Miért vannak sokan elkeseredve?

A világszerte tapasztalható nyugtalanító változások miatt az emberek félnek a jövőtől. Egyre több városban térfigyelő kamerák pásztázzák a lakosokat. A terroristáktól való félelem miatt sok forgalmas repülőtér szinte katonai bázissá alakult át. Az interneten mind több és több tolvaj és pedofil leselkedik a gyanútlan áldozatokra. Ami pedig a környezetet illeti, a szennyezés, az erdőirtás, a fajok kihalása és a globális felmelegedés egyaránt fenyegeti a bolygó jövőjét.

EZEK a gondok két-három generációval korábban elképzelhetetlenek voltak, mára viszont az egész világot érintik. Sok emberben jó okkal vetődik fel a kérdés, hogy vajon mi lesz a világgal, és milyen élet vár rá és a gyermekeire. Eljön az az idő, amikor az emberek már nem mernek felülni egy buszra, vonatra vagy repülőre? Mivel az árak emelkednek, és a föld erőforrásai egyre csak fogynak, megengedheti majd magának a jövő nemzedéke, hogy jó orvosi ellátásban részesüljön, jó minőségű ételeket egyen, és elegendő tüzelő- vagy üzemanyagot vásároljon?

„A jövő nagyon de nagyon rémisztőnek tűnik” – jegyezte meg egy kanadai egészségügyi miniszter az egyre borsosabb egészségügyi költségek kapcsán. Az élelem, valamint a tüzelő- és üzemanyagok miatt is megkondultak a vészharangok. Hogy miért? Ahhoz, hogy ne függjünk ennyire a fosszilis energiahordozóktól, egyes országok óriási összegeket ruháznak be a bioüzemanyagba, például az etanolba, melyet növényekből vonnak ki. Ezért, most először a történelemben, a meglévő földterületek termésének nemcsak az emberek hasát kell megtöltenie, hanem a üzemanyagtankokat is. Ennek következményeként nőnek az élelmiszerárak, ami már most is érezhető.

Mindeközben a társadalmi feszültségek is fokozódnak, amint a gazdagok és a szegények közötti különbség egyre csak nő. „A XXI. század első évtizedében az emberek életminőségében bekövetkező bámulatos javulás és a rendkívüli nélkülözés egy időben fennáll – olvasható az Egészségügyi Világszervezet egyik jelentésében. – A várható élettartam a legszegényebb országok némelyikében a felére csökkent a gazdag országokhoz képest.” Az okok elsősorban a betegségekre, valamint a politikailag ingatag államokra jellemző társadalmi és gazdasági káoszra vezethetők vissza.

Mindehhez hozzájön még a globális felmelegedés réme, mely egyre inkább elsivatagosodáshoz és szélsőséges időjáráshoz vezet. Nem meglepő hát, hogy sok jól tájékozott ember aggódva gondol a holnapra. A Bulletin of the Atomic Scientists című folyóirat, amely az „Ítéletnap Órájának” beállítását végzi, kifejezte, hogy vészes jövőtől tart, „miközben a tudósok folyamatosan figyelik, hogy milyen hatással van [a globális felmelegedés] a föld összetett ökoszisztémájára”.

Tényleg olyan vészesek a kilátásaink, amilyennek tűnnek? Vajon a boldog jövőbe vetett reményünk csupán az üzleti világ, a politika, a vallás és a tudomány vezető egyéniségein múlik? „De hisz mi máson múlna? – kérdezhetik némelyek. – Mi juttattuk ebbe a gödörbe magunkat, kimásznunk is magunknak kell.” Mások szerint egyszerűen meghaladja az emberek képességét, hogy megtalálják a kivezető utat, és egyedül Isten garantálhatja a biztos, és egyben biztonságos jövőt. Ha ez így van, miért lehetünk biztosak abban, hogy Isten érdeklődik irántunk, és meg fog menteni minket saját magunktól? A következő cikkek ezekre a kérdésekre válaszolnak.

[Oldalidézet a 3. oldalon]

Vajon a boldog jövőbe vetett reményünk csupán az üzleti világ, a politika, a vallás és a tudomány vezető egyéniségein múlik?