Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Isten a felelős?

Isten a felelős?

Isten a felelős?

„ISTEN szeretet” – jelenti ki a Biblia (1János 4:8). Ezenkívül igazságos és könyörületes. „Kőszikla, cselekedete tökéletes, hisz minden útja igazságosság. A hűség Istene, kiben nincs igazságtalanság; igazságos és egyenes ő” (5Mózes 32:4).

Mivel ő a Teremtő, Jehova Istennek megvan a képessége ahhoz, hogy előre lássa, mi vezethet szerencsétlenséghez, és a hatalma is megvan, hogy közbelépjen. Ezeknek a tényeknek, valamint azoknak a tulajdonságoknak a fényében, melyeket a Biblia tár fel Istenről, sokan jogosan teszik fel a kérdést, hogy miért engedi meg Isten a természeti katasztrófák bekövetkezését. * Válasz után kutatva őszinte személyek milliói fedezték már fel, hogy maga Isten nagyon is ésszerű választ adott erre a kérdésre írott Szavában (2Timóteusz 3:16). Kérünk, gondolkodj el a következőkön.

Elutasították Isten szeretetét

A Biblia elmondja nekünk, hogy Isten mindent megadott ősszüleinknek, amire szükségük volt, hogy boldog és biztonságos életnek örvendjenek. Ezenfelül amíg ők és leszármazottaik engedelmeskedtek Isten parancsának, hogy ’legyenek termékenyek, sokasodjanak, töltsék be a földet’, az egyre növekvő emberi család számíthatott Isten folyamatos törődésére (1Mózes 1:28).

Sajnálatos azonban, hogy Ádám és Éva tudatosan a Teremtője ellen fordult, szándékosan nem engedelmeskedett neki, és a tőle való függetlenség útját választotta (1Mózes 1:28; 3:1–6). Vitathatatlan, hogy leszármazottaik döntő többsége az ő példájukat követte, és követi ma is (1Mózes 6:5, 6, 11, 12). Egyszóval az emberiség mint egész úgy döntött, hogy az Istentől jövő bármiféle irányítás nélkül uralja otthonát, a földet, és a maga ura lesz. Mivel Jehova a szeretet Istene, aki tiszteletben tartja a szabad akarat elvét, nem erőlteti szuverenitását az emberekre még akkor sem, ha az életmódjuk szerencsétlenséghez vezethet. *

De Jehova nem hagyta magára az emberi családot. Mind a mai napig „felhozza a napját gonoszokra is, jókra is, és esőt ad igazságosaknak is, és igazságtalanoknak is” (Máté 5:45). Ezenkívül Isten megadta azt a képességet az embereknek, hogy tanuljanak a földről és annak körforgásairól. Ez az ismeret bizonyos fokig képessé teszi őket arra, hogy előre jelezzenek valamilyen szélsőséges időjárást vagy más lehetséges veszélyt, például egy vulkánkitörést.

Az emberek arra is rájöttek már, hogy a föld mely részein nagyobb az esély súlyos földrengésekre, valamint szélsőséges éghajlat kialakulására. Néhány országban ez az ismeret segített, hogy életeket mentsenek meg, egyrészt az emberek oktatásával, másrészt jobb építési módszerek és figyelmeztető rendszerek alkalmazásával. Az évente feljegyzett természeti katasztrófák száma azonban egyre nő. Ennek számos bonyolult oka van.

Fokozottan veszélyeztetett területen élni

Hogy egy természeti katasztrófa milyen súlyos, az nem mindig a szóban forgó természeti erők nagyságával függ össze. Gyakran inkább az érintett terület népsűrűsége miatt súlyosabbak a következmények. A Világbank által kiadott egyik beszámoló szerint 160-nál is több országban a lakosságnak több mint az egynegyede olyan területen él, ahol nagy a veszélye annak, hogy sokan meghalnak természeti katasztrófák miatt. „Amint egyre több ember kerül egy [szerencsétlenség] útjába, természeti katasztrófa lesz abból, ami korábban csupán természeti jelenség volt” – mondja Klaus Jacob, a Columbia Egyetem (USA) tudósa.

