Elbűvölő rózsák Afrikából

AZ ÉBREDJETEK! KENYAI ÍRÓJÁTÓL

„A legpompásabb virágok, melyeket valaha láttam!” „A legjobb ajándék egy kedves barátnak.” „Kifejezheted vele a vonzalmadat.”

ALIGHANEM te is hasonlóan érzel, mint a fent idézett Nairobi (Kenya) lakói. Az összes virágos növény közül – mind a vadon élőket, mind pedig az ember által termesztetteket beleértve – valószínűleg egy sem arat akkora nemzetközi sikert, mint a rózsa. Évszázadok óta magával ragadja az ember képzeletét. Költők írtak róla, művészeket gyakran megihletett. Shakespeare magasztalta a Romeo és Júlia című drámájának híres verssorában: „Mit rózsának hivunk, bárhogy nevezzük, éppoly illatos.” A rózsának köszönhetően új barátságok alakultak és erősödtek meg, feszült kapcsolatok helyreálltak, és sok beteg ember lelkileg erőre kapott.

Mindezek mellett a rózsának kiemelkedő gazdasági értéke van. Sok országban, ahol az éghajlati viszonyok kedveznek a virágtermesztésnek, a rózsa az egyik fő devizaforrás. Kenyában például a közelmúltban egy év alatt a milliónyi exportált virágnak több mint a 70 százaléka rózsa volt, és ezzel a világ egyik vezető rózsatermesztőjévé vált az ország.

Korábban, mielőtt felfedezték volna ennek a virágnak az elbűvölő tulajdonságait, mindenütt lehetett látni vadon növő rózsabokrokat. Napjainkban a gondosan irányított keresztezési eljárásokkal nemesítettek néhányat a több mint száz vadrózsafaj közül, hogy így létrehozzák a ma ismert több ezer rózsafajtát. Ennek eredményeként a rózsa világszerte ismert lett, és földünk csaknem minden országában megtalálható. A teahibrid rózsa örvend a legnagyobb népszerűségnek, és sokat termesztenek belőle.

 A kertészettől a vázádig

A legtöbb ember virágüzletben vagy szupermarketben vásárol rózsát. Ezeket a virágokat kereskedelmi céllal hatalmas kertészetekben termesztik, és sokkal több odafigyelést igényelnek, mint azok a rózsák, melyek az ember saját kertjében virágoznak. Nairobi közelében egy ilyen kertészetben tett látogatásunkkor megtudtuk, hogy milyen különleges figyelmet fordítanak az eladásra szánt virágokra.

Itt is, mint Kenya más részein, a gondosan kialakított, fóliaborítású melegházak miatt könnyen felismerhetők a kereskedelmi céllal létrehozott rózsakertészetek. (Lásd a képet a 26. oldalon.) Ezek az építmények több szempontból is megfelelőek. Az újonnan beoltott rózsák érzékenyek, és védeni kell őket az időjárás viszontagságaitól. Nagyobb esőzés, szél vagy közvetlen napsugárzás sok kárt okozhat bennük. Az állandó hőmérséklet fenntartásához szükséges, hogy a hűvös levegő könnyen beáramoljon a melegházba, a melegebb levegő pedig távozzon.

A melegházakban a fiatal virágok sorokba vannak ültetve, növekedésük különböző szakaszainak megfelelően. Ebben a kertészetben a népszerű teahibrid rózsától (ezt 70 centiméternél valamivel hosszabbra vágják) a 35 centiméter hosszú éden rose-ig (a teahibrid rózsa egy különleges fajtája) többfajta rózsát termesztenek. Ezen az egyhektáros területen akár 70 000 növényt is nevelhetnek.

