A Biblia nézőpontja

Mi történik a halál alkalmával?

ISTEN emberi fiai nem arra lettek megalkotva, hogy meghaljanak (Róma 8:20, 21). Tulajdonképpen mikor Jehova először beszélt Ádámnak a halálról, utalt rá, hogy a halál nem az élet velejárója, hanem az Isten iránti engedetlenségért kiszabott büntetés (1Mózes 2:17). Ádám értette, mit jelent a halál, hisz láthatta, hogy az állatok meghalnak.

Ádám bűnbe esett, és ennek árát azzal fizette ki, hogy 930 évesen meghalt (1Mózes 5:5; Róma 6:23). Mivel engedetlenségéért el lett űzve Isten családjából, többé nem lehetett Isten fiának tekinteni (5Mózes 32:5). A Biblia ezt mondja az emberiséget sújtó szomorú következményekről: „egy ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt” (Róma 5:12).

 Mi történik a gondolkodóképességünkkel?

A Biblia azt is kijelenti, hogy „az emberek fiainak vége hasonló az állatoknak végéhez, egyenlő végük van. Amint meghal az egyik, úgy meghal a másik is; egy szellemük van mindegyiküknek, úgyhogy nem áll felette az ember az állatnak, hisz minden hiábavalóság. Mindegyik egy helyre megy; mindegyik a porból lett, és mindegyik a porba tér vissza” (Prédikátor 3:19, 20). Mit jelent visszatérni a porba?

Az a kifejezés, hogy „a porba tér vissza”, arra emlékeztet minket, amit Isten az első embernek mondott: „por vagy, és a porba térsz vissza” (1Mózes 3:19). Ez azt jelenti, hogy az emberek az állatokhoz hasonlóan fizikai teremtmények. Nem szellemek vagyunk, melyek pusztán lakoznak egy fizikai testben. A gondolkodóképességünk nem tudja túlélni testünk megsemmisülését. Arról, aki meghal, ezt mondja a Biblia: „Kimegy a szelleme, és ő visszatér földjébe, azon a napon elvesznek gondolatai [„gondolkodása teljesen véget ér”, The New English Bible]” (Zsoltárok 146:4).

Ha ez csakugyan így van, milyen állapotban vannak a halottak? Isten Szava világos választ ad erre: „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak” (Prédikátor 9:5). Ahelyett, hogy a halál egy barát lenne, aki üdvözöl bennünket egy jobb élet kapujában, a Biblia az ’utolsó ellenségnek’ nevezi, hiszen megfoszt minden cselekedetünktől (1Korintusz 15:26; Prédikátor 9:10). Vajon ez azt jelenti, hogy nincs remény arra, hogy az emberek kikerüljenek a halál állapotából?

Jó hír a halállal kapcsolatban

Emberek millióinak a halál olyan, mint az álom, melyből fel fognak ébredni. Jézus egyszer ezt mondta tanítványainak halott barátjukról: „Lázár, a barátunk nyugodni tért, de odamegyek, hogy felébresszem az álomból.” Mikor Jézus az emléksírhoz tartott, gyászolók sokaságával találkozott. A sírhoz érve kérte, hogy nyissák azt ki, majd így kiáltott: „Lázár, jöjj ki!” Az, aki halott volt négy napig, kijött (János 11:11–14, 39, 43, 44). Mivel Lázár teste már bomlásnak indult, Jézus így bizonyította, hogy Isten mindenre emlékezni tud a halottakkal kapcsolatban: a személyiségükre, emlékeikre és külsejükre. Újra életre tudja kelteni őket. Egy másik alkalommal Jézus ezt mondta: „eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő [Jézus] hangját, és kijönnek” (János 5:28, 29).

A Biblia további jó hírt közöl számunkra: „Mint utolsó ellenség semmisül meg a halál” (1Korintusz 15:26). Soha többé nem kell majd a bánattól sújtott embereknek a temetőbe menniük, hogy eltemessék szeretteiket. A Biblia ezt mondja: „nem lesz többé halál” (Jelenések 21:4). Te is úgy érzed, hogy vigasztaló a Biblia nézőpontja arról, hogy mi történik a halál alkalmával?

GONDOLKODTÁL MÁR EZEN?

▪ Tudatuknál vannak a halottak? (Prédikátor 9:5)

▪ Van remény arra, hogy az emberek kikerüljenek a halál állapotából? (János 5:28, 29)

[Oldalidézet a 29. oldalon]

„Kimegy a szelleme, és ő visszatér földjébe, azon a napon elvesznek gondolatai [„gondolkodása teljesen véget ér”, »The New English Bible«]” (Zsoltárok 146:4)