Cápa-öböl – Tengeri csodavilág
Cápa-öböl – Tengeri csodavilág
AZ ÉBREDJETEK! AUSZTRÁLIAI ÍRÓJÁTÓL
A CÁPA-ÖBÖL vagy Shark Bay egy nagy, sekély öböl Ausztrália legnyugatibb pontján, Perth városától úgy 650 kilométerre északra. Francois Pelsaert holland felfedező 1629-ben megvető szavakkal jellemezte ezt a kietlen tájat: „csupasz és elátkozott vidék, sehol semmi zöld, semmi fű.” Akik később erre vetődtek, olyan nevekkel fejezték ki a benyomásaikat, mint Hopeless Reach (reménytelen földnyelv), Useless Inlet (hasznavehetetlen öböl) és Disappointment Loop (csalódottság kanyar).
Manapság azonban évente több mint 120 000 ember látogat el a Cápa-öbölbe. Ennek a távoli vidéknek akkora a vonzereje, hogy 1991-ben felvették a Világörökség-listára *.
Élettől nyüzsgő rétek
Pelsaert megtalálhatta volna a füves réteket, ha a víz alatt keresi őket, mivel a Cápa-öbölben vannak a világ legnagyobb és legváltozatosabb tengerifüves legelői, összesen több mint 4000 négyzetkilométeres területen. Egyedül a Wooramel-tengerifűpad 130 kilométer hosszan nyúlik el a Cápa-öböl keleti ágában.
A tengerifüvek virágos növények, és szédületesen változatos tengeri élővilágot tartanak el. Fiatal garnélák, apró halak és számtalan egyéb tengeri élőlény lakja ezt a levelekben gazdag menedékhelyet. A tengerifüves legelők az ott lakó mintegy 10 000 dugongot * is bőségesen ellátják élelemmel. Ezek a jámbor és kíváncsi emlősök, melyek a tengeri tehenek rendjébe tartoznak, akár 400 kilogrammot is nyomhatnak, és szép csendben legelésznek a gazdag, víz alatti réteken, olykor több mint százan alkotva egy csordát. Valószínűsíthető, hogy a világon a legtöbb dugong ma Észak-Ausztrália partjai mentén él, a nyugaton fekvő Cápa-öböltől kezdve egészen a keleten levő Moreton-öbölig.
A Cápa-öböl a nevéhez híven rengeteg cápának ad otthont. A tíz-egynéhány faj között van a félelmetes tigriscápa és a hatalmas, ám ártalmatlan rablócápa, a világ legnagyobb testű hala is. A cápák mellett delfinek is élnek ezekben a vizekben, ami alapján elvethetjük azt a tévhitet, hogy ahol delfinek vannak, ott nincsenek cápák. A kutatók az itt élő delfinek mintegy 70 százalékának a testén cápatámadásokra utaló sebhelyeket találtak. Az öböl állatvilágának sokszínűségét növelik a hosszúszárnyú bálnák ezrei, melyek itt pihennek meg évenkénti útjukon, miközben délre vándorolnak, meg körülbelül ugyanennyi teknős is, amely évről évre tojást rakni jár ide a partra.
Valódi sziklák?
A Cápa-öböl más részeivel ellentétben az öböl legdélibb pontján fekvő Hamelin Pool sivárnak és élettelennek tűnik. A gyors párolgás miatt a langyos, sekély víz kétszer olyan sós, mint az átlagos tengervíz. A part közeli vizekben fakószürke szikláknak látszó képződmények sorakoznak. Gondosabb vizsgálatukból azonban kiderül, hogy ezek a „sziklák” valójában sztromatolitok, melyeket a cianobaktériumoknak nevezett egysejtű mikroorganizmusok telepei hoztak létre. Egy négyzetméteren úgy hárommilliárd él belőlük!
Ezek a szívós mikrobák a ragadós váladékukat a tengervízből megkötött anyagokkal keverve egy fajta kötőanyagot állítanak elő, melyet aztán rétegenként toldanak hozzá sziklaszerű otthonukhoz. A folyamat rendkívül lassú. Mire egy sztromatolit eléri a 30 centiméteres magasságot, közel ezeréves lehet!
