Fiatalok kérdezik

Kultúrák szorításában – Mit tegyek?

„A családom olasz, ők nyíltan kimutatják az érzéseiket és a lelkesedésüket. Most Angliában élünk. Szerintem itt az emberek nagyon kimértek és udvariasak. Úgy érzem, hogy egyik kultúrába sem illek bele, angolnak túl olasz, olasznak meg túl angol vagyok” (Giosuè, Anglia).

„A suliban azt mondta a tanárom, hogy nézzek a szemébe, ha hozzám beszél. De amikor apu beszélt hozzám, és a szemébe néztem, azt mondta, hogy tiszteletlen vagyok. Úgy éreztem, két kultúra között őrlődök” (Patrick, egy Franciaországban élő, algériai bevándorló).

Bevándorló az édesapád és/vagy az édesanyád?

□ Igen □ Nem

A nyelv vagy a kultúra, mellyel az iskolában találkozol, más mint az otthoni?

□ Igen □ Nem

ÉVENTE milliók költöznek el az országukból, és sokan közülük komoly nehézségekkel néznek szembe. Egyszer csak olyan emberek között találják magukat, akiknek más a nyelvük, a kultúrájuk és az öltözködésük. Ezért, ahogy egy lány, Noor is felfigyelt rá, a bevándorlók gyakran nevetség tárgyai lesznek. Ő Jordániából költözött el a családjával Észak-Amerikába. „Az emberek kinevettek minket, mert máshogy öltözködtünk. Mi pedig nem értettük az amerikai humort” – mondja.

A fiatal Nadia is hasonló nehézséggel küzdött. Ezt mondja: „Németországban születtem, de mivel a szüleim olaszok, akcentussal beszélem a németet. Ezért a srácok a suliban csak egy »buta külföldinek« hívtak. Ráadásul azt vettem észre, hogy amikor elmegyek Olaszországba, akkor meg az olaszt beszélem német akcentussal. Úgy érzem, hogy igazán sehová sem tartozom. Bárhová megyek is, idegennek számítok.”

Milyen más nehézségekkel néznek még szembe a bevándorló szülők gyermekei? És hogyan tudják a legjobbat kihozni a helyzetükből?

 Kulturális különbségek és nyelvi akadályok

Fiatalok, akiknek bevándorlók a szüleik, azt érezhetik, hogy még otthon is kulturális különbség kezd kialakulni. Hogyan lehetséges ez? A gyerekek általában sokkal hamarabb beilleszkednek egy új kultúrába, mint a szüleik. Például Ana, aki nyolcéves volt, amikor Angliába költöztek a családjával, ezt mondja: „Az öcsémnek és nekem nagyon könnyű volt megszokni Londont. De a szüleimnek, akik olyan sokáig éltek a kicsiny portugál szigeten, Madeirán, igazi kihívás volt.” Voeun, akinek kambodzsaiak a szülei, hároméves volt, amikor Ausztráliába mentek. „A szüleim nem igazán illeszkedtek be az új kultúrába és környezetbe. Sőt apu gyakran dühös volt, és bosszankodott, hogy miért nem értem meg a viselkedését és a gondolkodását” – mondja.

Ez a kulturális különbség olyan lehet, mint egy mély vizesárok. És egy vizesárok mentén épített várfalhoz hasonlóan, egy nyelvi válaszfal még inkább megoszthatja a családokat. Ez a fal úgy kezd el épülni, hogy a gyerekek gyorsabban tanulják meg az új nyelvet, mint a szüleik. És amint a gyerekek kezdik elfelejteni az anyanyelvüket, a válaszfal egyre magasabb lesz, így a tartalmas beszélgetés is egyre nehezebbé válik.

Ian is, aki most 14 éves, átélte, hogy közötte és a szülei között egy ilyen fal emelkedett, miután a családja Ecuadorból New Yorkba költözött. „Most már többet beszélek angolul, mint spanyolul – mondja. – Mind a tanáraim az iskolában, mind a barátaim angolul beszélnek, és az öcsémmel is angolul beszélünk. A fejem angol szavakkal van tele, és a spanyol teljesen kiszorul.”

Te is hasonló cipőben jársz? Ha a családod másik országba költözött, amikor kisgyerek voltál, talán akkor még nem gondoltál arra, hogy később majd hasznát veheted az anyanyelvednek. Ezért talán hagytad, hogy feledésbe merüljön. Noor, akit korábban idéztünk, ezt mondja: „Apa mindenáron ragaszkodott hozzá, hogy otthon arabul beszéljünk, de mi nem akartunk. Nekünk úgy tűnt, hogy csak felesleges teher arabul tanulni. A barátaink angolul beszéltek. A tévéműsorokat is angolul néztük. Minek kellett volna nekünk az arab?”

De amint kicsit idősebb leszel, talán kezdesz rájönni, hogy milyen előnyei vannak, ha jól beszéled az anyanyelvedet. Azonban lehet, hogy nehéz visszaemlékezned azokra a szavakra, amelyek korábban olyan könnyedén jöttek a szádra. A 13 éves Michael, akinek a szülei Kínából Angliába költöztek, ezt mondja: „Keverem a két nyelvet.” Ornelle 15 éves, és Kongóból (Kinshasa) költöztek Londonba. „Próbálok mondani valamit anyunak lingalául, de nem megy, mert inkább ahhoz vagyok szokva, hogy angolul beszéljek” – meséli. Lee, akinek kambodzsaiak a szülei, de Ausztráliában született, sajnálja, hogy nem beszéli folyékonyan a szülei nyelvét. Ezt mondja: „Amikor a szüleimmel beszélgetek és próbálom elmagyarázni, hogyan érzek bizonyos dolgokkal kapcsolatban, rájövök, hogy egyszerűen nem beszélem elég jól a nyelvüket.”

