Figyeljük a világot

▪ „Egy átlagos gyerek Angliában hatéves korára már egy teljes évet töltött tévénézéssel, és a hároméves gyerekek felének van tévéje a saját szobájában” (THE INDEPENDENT, NAGY-BRITANNIA).

▪ Kínában a 16 éven felüli megkérdezettek 31,4 százaléka tartja magát vallásosnak. Ha ezt kivetítenénk az egész nemzetre, akkor ez azt jelentené, hogy „körülbelül 300 millióan vallásosak, szemben a hivatalosan nyilvántartott 100 milliós adattal” (CHINA DAILY, KÍNA).

Több kár, mint haszon

Néhány évvel ezelőtt holland politikusok és környezetvédők úgy gondolták, hogy megtalálták a fenntartható energia előállításának kulcsát, vagyis hogy bioüzemanyaggal, legfőképpen pálmaolajjal meghajtott generátorokat használjanak. A reményeik „környezetvédelmi rémálommá” váltak, írja a The New York Times. „A pálmaolaj iránti egyre növekvő európai kereslet a délkelet-ázsiai esőerdők óriási területeinek a kiirtásához és túlzott műtrágyázáshoz vezetett.” A pálmaültetvényeket úgy hozták létre, hogy lecsapoltak és felégettek tőzeges területeket, és így „hatalmas mennyiségű” széngázt juttattak a légkörbe. Ennek eredményeként Indonézia rövid idő alatt „a föld harmadik legnagyobb széngázkibocsátója lett, és a tudósok szerint a széngázkibocsátás felelős a globális felmelegedésért”.

Előrébb állították az „Ítéletnap Óráját”

A Bulletin of Atomic Scientists (BAS) című folyóirat által kitalált „Ítéletnap Óráját”, amely azt mutatja, hogy mennyire áll közel az emberiség egy nukleáris katasztrófához, két perccel előrébb állították, így most öt perccel éjfél, azaz „a civilizáció jelképes vége” előtt áll. 60 éves története alatt az órát csak 18-szor állították át. Az utolsó átállítás 2002 februárjában volt, a New York-i World Trade Center elleni támadás után. A nukleáris fegyverek folyamatos fejlesztése és jelenléte, csakúgy, mint az a tény, hogy nem sikerült a nukleáris anyagokat biztonságosabbá tenni, „azt jelzik, hogy az ember képtelen megoldani azokat a problémákat, melyeket a földön lévő legpusztítóbb technológia okozott” – olvasható a BAS egyik beszámolójában. Sőt, „a klímaváltozás által okozott veszélyek majdnem olyan fenyegetőek, mint a nukleáris fegyverek által okozottak” – tette hozzá a folyóirat.

Stressz a terhesség alatt

Egy közelmúltban végzett vizsgálat szerint a várandós nőket érő stressz, ami abból adódik, hogy veszekednek a partnerükkel, vagy az bántalmazza őket, káros hatással lehet a még meg nem született gyermek mentális fejlődésére. Vivette Glover, a londoni Birodalmi Akadémia professzor asszonya ezt mondja: „Megállapítottuk, hogy ha egy nőnek olyan partnere van, aki a terhesség alatt érzelmileg bántalmazza, az jelentősen kihat a gyermek jövőbeni fejlődésére. Az apa szerepe nagyon fontos.” A szülők kapcsolata „befolyással van az anya szervezetének kémiai és hormonális egyensúlyára, ami pedig érinti a gyermek agyi fejlődését” – magyarázza.

Ingázók robotpilótára kapcsolva

Az ingázók, akik mindennap ugyanazt az utat teszik meg autóval, gyakran úgy vezetnek, hogy nem használják az agyuknak azt a részét, mely a tudatos gondolkodásért felelős, állapítja meg Michael Schreckenberg közlekedési szakértő a Duisburg-Esseni Egyetemről. Ahelyett, hogy a forgalomra figyelnének, az ismert útvonalakon más dolgokkal vannak elfoglalva. Emiatt nem olyan gyorsan ismerik fel a veszélyt. Schreckenberg arra inti az ingázó sofőröket, hogy folyton emlékeztessék magukat az éberségre, és ne engedjék, hogy bármi elterelje a figyelmüket az útról.