A gibraltári majmok rejtélye

HA MAJMOKRÓL van szó, valószínűleg a trópusok jutnak az eszedbe. És tény, hogy a majmoknak csak néhány faja merészkedik mérsékelt éghajlatra. Van azonban köztük egy-két figyelemre méltó kivétel.

Az Észak-Afrikában található magas Atlasz-hegységben, ahol télen megszokott a hóesés, berbermajmok kószálnak kis csoportokban a cédrus- és tölgyfaerdőkben. Ezeknek a majmoknak egy elszigetelt csoportja 300 kilométerrel északabbra, Gibraltár szikláin, Európa legdélebbi pontján él.

Hogyan tudja egy természettudós megmagyarázni ezt a rejtélyt? Egyesek úgy vélik, hogy ezek a majmok régen Európa más részeit is meghódították, és egyedül az a csoport maradt fenn, amely ma Gibraltáron él. Mások úgy gondolják, hogy az arab vagy brit gyarmatosítók hozták őket magukkal Gibraltárra. A legenda szerint a majmok maguk keltek át az Afrikát Európától elválasztó keskeny szoroson egy ma már nem létező föld alatti alagúton át. Bármi legyen is az igazság, most ők az egyedüli vadon élő majmok Európában.

A berbermajmok Gibraltár magasabban fekvő fenyveseiben élnek. Noha körülbelül csupán százan vannak, egy majmok érdekeit védő nemzetközi szervezet szerint ma már „ők a félsziget leghíresebb lakói” (International Primate Protection League). *

Mivel évente hétmillió turista látogatja Gibraltárt, a pajkos majmoknak bőven van elemózsiájuk. Bár általában vadon termő növények után kutatnak, hozzászoktak, hogy ennivalót koldulnak – és olykor lopnak is – az odalátogatóktól. A helyi hatóságok szintén gondoskodnak a majmoknak gyümölcsről és zöldségről.

A táplálkozás mellett a majmok a napjuk egyötöd részét azzal töltik, hogy tisztogatják egymást. A hímek és a nőstények közösen gondoskodnak a kicsinyeikről, és játszanak velük. Zárt közösségekben élnek, és a feszültségek miatt olykor összeverekednek. Az idősebb egyedek fenyegetéssel és visítással kergetik el a fiatalokat, de van egy furcsa szokásuk is, a fogcsattogtatás, amely úgy tűnik, megnyugtatja őket.

Az, hogy miként jutottak el Gibraltárra, talán továbbra is rejtély marad. De tény, hogy ezek a társaságkedvelő majmok még különlegesebbé teszik a mészkősziklákat, melyek a Földközi-tenger bejáratánál magasodnak. Nélkülük Gibraltár nem is lenne az igazi!

[Lábjegyzet]