A nagy tettek királya

AZ ÉBREDJETEK! KAMERUNI ÍRÓJÁTÓL

IBRAHIM NDZSOJA szultán volt a 17. királya egy nagy etnikai csoportnak, a bamum népnek, mely mind a mai napig Nyugat-Kamerun füves szavannáin él. A király 1889-től egészen az 1933-ban bekövetkezett haláláig uralkodott, ahogy azt a következő oldalon levő, uralkodókat felsoroló lista is mutatja. Ez az uralkodói dinasztia a XIV. században került hatalomra. Ndzsoja uralma alatt a franciák és a németek megpróbálták gyarmatosítani a területet.

Ndzsoja egészen ifjúkorától fogva nagyon intelligens, intuitív ember volt, és hasonló gondolkodású bölcsekkel meg újítókkal vette magát körül. A lenti fényképen látható, általa építtetett pompás palota tanúsítja építészeti szakértelmét. Az ugyancsak itt látható, gabonaőrlő malom feltalálását szintén neki tulajdonítják. A legfigyelemreméltóbb tette azonban az volt, hogy kialakított egy új írásrendszert a bamum nyelvhez.

Lehetővé válik írásos feljegyzések készítése

A XIX. század végén a bamum nép történetét főleg még szájhagyomány útján őrizték meg nemzedékről nemzedékre. Ndzsoja felismerte, mennyire veszélyes, ha a beszámolókból kimaradnak részletek, vagy bekerülnek azokba. A királyságán átutazó kereskedőktől és kalmároktól arab nyelvű könyveket szerzett be, és így megismerte ezt a nyelvet. Valószínűleg a régebbi vai írást is ismerte, melyet abban az időben széles körben használtak Libériában. Hozzálátott  hát, hogy kifejlesszen egy írásrendszert a saját nyelvén.

Először több száz jelet talált ki, leginkább piktografikus jeleket és ideogrammákat. Ez az írásrendszer megkívánta, hogy a király alattvalói kívülről megtanulják mindegyik jel jelentését. Évek alatt megbízható udvarnokai segítségével egyszerűsítette a rendszert. A szótagírás használatával lecsökkentették a jelek számát annyira, amennyire szükség volt. Ndzsoja az új írásrendszerében lévő számos jel vagy betű kombinációjával konkrét szavakat alkotott. Az olvasónak így már sokkal kevesebb betűt, és azok helyes kiejtését kellett megjegyeznie. Amikor Ndzsoja elkészült a munkájával, az új írásrendszere – melynek az a-ka-u-ku nevet adta – 70 betűből állt.

Ndzsoja kötelezővé tette ezt az írást az iskolákban és minden kormányhivatalban, így a bamum írás használatára ösztönözte az embereket. Elrendelte, hogy ezzel az új írással lejegyezzék dinasztiája és országa lenyűgöző történetét. A bamum emberek most először olvashattak a hagyományaikról, törvényeikről és szokásaikról. A király még gyógyszerkészítmények receptjét is feljegyeztette ezzel az új írással. A palota levéltárában még mindig több mint 8000 eredeti dokumentumot őriznek.

Ennek az új írásrendszernek az egyik előnye nem sokkal azután mutatkozott meg, hogy 1902-ben német gyarmatosítók jöttek az országba. Bár Ndzsojának volt nyeresége a gazdasági fejlődésnek köszönhetően, nem mindig értett egyet a német hatóságokkal. Ezért felhasználta az új találmányát, melyet a németek akkor még nem tudtak megfejteni. Meddig használták a bamum írást?

Az I. világháború idején a németek elveszítették a Ndzsoja birtoka fölötti fennhatóságukat. Végül az újonnan megalakult Népszövetség a bamum területek fölötti mandátumot Franciaországnak adta. Bár Ndzsoja nyitott volt az új eszmékre, büszke volt az örökségére, és elszántan meg akarta őrizni és továbbfejleszteni népe kultúráját. Ez elkerülhetetlenül ahhoz vezetett, hogy szembekerült a birodalma feletti francia gyarmati uralommal. Azokat a törzsfőnököket, akik nem voltak lojálisak a gyarmatosítókhoz, megfosztották a hatalmuktól. 1931-ben Ndzsoja is így járt. Két évvel később meghalt száműzetésben.

Mivel a franciák megtiltották a bamum írás használatát az iskolákban, és Ndzsoja nem volt ott, hogy támogassa ezt az írást, a bamum nép nagy része hamarosan felhagyott a használatával, és elfeledte azt. Amikor a kereszténység misszionáriusai feltűntek a színen, tanulmányozták a bamum nép beszélt nyelvét, és készítettek egy nyelvtankönyvet, hogy ezt használják az iskoláikban. Ndzsojától eltérően a legtöbb elemet a már létező latin ábécé betűiből és azok kiejtéséből vették át.

Nemrég fel akarták éleszteni a bamum írás iránti érdeklődést. A jelenlegi szultán, Ibrahim Mbombo Ndzsoja nyitott egy iskolát abban a palotában, amelyet a nagyapja építtetett. Itt a helybeli iskolás gyerekek ismét ezt az írásrendszert tanulják, hogy ne merüljön feledésbe.

[Kép a 27. oldalon]

A dísztáblán a XIV. századtól napjainkig uralkodó bamum dinasztia tagjainak felsorolása látható, bal oldalon latin betűkkel, jobb oldalon pedig bamum írással

[Kép forrásának jelzése a 26. oldalon]

Fényképek: Courtesy and permission of Sultan Ibrahim Mbombo Njoya, Foumban, Cameroon