Zene – Szívderítő ajándék Istentől

AZ ÉBREDJETEK! SPANYOLORSZÁGI ÍRÓJÁTÓL

A ZENÉNEK ereje van. Képes megnyugtatni, felélénkíteni, és jókedvre deríteni. Kifejezheti az örömünket és a bánatunkat is. A zene tulajdonképpen az összes kultúrában – régiben és maiban egyaránt – megérinti mind az elmét, mind a szívet. Igen, a zene valóban Istentől kapott ajándék (1Mózes 4:21).

Valószínű, hogy születésünk óta hallunk különféle zenéket. Az édesanyánk lehet, hogy altatódalt énekelve próbált minket álomba ringatni. Tizenéves korunkban talán megkedveltük az élénkebb zenét. És felnőttekként sokan szeretünk nyugtató zenét hallgatni vezetés közben vagy otthon egy zsúfolt munkanap után.

Egy dal szövege szólhat egy ország kultúrájának vagy történelmének a részleteiről. Az ókori izraeliták sok különleges alkalmat énekkel ünnepeltek meg (2Mózes 15:1–21; Bírák 5:1–31). Mózes próféta szerzett egy dalt, melyben a múltról énekel, és őszintén figyelmezteti a népet (5Mózes 32:1–43). Nem kétséges, hogy ezek az énekek segítettek visszaemlékezni a múltban történtekre.

Te is tudsz zenélni!

Talán azt mondod magadnak: „Nincs semmi érzékem a zenéhez.” Nos, gondolkodj el egy picit a hangodon. Ez a bennünk lévő hangszer rendkívül sokoldalú, ezért szinte mindenki tud zenélni valamilyen szinten, hangszerekkel vagy azok nélkül. Csak annyit kell tenned, hogy elkezdesz énekelni. De ne keseredj el, ha ezt nem mindenki díjazza. Gyakorolj, és így valószínűleg egyre ügyesebb leszel.

A Psychologies folyóirat spanyol nyelvű kiadása szerint „az érzéseink forrása és a hangunk között közvetlen kapcsolat van, a hangunkkal tudjuk a legjobban kifejezni az érzéseinket”. „[Az éneklés] izgalmas – mondja Ainhoa Arteta szoprán énekesnő. – Mindenkinek azt javaslom, hogy ha szeretné énekléssel kifejezni önmagát, tegye azt bátran, és amikor csak jólesik.”

Mivel a zene erőteljes hatással lehet a szívünkre, meg kell válogatnunk, hogy mit hallgatunk. Például a gyönyörű dallamok visszataszító dalszövegeket rejthetnek. Az ilyen dalszövegek elnézik vagy még támogatják is a gyűlöletet, az erkölcstelenséget vagy az erőszakot. Aki helyesen szeretne cselekedni, és szeretné elnyerni Isten tetszését, nem tartja szórakoztatónak az ilyen témákat (Efézus 4:17–19; 5:3, 4). „Minden megőrzendő dolognál jobban óvd szívedet – mondja Isten Szava –, mert abból erednek az élet forrásai” (Példabeszédek 4:23). Tehát nem lényegtelen, hogy milyen zenét hallgatsz. *

A jó zene orvosság

„A zene többek között azért van jelen szinte minden kultúrában, mert hozzá tud járulni az emberek egészségéhez és jó közérzetéhez, és segít megőrizni azt” – mondja a Principles and Practice of Stress Management című könyv. Egy másik forrásmű szerint amikor énekelünk, az egész testünk rezonál. A finom rezgések valójában segítenek, hogy a szövetek ellazuljanak és kitáguljanak, ez pedig csillapíthatja a fájdalmat.

Ezzel összhangban néhány szakember arra biztatja a stressztől szenvedő betegeket, hogy rendszeresen hallgassanak nyugtató zenét, mert ez is javíthat a kedélyállapotukon. Egyes kórházakban még zene is szól az intenzív osztályon. A koraszülött babák és a sebészeten kezelt betegek gyakran jól reagálnak a kellemes zenére.  A Principles and Practice of Stress Management című könyv szerint néhány tanulmány arra enged következtetni, hogy a nyugtató zene „jelentős mértékben csökkenti a szervezet stresszhormonszintjét a műtét alatt”.

A zene csökkentheti a terhes nők nyugtalanságát, mivel segíthet nekik ellazulni a vajúdás és a szülés során. A fogorvosok néha nyugtató zenével teremtenek oldottabb légkört a rendelőjükben a feszült betegeknek. De a zene és az ének sokkal többre is képes. Erősítheti az Istennel ápolt kapcsolatunkat.

’Énekkel magasztalom Istent’

Tudtad, hogy a Bibliának körülbelül a tíz százaléka énekek formájában íródott? Legkiemelkedőbb példa erre a Zsoltárok könyve, az Énekek éneke és a Siralmak könyve. A Biblia körülbelül háromszázszor utal az énekre, ezek többsége Isten imádatával kapcsolatos. „Jehova az én erőm . . . , és énekemmel magasztalom őt” – írta az izraelita Dávid király, egy tehetséges zenész és zeneszerző (Zsoltárok 28:7).

Dávid ezenkívül Lévi törzséből 4000 férfit arra rendelt, hogy zenészként és énekesként szolgáljon Jeruzsálemben. Közülük 288-an „megtaníttattak a Jehovának való éneklésre, és mindannyian képzettek voltak” (1Krónikák 23:4, 5; 25:7). Kétségtelen, hogy ezek az énekesek szorgalmasan gyakoroltak. A zene valójában annyira fontos része volt Isten imádatának, hogy az énekeseket felmentették a többi templomi szolgálat alól, hogy az éneklésre tudjanak összpontosítani (1Krónikák 9:33).

A halála előtti éjszakán Jézus az apostolaival dicséreteket énekelt Istennek, valószínűleg a 113–118. zsoltárokat, melyeket Hallel-zsoltároknak neveznek. Jézus idejében a pászka ünnepe alatt ezeket a zsoltárokat énekelték (Máté 26:26–30). A Hallel-zsoltárok elnevezés az ismétlődő „alleluja!” felkiáltásból származik, mely azt jelenti: ’dicsérjétek Jahot!’ A „Jah” név rövidített, költői formája a Jehova névnek, a Legfelségesebb Isten nevének (Zsoltárok 83:18).

Az éneklés a keresztények imádatának is a része lett. A The History of Music című könyv megjegyzi: „A korai keresztények közös és egyéni imádatában az ének természetes volt. A zsidó megtérteknek ez csupán a zsinagógai szokások folytatódása volt . . . A héber zsoltárokat kiegészítve . . . az új hit minduntalan arra hajlott, hogy új himnuszokat alkosson.” Jehova keresztény tanúi ma is örömet találnak abban, hogy mind egyénileg, mind a keresztény összejöveteleiken énekkel dicsérjék Jehovát.

A zene képessé tesz minket arra, hogy gyakorlatilag minden érzést ki tudjunk fejezni. Ezenkívül erőteljes hatása van a szívünkre, az elménkre és a testünkre. Ezért bánjunk a legmélyebb tisztelettel ezzel a ’felülről való tökéletes ajándékkal’ (Jakab 1:17). Igen, bárcsak nagylelkűen és bölcsen élnénk vele!

[Lábjegyzet]