„Mi történt a gyermekemmel?”

Scott és Sandra * elképedtek, amikor a 15 éves lányuk belépett a nappaliba. Szőke haja tűzvörösre változott! Ám az ezt követő beszélgetés még zavarba ejtőbb volt.

– Megengedtük, hogy befesd a hajad?

– De hát sosem mondtátok, hogy nem tehetem!

– Miért nem kérdeztél meg minket?

– Mert tudtam, hogy úgysem engednétek.

AHOGYAN azt Scott és Sandra is tanúsíthatja, a kamaszkor viharos időszak – nem csupán a fiataloknak, hanem a szüleiknek is. Igen, sok apát és anyát teljesen felkészületlenül érnek azok a drámai változások, amelyek akkor kezdődnek, amikor a gyermekeik a pubertáskorba lépnek. „A lányunk minden előzetes jel nélkül megváltozott – emlékszik vissza Barbara, egy kanadai édesanya. – Azon tűnődtem, hogy mi történt a gyermekemmel. Olyan volt, mintha valaki elvitte volna, miközben aludtunk, és egy másik lányt hozott volna helyette.”

Barbara esete aligha egyedi. Figyeljük meg, mit mondtak a világ különböző részein élő szülők az Ébredjetek!-nek.

„Amikor a fiam kamaszodni kezdett, hirtelen önfejűbb lett, és hajlamosabb lett arra, hogy kétségbe vonja a szülői tekintélyünket” (Lia, Nagy-Britannia).

„A lányaink kezdtek sokat foglalkozni magukkal, különösen a külsejükkel” (John, Ghána).

„A fiam egyedül akart döntéseket hozni. Nem akarta, hogy megmondják neki, mit csináljon” (Celine, Brazília).

„A lányunk nem akarta többé, hogy megöleljük vagy megpusziljuk” (Andrew, Kanada).

„A fiaink agresszívabbak lettek. Nem fogadták el a döntéseinket, inkább ellenük szegültek, és vitatták őket” (Steve, Ausztrália).

„A lányom elrejtette az érzéseit. Bezárkózott a maga kis világába, és idegesítette, ha megpróbáltam oda belépni (Joanne, Mexikó).

„A gyermekeink hajlamosak voltak a titkolózásra, és több egyedüllétet igényeltek. Gyakran jobban szerettek a barátaikkal lenni, mint velünk” (Daniel, Fülöp-szigetek).

Ha kamaszkorú gyermeked van, talán úgy érzed, hogy a fenti kijelentések némelyikét akár te is mondhattad volna. Ha így van, ne ess kétségbe, nem lehetetlen megérteni ezt a veletek együtt élő „idegent”, a tizenéves fiatokat vagy lányotokat. A Biblia segíthet ebben. Hogyan?

Bölcsesség és tisztánlátás

Egy bibliai példabeszéd erre szólít fel: ’szerezz bölcsességet és tisztánlátást’ (Példabeszédek 3:13). A kamaszkorú gyermekekkel való bánásmódhoz mindkét tulajdonság létfontosságú. Tisztánlátásra van szükséged, hogy meglásd, mi rejlik a gyermeked viselkedése mögött, és hogy megértsd, min megy épp keresztül. Bölcsességre is szükséged van, hogy megfelelő segítséget  tudj nyújtani a tizenéves gyermekednek ahhoz, hogy felelősségteljes felnőtté váljon.

Csak azért, mert úgy tűnik, hogy egyre nagyobb szakadék tátong közted és a fiad vagy a lányod között, ne gondold tévesen azt, hogy már nincs is rád szüksége. Az igazság az, hogy a kamaszoknak szükségük van arra, sőt akarják, hogy a szüleik mellettük legyenek az életüknek ebben a nehéz időszakában. Hogyan segíthet a tisztánlátás és a bölcsesség abban, hogy vezetést tudj nekik nyújtani?

[Lábjegyzet]