Hamelin Poolban van a legtöbb és legsokfélébb tengeri sztromatolit a világon. Mi több, ez az utolsó sztromatolit-lelőhelyek egyike.
A Cápa-öböl világhírű sztárjai
A Cápa-öböl varázsát leginkább a palackorrú delfinek adják, melyek Monkey Miában, a Denham-félsziget partjainál élnek. Ez az egyik hely azon kevesek között, ahol szabadon élő delfinek rendszeresen a part közelébe úsznak, hogy találkozzanak az emberekkel. Senki sem tudja biztosan, hogy mikor kezdődött ez a kapcsolat.
Mesélnek delfinekről, melyek az 1950-es években halakat tereltek a sekély vizek felé. Ilyesmit ma is meg lehet figyelni. Lehetséges, hogy az emberek ezt a szokásukat használták ki arra, hogy etessék őket, és összebarátkozzanak velük. 1964-ben egy helyi halászasszony odadobott egy halat egy magányos delfinnek, mely a hajója körül lubickolt Monkey Miában. A delfin, melyet az emberek elneveztek Charlie-nak, másnap este visszament, és az asszony kezéből fogadott el egy halat. Charlie-hoz nemsokára csatlakoztak a barátai is.
Azóta a delfinek három nemzedéke látogatók millióit bűvölte el. Az a több mint száz biológus is odavan értük, akik különböző országokból érkeztek, hogy kutatásokat végezzenek velük kapcsolatban. Sehol másutt nem tanulmányozták még ilyen alaposan a delfineket.
Mostanság a delfinek – gyakran a kicsinyeikkel együtt – szinte minden reggel ellátogatnak Monkey Miába. Izgatott turisták tömegei várják az érkezésüket, de csak néhányuknak adatik meg, hogy etethessék őket. Miért? Azért, mert a parkőrök meg akarják előzni, hogy az állatok teljesen az emberektől kapott tápláléktól függjenek. Ennek ellenére minden jelenlevő jól láthatja, mi történik. „Bárcsak minden állattal ilyen meghitt közelségben lehetnénk!” – kiáltott fel egy asszony.
A Biblia rávilágít, hogy ez a kívánság összhangban van Isten eredeti szándékával, hogy az emberek békés uralmuk alatt tartsák az összes állatot (1Mózes 1:28). Ha szereted az állatokat, biztosan örülsz neki, hogy Isten szándéka, melynek megvalósulását átmenetileg a bűn akadályozza, teljesen valóra fog válni, amikor a föld felett Isten Királysága, vagyis egy égi kormányzat uralkodik majd Jézus Krisztus vezetésével (Máté 6:9, 10; Jelenések 11:15).
Isten Királyságának uralma alatt az egész föld a természeti szépség otthona lesz, mely megtelik egészséges élőlényekkel. Nem kétséges, hogy hamarosan a mostaninál is nagyobb élmény lesz ellátogatni olyan helyekre, mint a Cápa-öböl (Zsoltárok 145:16; Ézsaiás 11:6–9).
[Lábjegyzetek]
^ 4. bek. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete olyan helyeket vesz fel a Világörökség-listára, amelyek kiemelkedő kulturális vagy természeti értéket képviselnek.
^ 7. bek. A dugongok rokonságban állnak ugyan a manatuszokkal, de külön fajt alkotnak. A manatuszok farkúszója lekerekített, a dugongoké viszont villásan végződik, mint a delfineké.
[Térképek a 15. oldalon]
(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)
AUSZTRÁLIA
CÁPA-ÖBÖL
[Kép a 16–17. oldalon]
A Monkey Mia partja madártávlatból
[Kép a 16–17. oldalon]
Egy jámbor dugong (tengeri tehén)
[Forrásjelzés]
© GBRMPA
[Kép a 16–17. oldalon]
Parányi organizmusok milliárdjai hozzák létre a sztromatolitokat
[Kép a 17. oldalon]
Szabadon élő delfinek rendszeresen ellátogatnak a Monkey Mia partjára
[Kép forrásának jelzése a 15. oldalon]
© GBRMPA; műholdas térkép: Jeff Schmaltz, MODIS Rapid Response Team, NASA/GSFC
[Kép forrásának jelzése a 17. oldalon]
Minden kép, kivéve a dugongot: supplied courtesy Tourism Western Australia