Egyéb súlyosbító tényező még a nem tervezett, gyors ütemű urbanizáció, az erdőirtás, valamint hogy nagyon sok helyen lebetonozzák a talajt, amely normális esetben magába szívná a víztöbbletet. Különösen ez utóbbi kettő miatt alakulhatnak ki pusztító sárlavinák és óriási áradások.

Az emberi tényező is szerepet játszhat abban, hogy egy földrengésből nagyobb természeti katasztrófa legyen. Mert a legtöbb halálos áldozatot és sérülést nem a felszabaduló energia rengéshulláma okozza, hanem az összedőlő épületek. A földrengéskutatóknak alapos okuk van arra, hogy ezt mondják: „Nem a földrengések oltják ki az emberek életét. Az épületek okozzák a halálukat.”

A kormányok tehetetlensége is növelheti a halálos áldozatok számát. Az egyik dél-amerikai országban az elmúlt 400 év alatt a földrengések már háromszor lerombolták a fővárost. És az 1967-es, legutóbbi földrengés óta a lakosság a kétszeresére, vagyis ötmillióra nőtt. „De olyan építési előírások, melyek megvédhetnék a lakosságot, vagy nincsenek, vagy ha vannak, nem tartatják be őket” – írja a New Scientist című folyóirat.

A fenti kijelentés jól ráillik New Orleans (USA) városára is, mely alacsony fekvésű területen épült, ahol nagy az esély az árvizek kialakulására. A töltések és a szivattyúk ellenére a katasztrófa, melytől sokan már korábban is tartottak, 2005-ben végül is bekövetkezett, amikor a Katrina hurrikán lesújtott. A „régóta hangoztatott figyelmeztetéseket” vagy figyelmen kívül hagyták, vagy „közönnyel reagáltak rájuk” – közölte az USA Today című újságban megjelent riport.

Hasonló közöny mutatkozik a globális felmelegedéssel szemben is, mely sok tudós szerint fokozhatja az időjárással összefüggő természeti katasztrófák erősségét, és tengerszint-emelkedést okozhat. Nyilvánvaló hát, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági tényezőket is – melyek nem Istentől vannak – figyelembe kell venni. Ezek az emberi tényezők eszünkbe juttatják azt a bibliai igazságot, hogy az ember képtelen a ’léptei irányítására’ (Jeremiás 10:23). Egy másik emberi tényező az, hogy miként állunk hozzá a figyelmeztetésekhez, legyenek azok akár a természet jelzései, akár hivatalos figyelmeztetések.

Tanuld meg felismerni a figyelmeztető jeleket

Először is el kell ismernünk, hogy természeti katasztrófák figyelmeztetés nélkül is sújthatnak. ’Bajokkal teljes idő jön, és előre nem látható események történnek mindannyiunkkal’ – olvashatjuk a Prédikátor 9:11-ben. Mégis sokszor van valamilyen természeti előjele vagy hivatalos előrejelzése annak, hogy baj közeleg. Ezért ha az emberek ismerik a jeleket, növelhetik a túlélési esélyüket.

Amikor 2004-ben cunami sújtotta Simeulue szigetét Indonéziában, a sokezres lakosságból 7 ember halt meg. Mivel tudták, hogy a szokásostól eltérő apály után cunami következhet, a legtöbben elmenekültek onnan, amikor a tenger visszahúzódott. Tomboló viharok és vulkánkitörések elől hasonlóképpen úgy menekültek meg emberek, hogy figyelembe vették a jeleket. És mivel a természet jelzései olykor megelőzik a hivatalos figyelmeztetéseket, bölcs dolog megismerni mindkettőt, különösen akkor, ha veszélyeztetett területen élsz.

De sajnos „az emberek hajlanak arra, hogy még akkor is tagadják a veszélyt, ha az már teljesen nyilvánvaló” – mondta egy vulkanológus. Ez különösképpen ott igaz, ahol mindennaposak az alaptalan vészjelzések, vagy ahol már régen történt természeti katasztrófa. Előfordul az is, hogy sokan nem akarják hátrahagyni a javaikat még akkor sem, ha már teljesen nyilvánvaló, hogy katasztrófa lesz.