Hogyan jutnak tápanyaghoz a növények? Nem szokványos talajba helyezik őket. A virágágy abból áll, hogy horzsakövet (vulkáni kőzetet) tesznek fóliára. Szívesen használnak ilyen kőzetet, mivel mentes sok, talajból eredő betegségtől. A növényeket csepegtető eljárással öntözik: vékony műanyag csöveket vezetnek a virágágyhoz, hogy így jól szabályozott mennyiségben lássák el vízzel és tápanyaggal a növényeket. A vulkáni kőzet porózus szerkezete lehetővé teszi, hogy a víz elfolyjon a fóliáról, majd a vizet összegyűjtik, és újrahasznosítják.

A szakszerű gondozás ellenére a rózsákat számos betegség megfertőzheti. A legtöbb bajért gombák a felelősek, közülük is a rózsalisztharmatot és a botritiszes betegséget okozó gombák, melyek a növények szárait és leveleit támadják meg. Ha nincsenek meggátolva, ezek a betegségek gyengíthetik a virág  minőségét. Gombaölő szerekkel próbálják megfékezni a problémát.

Az idő múlásával élénk színek bukkannak elő, világosan jelezve, hogy a rózsák készen állnak a szedésre. A nyílási stádiumban lévő virágokat óvatosan levágják. A szirmok ekkor még nem nyíltak szét. Ha ebben az időben végzik a szedést, akkor nő a vágott virágok élettartama, és színüket is tovább megőrzik. A szedés időszaka azonban fajtáról fajtára valamelyest különbözhet. Létfontosságú, hogy a virágokat reggel vagy késő délután vágják, mikor a páratartalom magas, és lassabban hervadnak. A leszedett virágokat ezután hűtőkamrába viszik előhűteni. Ezzel is azt biztosítják, hogy a rózsák hosszabb ideig maradjanak frissek.

A virágokra egy következő fontos folyamat vár, az osztályozás: különválogatják őket színük és méretük szerint. A csomagolást a vásárlók igényeinek megfelelően végzik. Végül a virágok készen állnak az eladásra. Ebből a kertészetből elszállítják őket Nairobi fő repülőterére, onnan pedig exportálják, több ezer kilométerre, Európába. Mivel a virágok rendkívül rövid életűek, a szedést követő 24 órán belül el kell érniük a belföldi vagy nemzetközi üzleteket.

Ha legközelebb ajándékba kapsz egy csokor rózsát, vagy virágüzletben, szupermarketben vásárolod meg, állj meg egy pillanatra, és gondolj ennek az elbűvölő virágnak a Teremtőjére, Jehova Istenre. Minden bizonnyal fokozni fogja értékelésedet Iránta (Zsoltárok 115:15).

[Kiemelt rész/képek a 26. oldalon]

Létrejöhet valaha kék színű rózsa?

A rózsa hosszú utat tett meg idáig, de úgy tűnik, hogy ez az út még nem ért véget. A nemesítés és termesztés számos új eljárása lett összesítve ebben az iparágban. Nem sok olyan virág van, mely annyi színárnyalatot tud produkálni, mint a rózsa. Neked melyik szín imponál leginkább? Fehér, sárga, rózsaszín, bíborvörös vagy gesztenyebarna? Ezek legtöbbje különféle keresztezési eljárások eredménye.

Például tudtad azt, hogy bár az emberek beszélnek „vörös” rózsákról, igazi vörös színűek eredetileg nem léteztek a rózsák családjában? Ebből a növénycsaládból hiányzik a vörös pigmenthez szükséges gén. A halványpiros szín 1930 táján egy génmutáció során jött létre, mely végül a mai rózsák élénkvörös színeihez vezetett el. Egy szín hosszú ideig hiányzott a rózsák összes változatából, a kék. A rózsák családjában természetszerűleg nincs meg az a gén, a delfinidin, amelyik kék színt hozna létre. De egy ausztrál és egy japán cég többéves közös kutatómunkát végzett, és 2004-ben géntechnológiával létrehozták a „kék” rózsát. Egy még kékebb árnyalat létrehozásához azonban tovább kell kísérletezni.

[Kép]

Fóliaborítású melegházak

[Kép a 25. oldalon]

A rózsák készen állnak a szedésre