét, a Biblia úgy beszél róla, mint ’életnek fájáról’ (Példabeszédek 3:18).

Akik őszintén szeretnék megszerezni ezt a bölcsességet, és kutatni is készek utána, azok azt tapasztalják, hogy könnyen elérhető. „Fiam, ha . . . értelemért kiáltasz, és tisztánlátásért emeled fel szavad, ha folyton keresed azt, mint az ezüstöt, és folyton kutatsz utána, mint a rejtett kincsek után, akkor megérted Jehova félelmét, és megleled Isten ismeretét. Mert Jehova ad bölcsességet, az ő szájából ismeret és tisztánlátás származik” (Példabeszédek 2:1–6).

Mivel az igaz keresztények értékesebbnek tartják a bölcsességet, mint a pénzt, olyan fokú béke, boldogság és biztonság lehet az osztályrészük, melynek a pénzszerető emberek nem örvendhetnek. A Héberek 13:5 ezt írja: „Életmódotok mentes legyen a pénz szeretetétől, és elégedjetek meg azzal, amitek van. Mert [Isten] megmondta: »Semmi esetre sem hagylak cserben, és el sem hagylak semmiképpen.«” A pénz nem adja meg ezt a biztonságot.

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

▪ Hogyan bizonyul a pénz oltalomnak? (Prédikátor 7:12)

▪ Miért értékesebb az isteni bölcsesség a pénznél? (Példabeszédek 2:10–22; 3:13–18)

▪ Miért óvakodjunk a pénz szeretetétől? (Márk 10:23, 25; Lukács 18:23, 24; 1Timóteusz 6:9, 10)