Sok helyen az emberek egyszerűen túl szegények ahhoz, hogy biztonságosabb területre költözzenek. A szegénység ténye nem a Teremtőnkre vet rossz fényt, hanem az emberiség kudarcára utal. A kormányzatok például gyakran mérhetetlenül sok pénzt ölnek fegyverkezésbe, a szükségben levők megsegítésére viszont vajmi keveset fordítanak.

Mégis a legtöbb ember bizonyos mértékű segítséget kaphat, függetlenül attól, hogy milyen helyzetben van. Miért mondhatjuk ezt? Mert Isten az írott Szavában, a Bibliában számos nagyszerű alapelvről gondoskodott, melyek alkalmazása életet menthet.

Életmentő alapelvek

Ne tedd próbára Istent. „Ne tegyétek próbára Jehovát, a ti Isteneteket” – mondja az 5Mózes 6:16. Az igaz keresztényeknek nem babonán alapul az életfelfogásuk: nem gondolják, hogy Isten mindig megvédi őket a fizikai ártalmaktól. Ezért ha veszély fenyegeti őket, megszívlelik az ihletett tanácsot: „Eszes az, aki látja a bajt, és elrejtőzik, a tapasztalatlanok viszont mennek tovább, és elszenvedik a büntetést” (Példabeszédek 22:3).

Értékeld többre az életet az anyagi javaknál. „Még ha bőségnek örvend is valaki, az élete nem azokból a dolgokból származik, amelyek vannak neki” (Lukács 12:15). Igen, az anyagi dolgoknak megvan a maguk helye az életben, de a halottak számára értéktelenek. Ezért akik szeretik az életet, és akik nagy becsben tartják a kiváltságot, hogy Istent szolgálhatják, nem vállalnak szükségtelen kockázatot a tulajdonuk védelmében (Zsoltárok 115:17).

Tadasi Japánban lakik. Miután 2004-ben földrengés érte a lakóhelyét, azonnal elhagyta az otthonát, még mielőtt erre a hivatalos szervek utasítást adtak volna. Az élete többet jelentett neki az otthonánál és a személyes tárgyainál. Akira is a környéken él, ő ezt írta: „Hogy igazából milyen mértékű a veszteség, az nem az anyagi károktól függ, hanem az egyén nézőpontjától. Én úgy tekintettem ezt a katasztrófát, mint jó alkalmat arra, hogy egyszerűsítsek az életemen.”

Hallgass a hivatalos figyelmeztetésre. ’Rendeld alá magad a felsőbb hatalmaknak’ (Róma 13:1). Ha a hivatalos szervek arra utasítanak, hogy hagyd el az otthonodat, vagy hogy tarts be valamilyen más biztonsági előírást, bölcsen teszed, ha megfogadod a figyelmeztetést. Tadasi engedelmeskedett a kilakoltatási parancsnak, és távol maradt a veszélyes övezettől. Így elkerülte, hogy megsérüljön vagy meghaljon az utórengések miatt.

Ha nem érkezik hivatalos figyelmeztetés egy fenyegető katasztrófáról, akkor az embereknek maguknak kell eldönteniük – figyelembe véve minden rendelkezésre álló tényt –, mikor és hogyan reagáljanak. Vannak helyek, ahol a helyi kormány talán hasznos irányelvekről gondoskodik egy természeti katasztrófa túlélésével kapcsolatban. Ha azon a területen, ahol laksz, létezik ilyen tájékoztató, te jól ismered? És a családoddal is megbeszélted már? (Lásd a  kiemelt részt.) A világ sok részén Jehova Tanúi gyülekezetei a Tanúk helyi fiókhivatalának irányításával eljárásokat dolgoztak ki vészhelyzetekre, ha természeti katasztrófa fenyegetne, vagy következne be. Ezek az eljárások rendkívül hasznosnak bizonyultak.