Miért jó, ha felülkerekedsz az akadályokon?

Ne keseredj el, ha már nem beszéled olyan jól az anyanyelvedet. Felfrissítheted a nyelvtudásodat. De először is tisztán kell látnod, milyen előnyei vannak, ha így teszel. Mik ezek az előnyök? „Főleg azért tanultam meg a szüleim nyelvét, mert szerettem volna együtt szolgálni velük Istent, és azért is, mert szerettem volna közel kerülni hozzájuk érzelmileg” – mondja Giosuè, akit már korábban idéztünk. „Az, hogy megtanultam a nyelvüket, segített nekem, hogy megismerjem az érzéseiket, és nekik is, hogy megértsenek engem.”

Sok fiatal keresztény azért tanulja meg a szülei nyelvét, mert szeretné elmondani Isten Királyságának jó hírét más bevándorlóknak is (Máté 24:14; 28:19, 20). „Fantasztikus, hogy két nyelven is meg tudom magyarázni a Szentírást! – mondja Salomão, aki ötéves volt, amikor Londonba költöztek. – Már majdnem elfelejtettem az anyanyelvemet, de most, hogy egy portugál gyülekezetbe járok, angolul is, és portugálul is folyékonyan tudok beszélni.” Oleg 15 éves, és Franciaországban él. Ezt mondja: „Boldog vagyok, hogy segíteni tudok másoknak megismerni a Bibliát orosz, francia és moldvai nyelven.” Noor felismerte, hogy szükség van evangéliumhirdetőkre az arab területen. Ezt mondja:  „Most nyelvórákra járok, és megpróbálom újra megtanulni, amit elfelejtettem. Már máshogy látom a dolgokat, és szeretném, ha kijavítanának, amikor hibázom. Tanulni szeretnék.”

Mit tehetsz, hogy újra folyékonyan beszéld a szüleid nyelvét? Néhány családban azt figyelték meg, hogy ha ragaszkodnak hozzá, hogy otthon csak az anyanyelvükön beszéljenek, akkor a gyerekek mindkét nyelvet jól megtanulják. * Talán arra is szeretnéd megkérni a szüleidet, hogy segítsenek megtanulni írni is az anyanyelveden. Stelios, aki Németországban nőtt fel, de görög az anyanyelve, ezt mondja: „A szüleim mindennap megbeszéltek velem egy bibliaverset. Hangosan felolvasták, én meg leírtam. Most görögül is, meg németül is tudok írni és olvasni.”

Az biztos, hogy ha két kultúrában is jártas vagy, és két vagy több nyelven is tudsz beszélni, igazán előnyös helyzetben vagy. A különböző kultúrákról szerzett ismereteid segítenek, hogy jobban megértsd az emberek érzéseit, és hogy válaszolni tudj az Istennel kapcsolatos kérdéseikre. A Biblia ezt mondja: „Öröme van az embernek szája feleletében, és a megfelelő időben mondott szó, ó, mily jó!” (Példabeszédek 15:23). Preeti, aki Angliában született, de indiaiak a szülei, kifejti: „Mivel két kultúrát is ismerek, sokkal jobban érzem magam a szolgálatban. Megértem az indiai és az angol embereket is, tudom, miben hisznek, és hogyan gondolkodnak.”

„Nem részrehajló az Isten”

Ha úgy érzed, hogy kultúrák szorításában élsz, ne keseredj el, hasonló helyzetben vagy, mint számos bibliai személy volt. József például gyermek volt, amikor elkerült a héber kultúrából, melyből származott, és az élete hátralevő részét Egyiptomban élte le. De kétségtelen, hogy az anyanyelvét soha nem felejtette el (1Mózes 45:1–4). Ennek eredményeként segíteni tudott a családjának (1Mózes 39:1; 45:5).

Timóteusznak, aki sokat utazott Pál apostollal, görög volt az édesapja és zsidó az édesanyja (Cselekedetek 16:1–3). Ahelyett, hogy engedte volna, hogy a szülei különböző származása megakadályozza őt, hogy segítsen másoknak, minden bizonnyal fel tudta használni a különböző kultúrákban való jártasságát a misszionáriusi munka végzése közben (Filippi 2:19–22).

Te is tudnád inkább előnynek tekinteni a körülményeidet, mintsem hátránynak? Emlékezz rá, hogy „nem részrehajló az Isten, hanem minden nemzetben elfogadható előtte, aki féli őt, és igazságosságot cselekszik” (Cselekedetek 10:34, 35). Jehova önmagadért szeret téged, és nem az számít neki, honnan származol. Vajon azokhoz a fiatalokhoz hasonlóan, akiket itt idéztünk, te is fel tudnád használni az ismeretedet és a tapasztalatodat, hogy segíts a saját népcsoportodból származó embereknek megismerni szerető Istenünket, Jehovát, aki nem részrehajló? Ha így teszel, igazán boldog leszel! (Cselekedetek 20:35).

[Lábjegyzet]

AMIN ELGONDOLKODHATSZ

▪ Milyen kulturális különbségekkel és nyelvi akadályokkal nézel szembe?

▪ Hogyan küzdheted le ezeket az akadályokat?

[Kép a 20. oldalon]

Erősítheti a családi köteléket, ha beszéled a szüleid nyelvét