Mutass keresztényi szeretetet. Jézus ezt mondta: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást; ahogy én szerettelek titeket” (János 13:34). Akik önfeláldozó, Krisztuséhoz hasonló szeretetet mutatnak ki, mindent megtesznek, amit emberileg csak lehet, hogy segítsenek egymásnak felkészülni egy természeti katasztrófára, vagy túlélni azt. Jehova Tanúi között a gyülekezeti vének fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy a gyülekezet összes tagjával felvegyék a kapcsolatot, és meggyőződjenek arról, hogy mindannyian biztonságban vannak-e, vagy biztonságos helyre tudnak-e jutni. A vének abban is biztosak akarnak lenni, hogy megvan-e mindenkinek a létfenntartáshoz szükséges tiszta ivóvize, élelme, ruházata, és nála vannak-e a nélkülözhetetlen gyógyszerei. Ezalatt a biztonságos helyen élő Tanú-családok otthonaikba fogadják a kilakoltatásra kényszerült Tanú-társaikat. Az ilyen szeretet valóban „az egység tökéletes köteléke” (Kolosszé 3:14).

Vajon súlyosabbá válnak majd a természeti katasztrófák, ahogyan azt némelyek jósolják? Talán igen, de már csak egy ideig. Miért? Mert az emberiség tragikus korszaka, az Istentől való függetlenség a végéhez közeledik. Azután az egész föld és minden lakója teljes mértékben Jehova szerető szuverenitása alá kerül, ami csodálatos áldásokat eredményez majd. Lássuk, hogyan.

[Lábjegyzetek]

^ 3. bek. A földrengések, a szélsőséges időjárás, a vulkánkitörések és hasonlók önmagukban véve nem katasztrófák. Csak akkor válnak azzá, ha kárt okoznak az emberek életében és tulajdonában.

^ 6. bek. Arról, hogy Isten egy ideig megengedi a szenvedést és a gonoszságot, bővebben olvashatsz ennek a folyóiratnak a 2006. novemberi számában található „»Miért?« – Válasz a létező legnehezebb kérdésre” című cikksorozatban, valamint a Mit tanít valójában a Biblia? című könyv 11. fejezetében; Jehova Tanúi kiadványa.

[Kiemelt rész/kép a 7. oldalon]

 FELKÉSZÜLTÉL A MENEKÜLÉSRE?

A katasztrófaelhárító hivatal New York városi kirendeltsége azt ajánlja, hogy minden háztartásban előre készüljenek fel egy kilakoltatásra. Állítsanak össze egy „túlélőcsomagot”. Tegyenek egy jó erős, könnyen hordható táskába olyan dolgokat, melyek vészhelyzetben fontosak, és tartsák hozzáférhető helyen a táskát. Például a következőket tegyék bele: *

▪ Fontos iratok fénymásolatai egy vízhatlan tartóban

▪ Pótkulcs autóhoz és lakáshoz

▪ Hitelkártyák, bankkártyák és készpénz

▪ Palackozott víz és tartós élelmiszer

▪ Elemlámpá(k), AM/FM rádió, mobiltelefon (ha van), pótelemek

▪ Gyógyszer legalább egy hétre, lista az adagolásukról, receptek, orvosok neve és telefonszáma (A gyógyszereket feltétlenül cseréld ki a lejárati dátumuk előtt.)

▪ Elsősegélydoboz

▪ Strapabíró, kényelmes cipő, vízhatlan öltözet

▪ Információ a családtagjaid számára a kapcsolattartási lehetőségekről, a találkozási helyről és egy helyi térkép

▪ Gyermekápolási cikkek

[Lábjegyzet]

^ 35. bek. A fenti lista a hivatalos lista alapján készült kisebb változtatásokkal. Talán nem minden felsorolt tárgy vonatkozik a te esetedre, vagy arra a területre, ahol élsz, de az is lehet, hogy néhány dologgal még ki is kell egészítened. Például az időseknek és a fogyatékossággal élőknek megvannak a saját különleges szükségleteik.

[Kép forrásának jelzése a 4. oldalon]

USGS, David A. Johnston, Cascades Volcano Observatory